Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Dőry Tibor

Innováció és kiválóság

Menedzsment módszerek innovációs transzformációhoz

Vezető felhasználók azonosítása és bevonása az innovációs folyamatba

A felhasználó tudás típusainak és a különböző transzfermechanizmusok áttekintését követően a saját kutatási eredményeinket mutatjuk be (Venesz–Dőry–Raišiene, 2022). Kiválasztott magyar orvosi műszergyártó vállalatok vezetőivel és fejlesztőivel készített interjúk során azt vizsgáltuk, milyen módon történik a vezető felhasználók, azaz az orvosok bevonása az új termékfejlesztési folyamatokba. A kiindulópontot az a megfigyelésünk jelentette, hogy a megfelelő felhasználók megtalálása és bevonása az új termékfejlesztési folyamatokba különösen nagy kihívást jelent, mivel az egyének hozzájárulása erősen eltérő. Hippel (1986) professzor által megfogalmazott vezető felhasználó módszer két kritériumot határoz meg a vezető felhasználók azonosítására és nem veszi figyelembe a külső közreműködők személyes jellemzőit, amelyek a tapasztalatok szerint szükségesek a vezető felhasználó bevonásával történő termékfejlesztések sikeréhez. A kutatás során szerettük volna megtudni, hogy milyen széleskörűen kell bevonni a vezető felhasználót a közösen kialakított új termékfejlesztési folyamatba, illetve hogyan befolyásolják a vezető felhasználók különböző személyes jellemzői az új termékfejlesztési folyamatok sikerét?
Öt magyar orvostechnikai cégnél készítettünk esettanulmányokat, amelyek fő tevékenysége és alapterméke orvosi implantátumok, protézisek vagy orvosi műszerek fejlesztése és gyártása. A cégvezetőkkel és a kutatás-fejlesztés vezetőivel készített interjúk a vezető felhasználók személyes jellemzőinek és az új termékfejlesztési folyamatok különböző szakaszaira gyakorolt hatásuk megértésére fókuszáltak. A kiválasztott vállalkozások vezetőivel készített interjúkat fókuszcsoportok egészítették ki, amivel sikerült validálni az esettanulmányok alapján feltárt eredményeket. Sikerült igazolnunk, hogy az orvosi műszerfejlesztés és gyártás során bevont felhasználóknak az alábbi tulajdonságokkal kell rendelkezni:
  • szakértői szintű szakmai tudás;
  • magas technikai tudás;
  • kísérletezői gondolkodásmód;
  • társadalmi és szakmai kötődés;
  • formális tekintély és
  • együttműködési attitűd és kommunikációs készség.
 
A szakmai ismeretek fontosságát mindegyik megkérdezett vállalatvezető a vezető innovátorok egyik fő jellemzőjének nevezte:
„Szakemberek a saját területükön, és nem kevesebb, mint tíz-tizenöt éves szakmai tapasztalattal rendelkeznek” (A vállalat). „Aktív tudományos kutatók, akik jelentős tudományos eredményekkel bírnak” (D vállalat). „A tíz évnél kevesebb tapasztalattal rendelkező szakemberekkel végzett innovációs tevékenység általában zsákutcába jut” (E vállalat). „Mély termék- és használati ismeretekkel rendelkeznek, és képesek meghatározni a termék egy jelentős problémáját, és innovatív elképzelést alkotni a megoldásról” (A vállalat). „... intuitívan cselekszenek és döntenek” (B vállalat). „Képesek a dobozon kívül („out-of-box”) gondolkodni és megszegni a szabályokat” (D vállalat).
A magas szintű műszaki ismeretek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy megvalósítható megoldásokat javasoljanak, bővítsék a lehetséges megoldások körét, korai kísérleteket végezzenek, és saját prototípusok kifejlesztésével teszteljék kezdeti elképzeléseiket. Érdekes módon azt figyeltük meg, hogy a technikai tudásnak kis hatása van a termékfejlesztési szakaszra, mivel a cégek általában saját K+F erőforrásaikra támaszkodnak, és nem igényelnek további erőforrást külső közreműködőktől. Vizsgálatunk eredményei azt mutatják, hogy a műszaki ismeretek alapvető fontosságúak a prototípusok tesztelési szakaszában, mivel csak a technikailag kompetens vezető felhasználók képesek hatékonyan kommunikálni a termékmérnökökkel, valamint értékes visszajelzéseket és megvalósítható javaslatokat nyújtani.
A kísérletezői gondolkodásmóddal kapcsolatosan két megállapítást tudunk tenni a kutatásunk alapján. Egyrészt az ötletek és a prototípus tesztelésének a folyamatában való kísérletezés az eredeti ötlet, illetve a prototípus jelentős javulásához vezet, következésképpen pozitív hatással van az új termékfejlesztési folyamat sikerére. Másrészt a kísérletezési hajlandóság a vezető felhasználók magas motivációs szintjét mutatja a kiinduló alapötletük új termék formájában történő megvalósítására.
„...a kezdeti tesztelési „próba-hiba” folyamat segít a gyakorlati szakembereknek abban, hogy a gyurma, a fémek és faanyagok alkalmazásával továbbfejlesszék az ötletüket. A rajzolási képesség, a kézügyesség és a kísérletezői gondolkodásmód nagymértékben hozzájárul az új termékfejlesztési folyamat sikeréhez” (E vállalat). „...az ilyen személy magas motivációt mutat az egész új termékfejlesztési folyamat során, nemcsak az egyes fázisokban” (B vállalat). „A kísérletezői gondolkodásmóddal rendelkező gyakorlati szakembereket magas szintű elkötelezettség, technikai és manuális készségek jellemzik” (D vállalat). „... a kísérletezés folyamata fejlett szakterület-specifikus ismereteket és technikai kompetenciákat igényel” (A vállalat).
A társadalmi és szakmai kapcsolatok szerepével összefüggésben azt találtuk, hogy a jó összeköttetésekkel rendelkező vezető felhasználók értékes inputot és információt kapnak más szakemberektől azzal kapcsolatban, hogy miként lehet egy innovatív ötletet vagy megoldást fejleszteni és sikerre vinni. A felhasználók kreativitása is jóval intenzívebb, ha sok társadalmi kapcsolattal rendelkeznek. A különböző hátterű szakemberekkel való egyeztetések és kötetlen beszélgetések pedig számos új ötlet kitalálásához járulhat hozzá intuitív módon. Kijelenthetjük, hogy a társadalmi kapcsolatok alapvető szerepet játszanak az új termékfejlesztési folyamat piaci elterjedési szakaszában, mivel a fejlesztési eredményekről való kommunikáció jelentősen elősegíti az új termékek és szolgáltatások népszerűsítését.
Az interjúk alapján készült elemzésünk további fontos eredménye, hogy a vezető felhasználók formális tekintélyének státusza alapvetően fontos szempont a meglévő orvosi protokollok és gyógyítási irányelvek megváltoztatása területén. Az új termék promóciós szakaszában pedig a szakmai tekintély bevetése jelentős piac befolyásolási képességet jelent, ami képes megváltoztatni a többi kolléga, praktizáló orvos gondolkodásmódját is.
„A szakemberek hitelessége a munkahelyi pozíciójukból és a tudományos eredményeikből ered. A formális tekintély státusza ahhoz szükséges, hogy képesek legyenek megváltoztatni a meglévő orvosi protokollokat és irányelveket” (E vállalat). „A piac könnyebben elfogad egy radikálisan új terméket, ha azt egy elfogadott szakmai tekintély mutatja be” (D vállalat). „A szakmai tekintélynek nagy befolyása van a konferenciákon az új innovatív termékek népszerűsítésével, és képes megváltoztatni a szakmai közvélekedést és gondolkodásmódot” (C vállalat).
A vezető felhasználók magas szintű együttműködési és kommunikációs készsége elengedhetetlen a teljes új termékfejlesztési folyamat során. Csak a kitűnő kommunikációs készségekkel rendelkező felhasználók képesek a termékfejlesztőkkel, mérnökökkel közös nyelvet használni. Képesek szavakba önteni és példákkal elmagyarázni ötleteiket és megoldásaikat világosan megfogalmazott mondatok használatával és a probléma, illetve a megoldás lényegének hangsúlyozásával. A magas együttműködési készséggel rendelkező felhasználók rendszeresen és szorosan együtt dolgoznak a fejlesztőkkel, megmutatják nekik az összefüggéseket.
Annak ellenére, hogy az eredeti módszer a vezető felhasználók kiválasztásának két kritériumát határozta meg: „megelőzi a piaci trendet” és „nagy várható haszon”, saját empirikus vizsgálataink azt mutatják, hogy a vezető felhasználók azonosítási és kiválasztási folyamata meglehetősen ad-hoc, alapvetően személyes ismereteken múlik. Éppen ezért azt javasoljuk a vállalatvezetők és innovációs menedzserek számára, hogy érdemes végiggondolni a fejlesztési együttműködések korai szakaszában a partnerek, illetve kiemelten a vezető felhasználók esetében a fentiekben bemutatott hat személyiség jellemző meglétét vagy éppen hiányát. A vezető felhasználó koncepció hatékonyságának növelése érdekében a módszert kiegészítettük a „vezető felhasználó megismerésének” fázisával (15. ábra).
 
15. ábra. A kibővített „lead-user” módszer
Forrás: Venesz–Dőry–Raišiene (2022) alapján.
 
Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy a megfelelően kiválasztott vezető felhasználók képesek „megelőzni a piaci trendeket” a piaci trendek korai szignáljai, apró jelzések alapján, illetve képesek „magas elvárt eredményt, profitot” hozni, ezáltal alapvető módon hozzájárulnak az új termékfejlesztési folyamat sikeréhez. A következtetések sorában ki kell emelni azt is, hogy a vezető felhasználók bevonása az új termékfejlesztés minden egyes fázisában elengedhetetlen, mivel hozzájárulásuk minden egyes jellemzője alapvető fontosságú az új termékfejlesztési műszaki és piaci sikerének eléréséhez.
Végül, de nem utolsósorban azt javasoljuk a praktizáló vállalati innovációs szakemberek és vezetők számára, hogy a bemutatott kutatási eredményeinktől elvonatkoztatva is érdemes átgondolni a partnerekkel való korábbi tapasztalatokat, kiemelten a sikeres, illetve sikertelen fejlesztésekben szerepet játszó tényezőket, különösen a humán faktorokat. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a vezetők tisztában legyenek a vezető felhasználók személyes jellemvonásainak a fontosságával. Megítélésünk szerint a kiválasztási folyamatnak a vezető felhasználók hat személyes jellemvonásán kell alapulni, mert különben jelentős elakadások, időbeli csúszások, a fejlesztői csapaton belüli konfliktusok léphetnek fel a fejlesztési folyamatok során. Mindez pedig jelentős többletkiadásokkal és a fejlesztési folyamat sikertelenségével járhat.
 
Innováció és kiválóság

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 157 3

Menedzsment

Az Innováció és kiválóság című kötet célja a vállalati kiválóság lencséjén keresztül egyfajta tükörképet mutatni a hazai vállalkozások innovációs tevékenységéről egy ágazati felmérés eredményein és vállalati esettanulmányokon keresztül, majd a gyakorlatban is kipróbálható, már bizonyított, egyszerű menedzsment módszerekkel segíteni elsősorban a kis- és közepesvállalkozások innovációs képességének a fejlesztését. Az első rész a vállalati kiválóság és a siker tényezőit tekinti át, majd rámutat az innováció lehetséges forrásaira, kiemelten a felhasználók és a munkatársak szerepére. Empirikus kutatási eredmények alapján kiemelésre kerül a hazai vállalkozások kutatási-innovációs tevékenységének néhány sajátossága, mint például a fejlesztésekre szánt időbeli ráfordítás limitált mértéke, valamint nagyvállalati interjúkra építő esettanulmányokban (Audi, Bosch, Melecs) a munkahelyi környezet és a kreatív munkavégzés körülményeinek támogató szerepe. A kötet olyan tesztelt gyakorlati módszerek és menedzsment technikák ismertetésével zárul, amit az olvasók a saját vállalkozásuknál ki tudnak próbálni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dory-innovacio-es-kivalosag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave