Dőry Tibor

Innováció és kiválóság

Menedzsment módszerek innovációs transzformációhoz

A Lean szemlélet

A Lean szemlélet alapjai a gyártási folyamatokhoz és elsősorban az autóiparhoz nyúlnak vissza bő egy évszázada. A Ford a híres T-modell gyártása során a tömegtermelés felfuttatását célozta és ennek érdekében a munka szabványosítására törekedett a termelés áramlásának elősegítésével, a különböző alkatrészek mozgatásával, illetve cseréjével. A Ford termelési koncepciójára alapozva a második világháborút követően a feltörekvő japán gyártó, a Toyota dolgozta ki a Toyota Termelési Rendszert, ami annyira sikeres lett, hogy az 1980-as években már az amerikai járműgyártás végéről kezdtek el beszélni. A világ legjobb műszaki egyetemén, a bostoni Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutató Jim Womack által vezetett, komoly kormányzati támogatást élvező „International Motor Vehicle Program” segítségével megpróbálták feltérképezni a japán autógyárak sikerének tényezőit, aminek a kulcsát a Lean szemlélet jelenti. A nyugati világban Womack–Jones–Roos szerzői hármas vezette be a fogalmat és részletesen leírta a Lean rendszerek működését az 1990-ben megjelent nagyhatású üzleti bestsellerben, aminek már a címe is sokatmondó: A gép, ami megváltoztatta a világot (Womack–Jones–Roos, 1990).

A Toyota rendszerének és a Lean filozófia sikerét mutatja, hogy az említett kutatás idején a japán Toyota még csak fele annyi autót gyártott, mint az akkor világelső Generál Motors, napjainkra azonban már világelsőnek számít. A Toyota Termelési Rendszer pedig számos további autógyártót inspirált a saját gyártórendszerének kialakításához. A Lean módszer innovativitását elsősorban az mutatja, hogy a termelésmenedzsment hangsúlya áttolódott az egyes gépek, gyártósorok használatáról és hasznosításáról a teljes munkafolyamatra. Magának a rendszernek pedig az a célja, hogy folyamatosan keressék a lehetőségeket a termelési költségek csökkentésére, a termékek minőségének a javítására, valamint úgy csökkentsék az átfutási időket, hogy azok összhangban legyenek a vevők, ügyfelek igényeivel (Liker, 2008).

A Lean módszer a célok, a folyamatok, valamint az emberek tiszteletének hármas egységén alapszik. Fő kérdése, hogyan lehet a vevő számára a lehető legnagyobb értéket előállítani a lehető legkisebb erőforrás, idő, energia és erőfeszítés felhasználásával. Egy Lean szervezet felismeri, hogy mi jelenti az értéket a vevői számára és a kulcsfolyamataiban ennek az értéknek a folyamatos növelésére törekszik. A legvégső cél tökéletes értéket nyújtani a vevő számára egy tökéletes értékteremtő folyamaton keresztül, melyben a veszteség mértéke nulla. A Lean módszer előnye, hogy egy vállalkozás gyorsabban és alacsonyabb költségekkel tud egy terméket előállítani, vagy szolgáltatást nyújtani és ezáltal versenyképesebbé válik.

A Lean-ről megjelent számos könyv között a Womack–Jones szerzőpáros Lean szemlélet című magyarul is megjelent kötete az egyik legjobb forrás a Lean filozófia megértésére. Bemutatja, hogy melyek azok a területek és kérdések, amelyeket alaposan át kell gondolni a Lean-t bevezető vállalatok vezetőinek annak érdekében, hogy minimális veszteségek képződjenek a termelés során és a vállalkozás pedig egyre értékesebb legyen:

Célok: a vevők milyen problémáit oldja meg a vállalkozás, hogy a saját céljait elérje?
Folyamatok: hogyan határozza meg a szervezet a fő értékfolyamatokat, hogy azok minden lépése biztosan értékteremtő legyen, rendelkezésre álljon, rugalmas legyen, valamint részét képezze az értékáramlásnak?
Emberek: hogyan biztosítja a szervezet, hogy minden fontos értékfolyamatnak legyen felelőse, aki folyamatosan elemzi azt üzleti célok és Lean szempontok szerint? Hogyan érhető el, hogy az értékfolyamatok minden résztvevője elkötelezetté váljon azok helyes működtetésében és folyamatos fejlesztésében?

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 157 3

Menedzsment

Az Innováció és kiválóság című kötet célja a vállalati kiválóság lencséjén keresztül egyfajta tükörképet mutatni a hazai vállalkozások innovációs tevékenységéről egy ágazati felmérés eredményein és vállalati esettanulmányokon keresztül, majd a gyakorlatban is kipróbálható, már bizonyított, egyszerű menedzsment módszerekkel segíteni elsősorban a kis- és közepesvállalkozások innovációs képességének a fejlesztését. Az első rész a vállalati kiválóság és a siker tényezőit tekinti át, majd rámutat az innováció lehetséges forrásaira, kiemelten a felhasználók és a munkatársak szerepére. Empirikus kutatási eredmények alapján kiemelésre kerül a hazai vállalkozások kutatási-innovációs tevékenységének néhány sajátossága, mint például a fejlesztésekre szánt időbeli ráfordítás limitált mértéke, valamint nagyvállalati interjúkra építő esettanulmányokban (Audi, Bosch, Melecs) a munkahelyi környezet és a kreatív munkavégzés körülményeinek támogató szerepe. A kötet olyan tesztelt gyakorlati módszerek és menedzsment technikák ismertetésével zárul, amit az olvasók a saját vállalkozásuknál ki tudnak próbálni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dory-innovacio-es-kivalosag//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero