Dőry Tibor

Innováció és kiválóság

Menedzsment módszerek innovációs transzformációhoz

Felhasználók mint innovátorok

A világ egyik legjobb műszaki egyetemén, a bostoni Massachusetts Institute of Technology-n (MIT) oktató és kutató Eric von Hippel (1988) vizsgálatai alapján még az 1980-as években kiderült, majd a globalizáció előretöréséből adódó folyamatos növekedés miatt feledésbe merült, hogy az innováció bizonyos kategóriáiban maguk a termék vagy eszköz felhasználói a valódi innovátorok és nem is igazán a gyártó cégek. Azokról a felhasználókról van szó, akik szeretnek kísérletezni az általuk használt eszközökkel, berendezésekkel és azok egyre tökéletesebb, pontosabb és hatékonyabb működésére törekszenek. Eközben számos olyan felfedezést tesznek, amelyek a gyártókkal való együttműködés során beépítésre kerülnek például a tudományos műszerekbe vagy sporteszközökbe. Éppen ezért az innováció forrásainak tárgyalása során lényeges annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy milyen lépéseken keresztül valósul meg a felhasználók bevonásával zajló innovációs folyamat, illetve az új termékfejlesztés?

A felhasználói innováció folyamatát a műszergyártásból vett példával illusztráljuk. A tudományos mérőműszerek használói jellemzően újító szellemű egyetemi tudósok, akik motiváltak és érdekeltek a fejlesztéseik elterjedésének felgyorsításában. Mint a tudományos szakemberek általában, elsőként tudományos folyóiratokban publikálják a kutatási eredményeiket és az azok eléréséhez használt, házilag épített készülékek részleteit. Következő lépésben, kollégáikat, más tudósokat is tájékoztatják az újításaikról, amire jellemzően konferenciákon tartott előadások és más tudósok laboratóriumaiban tett látogatások során kerül sor. Az újítók által a nagyobb jelentőségű fejlesztésekkel kapcsolatban terjesztett információkat más tudósok, illetve az ipari cégek is gyorsan átveszik, beépítik saját termékpalettájukba vagy éppen az alapötletre építenek új típusú műszereket.

Hippel (1988) által megvizsgált két szűkebb műszergyártási területen az eredeti feltaláló felhasználó által történő első publikálást követő egy éven belül két dolog történt:

leggyakrabban más tudósok is replikálták a házi készítésű készüléket, majd szintén publikálták a mérőműszerek alkalmazásának a tapasztalatait;
egyes esetekben az ipari műszergyártók által kifejlesztett kereskedelmi változat is a piacra került.

Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy ezen speciális típusú fejlesztés során az innovatív felhasználó sokrétű, egyúttal központi szerepet tölt be. Egyrészt ő fogalmazta meg azt az igényt, hogy a mérőműszernek pontosabb mérési eredményt kell szolgáltatni. A szükséglet azonosítása mobilizálta a tudását, megtervezte az új műszer paramétereit és számos prototípust épített. Azok tesztelésével és alkalmazásával bizonyította a prototípus értékét. Tudósként, kutatóként részletes információkat terjesztett mind a találmány értékéről, mind pedig arról, hogyan lehet az eszközt lemásolni. A műszergyártó cég csak azután lépett be a folyamatba, hogy a fenti események mindegyike lezajlott. A gyártó ekkor jellemzően további termékfejlesztést és gyártáselőkészítési munkát végzett a felhasználó által feltalált eszközön annak érdekében, hogy javítsa annak megbízhatóságát és kényelmes működését. Miután üzleti fantáziát látott a termékben és a fejlesztésének a megtérülését is biztosítottnak látta, azt követően legyártotta, majd kereskedelmi forgalomba hozta és értékesítette az innovatív terméket.

Számos további, a bemutatott mérőműszer példához hasonló innovációs kategóriát lehet azonosítani, amelyben jellemzően a termék felhasználója, nem pedig a termék gyártója az, aki felismeri a szükségletet, majd találmányával megoldja a problémát, prototípust épít, és bizonyítja a prototípus használati értékét.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 157 3

Menedzsment

Az Innováció és kiválóság című kötet célja a vállalati kiválóság lencséjén keresztül egyfajta tükörképet mutatni a hazai vállalkozások innovációs tevékenységéről egy ágazati felmérés eredményein és vállalati esettanulmányokon keresztül, majd a gyakorlatban is kipróbálható, már bizonyított, egyszerű menedzsment módszerekkel segíteni elsősorban a kis- és közepesvállalkozások innovációs képességének a fejlesztését. Az első rész a vállalati kiválóság és a siker tényezőit tekinti át, majd rámutat az innováció lehetséges forrásaira, kiemelten a felhasználók és a munkatársak szerepére. Empirikus kutatási eredmények alapján kiemelésre kerül a hazai vállalkozások kutatási-innovációs tevékenységének néhány sajátossága, mint például a fejlesztésekre szánt időbeli ráfordítás limitált mértéke, valamint nagyvállalati interjúkra építő esettanulmányokban (Audi, Bosch, Melecs) a munkahelyi környezet és a kreatív munkavégzés körülményeinek támogató szerepe. A kötet olyan tesztelt gyakorlati módszerek és menedzsment technikák ismertetésével zárul, amit az olvasók a saját vállalkozásuknál ki tudnak próbálni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dory-innovacio-es-kivalosag//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero