Dőry Tibor

Innováció és kiválóság

Menedzsment módszerek innovációs transzformációhoz


3. Hatásos vezetői visszajelzés adás

 
Háttér
A meg nem hallgatás mellett az ötletgazdák másik tipikus sérelme, ha a vezetőjük nem ad számukra korrekt, elfogadható visszajelzést. De a visszajelzés körülményei és stílusa is beszédes tud lenni. Ha nem megfelelő időben, flegmán válaszol egy vezető egy elsőre nem éppen zseniális fejlesztési ötletre, akkor az ötletgazda elkullog és nem biztos, hogy egyhamar ismételten előterjeszti a javaslatát. Ilyenkor akár a vállalat jövőjét alapvetően befolyásoló javaslat mehet veszendőbe, nem beszélve a munkatárs csökkenő motivációjáról és a vállalat iránti elkötelezettségének, lojalitásának csökkenéséről. Valószínűleg mindenki került már olyan helyzetbe, amikor lelkesen előadott javaslatát lehurrogták. Ez senkinek sem esik jól! Ráadásul még nagyobb megterhelés vagy sértés is érheti az ötletgazdát azzal, hogy például a javaslatával együtt lehülyézik, mert ebben az esetben már nemcsak a javaslatát, hanem személyét is támadás éri. Úgy értelmezi, hogy a vezető szerint nemcsak az ötlete hülyeség, hanem ő is ostoba. Lehet, hogy mindez csak hangulat vagy belső őrlődés eredménye, de olyan mély sebet okozhat az egyénként is jellemzően nehezen megszólaló, introvertált fejlesztői lelkeknek, hogy egy jó darabig nem fog újabb javaslattal előállni, hiába kellene a teljesítményértékelő rendszer szerint „x” hónap alatt „y” számú javaslatot megfogalmazni. Éppen ezért nem mindegy, hogyan adunk visszajelzést!
 
Cél(ok)
A visszajelzés adás módszerének a bemutatása mellett a képzés, workshop fókusza a visszajelzés gyakorlati alkalmazásának a begyakorlása. Elsőként a visszajelzés folyamata és szabályainak a bemutatása történik, majd ezt követően a visszajelzések fogadásának, a pozitív visszajelzés adást gyakorolják a részt vevők. Egy rövid blokkban szerepel a korrektív visszajelzés és a kritika közötti különbségek érzékeltetése, végül a hatékony „one-on-one” vezetői visszajelzések menete és tartalmi elemei kerülnek begyakorlásra.
 
Célcsoport(ok)
A vállalat különböző részlegeinek a vezetői, közép és felsővezetők, akiket alkalmanként vagy rendszeresen fejlesztési javaslatokkal keresnek meg a beosztottjaik, vagy a vállalkozás beszállítói, vevői.
 
A módszer rövid leírása
A visszajelzés arra a rendszervezérlési módszerre utal, amelyben a feladatból vagy tevékenységből kapott eredményeket visszavezetik a rendszerbe, annak viselkedésének ellenőrzése és optimalizálása érdekében. A hétköznapi szóhasználatban a visszajelzés visszacsatolást, reakciót, kritikát, bírálatot, minősítést, értékelést jelent, de sok esetben egyszerűen csak válasznak, reakciónak, feleletnek tekintjük.
A jól megalapozott visszajelzés fontos feltétele az aktív figyelem. Ez azt jelenti, hogy a hallgató fél figyelmét maximálisan a beszélő félreösszpontosítja: testben, lélekben, agyban. Emellett a hallgató az érzésekre és a tartalomra is figyel. Nemcsak a beszélő, hanem a saját érzéseire, valamint a nem-verbális üzenetekre is. Az aktív hallgatás során elsajátítottaknak megfelelően lényeges az elhangzottak összefoglalása, amivel azt ellenőrizzünk saját magunk számára, hogy jól megértettük-e a javaslat lényegét, illetve részleteit.
A visszajelzések típusai közül kiemeljük a korrektív visszajelzést és a kritikát, hogy lássuk, mekkora különbség van azok között. A korrektív visszajelzés esetében a viselkedés pozitív megváltoztatása a cél, míg a kritika a haragunk kimutatása abból a célból, hogy közöljük az elvárásainkat. Ez utóbbi általános, minősítő, az emberekkel kapcsolatban kemény, zavaros, múltra orientáló és hibáztatni akaró. Ezzel szemben a korrektív visszajelzés konkrét, leíró, az ügyekkel kapcsolatban kemény, világos, a jövőre orientáló és megoldást kereső. Tömören fogalmazva a visszajelzéssel tudathatjuk valakivel, hogy milyen a teljesítménye az elvárthoz képest. A pozitív visszajelzés során ideális esetben azt mondjuk el, hogy mit tett helyesen, mert ezeket szeretnénk, ha gyakran megismételné! Korrektív visszajelzést pedig akkor adunk, ha a jövőben változást szeretnénk látni és ezzel összhangban azt közöljük, hogy mit rontott el és mit ne tegyen meg újra.
A képzés, workshop fontos célja, hogy begyakorlásra kerüljön a két különböző visszajelzés típusa: a) pozitív visszajelzés adása és fogadása, valamint a b) korrektív visszajelzés adása és fogadása.
Javasolt kérdések vezetők számára „one-on-one” fejlesztői megbeszélésekhez:
  • Milyen tevékenységeket kell ellátni a szokásos munkafeladatain kívül?
  • Mik a legfontosabb fejlesztési prioritások ebben a hónapban?
  • Mi az a közelmúltbeli siker vagy probléma, amit jobb lett volna másképp kezelni?
  • Több vagy kevesebb vezetői útmutatást/visszajelzést szeretne kapni? Miért?
  • Milyen készséget, kompetenciát szeretne rövid vagy hosszabb távon elsajátítani fejlesztési feladatai eredményességének a növelése érdekében?
  • Hogyan zajlik a munkatársaival való együttműködés?
  • Mit tehetnénk a csapatkultúra javítása érdekében?
  • Hatékonynak tartja a munkamegbeszéléseket? Mit javasol, hogyan javítsunk rajtuk?
  • Mi az, aminek a megváltoztatását javasolja annak érdekében, hogy több innovációt valósítson meg a részlege, a vállalkozás?
  • Mik a hosszú távú szakmai céljai?
 

Innováció és kiválóság

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 157 3

Az Innováció és kiválóság című kötet célja a vállalati kiválóság lencséjén keresztül egyfajta tükörképet mutatni a hazai vállalkozások innovációs tevékenységéről egy ágazati felmérés eredményein és vállalati esettanulmányokon keresztül, majd a gyakorlatban is kipróbálható, már bizonyított, egyszerű menedzsment módszerekkel segíteni elsősorban a kis- és közepesvállalkozások innovációs képességének a fejlesztését. Az első rész a vállalati kiválóság és a siker tényezőit tekinti át, majd rámutat az innováció lehetséges forrásaira, kiemelten a felhasználók és a munkatársak szerepére. Empirikus kutatási eredmények alapján kiemelésre kerül a hazai vállalkozások kutatási-innovációs tevékenységének néhány sajátossága, mint például a fejlesztésekre szánt időbeli ráfordítás limitált mértéke, valamint nagyvállalati interjúkra építő esettanulmányokban (Audi, Bosch, Melecs) a munkahelyi környezet és a kreatív munkavégzés körülményeinek támogató szerepe. A kötet olyan tesztelt gyakorlati módszerek és menedzsment technikák ismertetésével zárul, amit az olvasók a saját vállalkozásuknál ki tudnak próbálni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dory-innovacio-es-kivalosag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave