Háttér

Gyakran hallani fejlesztőktől, hogy a főnökük nem hallgatja meg őket, és amikor meghallgatja, akkor sem érzik, hogy igazán rájuk figyel, hanem valami máson járnak a gondolatai. Hiába tehát a jól megfogalmazott fejlesztői javaslat, ha nincs aktív figyelem, akkor nincs megértés és nincs döntés sem egy új, ráadásul kockázatos projekt indításáról. Ilyen módon számtalan potenciális vállalati innováció kallódik el, ráadásul a fejlesztési ötlettel rendelkező munkatárs is demotiválttá válik egy idő után, extrém esetben pedig munkahelyet is válthat, főképpen, ha az említett eset több alkalommal is megtörténik. Érthető, hogy a határidők folyamatos nyomása, a napi sürgős és fontos operatív elintézendők miatt csökken a vezetői figyelem, de ennek a káros hatásai már rövid távon jelentkezhetnek, amelyek a vezető megítélését és értékelését, díjazását is alapvetőn befolyásolhatják. A jelen menedzselése természetesen prioritást élvez, de a kettős képességű szervezeteknek, amelyek a hatékonyságjavítás mellett radikális(abb) innovációk kifejlesztését is célul tűzik, óhatatlanul figyelmet kell fordítani nemcsak a fentről érkező utasítások végrehajtására, végrehajtatására, hanem a munkatársaikat is ösztönözni kell innovációs javaslatok megfogalmazására, majd azok megvalósításának az előkészítésére. Az ösztönzés azonban kétirányú folyamat. A feladatok kiadását követően, azok elvégzéséről riportálnak a munkatársak, valamint ideális esetben jobbító és radikális új javaslatokat is megfogalmaznak a munkájukhoz kapcsolódóan. Ezeket az üzeneteket pedig észlelni, venni és értelmezni kell, majd visszajelzést adni, amihez jól illeszkedő technika az aktív hallgatás.

 

Cél(ok)

A fejlesztő munkatársak aktív meghallgatására fókuszáló képzés, workshop céljai, hogy a részt vevők megismerjék az aktív hallgatás fogalmát, és szabályait, majd elsajátítsák az aktív hallgatás fejlesztésében segítő technikákat, illetve gyakorolják a helyes testbeszédet az aktív hallgatás alatt.

 

Célcsoport(ok)

A vállalat különböző részlegeinek a vezetői, közép- és felsővezetők, akiket alkalmanként vagy rendszeresen fejlesztési javaslatokkal keresnek meg a beosztottjaik, vagy a vállalkozás beszállítói, vevői.

 

A módszer rövid leírása

Az aktív hallgatás az egyik legfontosabb kommunikációs technika. A kapcsolat minőségének a kialakításában jelentős szerepe van annak, hogy a vezető meg tudja hallgatni a munkatársait és fordítva, a munkatárs is képes aktívan és értő figyelemmel meghallgatni a vezető szempontjait, észrevételeit. Kommunikációs szakértők véleménye szerint hallgatásunk fejlesztésével meghatározóan javíthatunk kommunikációnkon, azáltal pedig vezetői eredményességünkön.

 

Aktív hallgatás az, amikor

 

A kommunikáció elmélet szerint az aktív hallgatás technika a leggyakrabban a személyes kapcsolatok javítására, a félreértések elkerülésére és a kommunikációból adódó konfliktusok csökkentésére, az együttműködés erősítésére és a megértés elősegítésére szolgál. Egy adott beszélővel való kapcsolatfelvétel során az aktív hallgató személy egy beszélgetés során az aktív hallgatás több fokozatát is alkalmazhatja, amelyek mindegyike a beszélővel való kommunikáció különböző minőségét eredményezi. A 39. ábra az aktív hallgatási három fokozatát mutatja be: az ismétlés, a parafrázis és a reflexió alkalmazása (Bennetch et al., 2021).

 

 

Az aktív hallgatás képzés, workshop során a résztvevők lehetőséget kapnak a gyakorlásra, elsősorban a parafrázisok használatára. Ez azt jelenti, hogy saját szavaikkal vissza tudják mondani, amit hallottak. Akkor lehet ezt jól megtenni, ha a hallgató felfogta az üzenetet, megfigyelte a fő mondanivalóját, emlékszik arra, gondolkodik rajta, majd hasonló szavakkal visszaismétli. A parafrázis másképpen fogalmazva kifejtés, körülírás, értelmezés, átfogalmazás, részletesebb kifejtés, szabadfordítás és tartalmi idézés.

 

Az aktív hallgatásnak több kulcseleme van, amelyek segítenek abban, hogy meghallgassa a másik személyt, és növeljék annak valószínűségét, hogy a másik személy tudja, hogy értő figyelemmel meghallgatják őt. Ezek a kulcs-elemek az alábbiak:

 

Az aktív hallgatás képzés során a testbeszéd jelentőségét is megtapasztalják a részt vevők. Ugyanis az aktív hallgatásra sok szempontból inkább az jellemző, hogy mi nem történik meg, mint az, ami elhangzik. A szavakon túl számos árulkodó jel adódik arra vonatkozóan, hogy a beszélő vagy a hallgató mit kommunikál. El kell kerülni például a negatív nonverbális gesztusokat, mert ha túlságosan elmerül magában, mások érdektelennek, tiszteletlennek és/vagy durvának fogják érezni azt, amit mond.