Dőry Tibor

Innováció és kiválóság

Menedzsment módszerek innovációs transzformációhoz


4. Ötletkör – innovációs csoport moderálása

 
Háttér
Szakértői munkánk során és a kötethez készített vállalati esettanulmányokban is előjöttek olyan példák, amikor egy-egy kisebb vállalati csoport rendszeres projektmegbeszéléseket tart kifejezetten fejlesztési ötletek feltárása és a megvalósítás támogatása céljából. Ezeken a folyamatos fejlesztéshez (Kaizen) kapcsolódó egyeztetéseken vezetők és a hozzájuk tartozó dolgozók egyaránt részt vesznek. A Kaizen filozófia szerinti fejlesztések jellemzően kisebb léptékűek és fokozatosak, azonban a Kaizen folyamat idővel drámai eredményeket hoz. A japán és távol-keleti menedzsmenttel szemben a nyugati vezetők az innovációt próbálják hajszolni, a jelentősebb technológiai áttöréseket és a legújabb menedzsmentkoncepciók vagy termelési technikák nyomán bekövetkező jelentős változásokat. A Kaizennel szemben az innováció drámai, igazi figyelemfelkeltő. A józan ésszel és alacsony költséggel megvalósítható Kaizen folyamat alacsony kockázat mellett biztosítja a fokozatos fejlődést. Ezzel szemben az innováció drasztikus teljesítményjavulást vagy bevételnövekedést eredményez az új technológiába vagy eszközökbe történő nagymértékű erőforrásbefektetés hatására. Azonban az innováció drága, költséges és kockázatos, ráadásul a nyugati vállalatvezetők hajlamosak türelmetlenek lenni, ami nem minden esetben ösztönző és motiváló a munkatársak számára (Imai, 2012).
Nem könnyű azonban a megszokott folyamatos fejlesztéseknél nagyobb léptékű, drasztikusabb változásokat ígérő projektekhez erőforrást találni, aminek ráadásul a folyamata sincs igazán bejáratva a főként termeléssel foglalkozó vállalatoknál. Emellett azt a szempontot is érdemes figyelembe venni, hogy a vállalati hierarchia melyik szintjeit érinti a Kaizen és melyeket az innováció. Amíg a Kaizen a munkatársaktól egészen a top menedzsmentig terjed, addig az innováció jellemzően a közép és felsővezetők, valamint a fejlesztői munkakörökben dolgozók feladata. Éppen ezért szükséges a különböző javaslattevő vagy ötletmenedzsment rendszereket és az innovációmenedzsment területét elkülönülten kezelni. Ugyanis a javaslattevő rendszerek elsődleges célja, hogy a dolgozók és az alacsonyabb szintű vezetők Kaizen-tudatossá váljanak. Ezek a rendszerek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a dolgozók a felettesükkel és egymás között is megvitassák a munkakörükhöz kapcsolódóan felmerülő jobbító javaslatokat. A szűkebb munkakörnél nagyobb jelentőségű, az „out-of-box” gondolkodást igénylő, a minőség és hatékonyságnövelésen túli jelentősebb fejlesztési javaslatok nem igazán jelennek meg ezekben a rendszerekben, mivel nem is erre vannak kitalálva.
 
Cél(ok)
A nagyobb jelentőségű és radikális innovációs fejlesztéseket célul kitűző vállalati stratégia megvalósításához a kiépített javaslattevő vagy ötletmenedzsment rendszerektől eltérő folyamokat érdemes kialakítani. Különösen azokban az esetekben, ha a fejlesztési projektek célja meghaladja a klasszikus Kaizen célokat, nevezetesen az idő- és költségmegtakarításokat, a termék minőségének a javítását, a munka hatékonyabbá vagy biztonságosabbá tételét vagy a munkafolyamatok megkönnyítését. Az ötletkör vagy innovációs csoportmódszer segítséget nyújthat az innovációs fókusz megtalálásához, valamint nagyobb volumenű fejlesztési projektek definiálásához.
 
Célcsoport(ok)
Innovációs ötletek generálásába és innovációs projektek definiálásába egyrészt azokat a sokéves gyakorlati tapasztalattal rendelkező közép- és felsővezetőket célszerű bevonni, akik fejlesztői mentalitással rendelkeznek, és gyakran vannak a jövőre vonatkozó javaslataik, amelyek közül több projektet már eredményesen megvalósítottak. Az eredményes megvalósítók mellett érdemes olyan fejlesztőket, álmodozó, hosszú távú perspektivikus elképzelésekkel rendelkező vezetőket is bevonni, akik sok esetben kritikus szemléletükről ismertek.
 
A módszer rövid leírása
Az innovációs ötletkör vagy csoport jellemzően 610 fővel működik hatékonyan, akik rendszeres időközönként találkoznak és megvitatják a köztes időben szerzett tapasztalataikat a vállalati stratégia vagy felsővezetés által meghatározott innovációs célhoz kapcsolódó projektek vagy projektkezdeményezések előrehaladásával összefüggésben. Az ilyen típusú innovációs csoport a vállalati stratégiai projektek vezetői megbeszéléséhez hasonlóan zajlik innovációs fókusszal. A megbeszélések mederben tartása érdekében céges belső vagy külső facilitátort is igénybe lehet venni.
Ideális esetben célszerű minél sokszínűbb és eltérő személyiségjegyekkel rendelkező innovációs csapatot összeverbuválni és velük rendszeresen találkozni, egyeztetni a projektek előrehaladását. Belbin csapatszerepeinek bemutatása ihletet és ötletet adhat a vezetőknek a különböző típusú, gondolkodású munkatársak kiválasztásához (40. ábra).
 
40. ábra. Kilenc csapatszerep Belbin alapján
Forrás: Belbin (1981) alapján saját szerkesztés.
 
Nagyobb szabású innovációs programok megtervezését és felügyeletét is az innovációs csoporthoz lehet rendelni. A különböző szakterületekről érkező és különböző mentalitású közép- és felsővezetői csoport első feladata az innovációs stratégia vagy célok megfogalmazása. Ennek definiálásához az alábbi kérdéseket kell megválaszolni:
  • Miért most akarunk innoválni?
  • Milyen eredményt várunk a folyamattól?
  • Ki a fejlesztés, az innováció célcsoportja?
  • Hová, milyen területre fókuszálunk?
  • Mikor akarjuk bevezetni az innovációkat?
  • Milyen kritériumoknak kell megfelelni az innovációknak?
 
Az innovációs lehetőségek meghatározása jelenti a csoport következő feladatát, amit az alábbi típusú trendek megvitatásával és a hozzájuk kapcsolódó innovációs lehetőségek feltárásával folytatnak:
  • technológiai,
  • piaci,
  • társadalmi és
  • az értékláncban megjelenő változások.
 
Akár több workshopot is lehet tartani a fenti trendek alaposabb megértése és a feltárt innovációs lehetőségek megvitatása érdekében. Amint megvannak az innovációs irányok, az innovációs csapat tagjai további információkat gyűjtenek a kapcsolódó piacok, technológiák és potenciális versenytársak tanulmányozásával, majd ismét megvitatják közösen a tapasztalataikat. Ezt követően, akár szélesebb résztvevői körrel, brainstormingot is lehet tartani, hogy valóban minél szélesebb merítés alapján kerüljenek meghatározásra az innovációs pilotprojektek, amelyek megvalósításához a vezetés költségvetést is rendel.
Az innovációs csoport időszakosan áttekinti és értékeli az innovációs pilotprojektek előrehaladását és elért eredményeit, amelyek alapján dönt vagy javaslatot fogalmaz meg a vállalati felsővezetés számára a projektek folytatásáról, skálázásáról vagy eredmények hiányában leállításáról.
 

Innováció és kiválóság

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 157 3

Az Innováció és kiválóság című kötet célja a vállalati kiválóság lencséjén keresztül egyfajta tükörképet mutatni a hazai vállalkozások innovációs tevékenységéről egy ágazati felmérés eredményein és vállalati esettanulmányokon keresztül, majd a gyakorlatban is kipróbálható, már bizonyított, egyszerű menedzsment módszerekkel segíteni elsősorban a kis- és közepesvállalkozások innovációs képességének a fejlesztését. Az első rész a vállalati kiválóság és a siker tényezőit tekinti át, majd rámutat az innováció lehetséges forrásaira, kiemelten a felhasználók és a munkatársak szerepére. Empirikus kutatási eredmények alapján kiemelésre kerül a hazai vállalkozások kutatási-innovációs tevékenységének néhány sajátossága, mint például a fejlesztésekre szánt időbeli ráfordítás limitált mértéke, valamint nagyvállalati interjúkra építő esettanulmányokban (Audi, Bosch, Melecs) a munkahelyi környezet és a kreatív munkavégzés körülményeinek támogató szerepe. A kötet olyan tesztelt gyakorlati módszerek és menedzsment technikák ismertetésével zárul, amit az olvasók a saját vállalkozásuknál ki tudnak próbálni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dory-innovacio-es-kivalosag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave