Viszonylag kevés empirikus kutatás készült termelő vállalatok által megvalósított felhasználói innovációkról még nemzetközi szinten is. Ilyen szempontból figyelemre méltó a holland csúcstechnológiai kis- és középvállalkozások körében végzett felmérés, ami 498 vállalkozás visszajelzéseire épül. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a válaszadó cégek mintegy fele (54 százalék) fejlesztett ki saját használatra teljesen új technológiai berendezéseket vagy szoftvereket, és/vagy módosította azokat saját költségén. Ami ennél meglepőbb, hogy a mintában szereplő felhasználói innovációk negyede kereskedelmi forgalomba is került a berendezéseket gyártó cégeknél. Mindez ráadásul úgy történt, hogy sok esetben a módosított eszközt létrehozó cég nem kért közvetlen ellentételezést, vagy valamilyen részesedést a gyártótól (Jong–Hippel, 2009).

Nem ez az egyetlen meglepő megállapítás, mert a szakirodalomkutatás során feltárásra került, hogy a termeléssel foglalkozó vállalkozások sokkal több innovációt hoznak létre, mint ami a statisztikákból, a hagyományos innovációs felmérésekből és híradásokból felszínre kerül. Sok esetben még a vállalkozások vezetése számára sem nyilvánvaló, hogy mennyire sok új megoldást találnak ki és valósítanak meg a munkatársaik a termelési folyamatokban, vagy éppen módosítják az igényeik szerint a más gyártóktól, beszállítóktól származó termelési eszközöket, gépeket vagy szoftvereket. Ezek a gyakran rejtve maradó, ún. „felhasználói innovációk” ágazatoktól függően az innovációs teljesítményeket akár 10–50%-kal is növelhetik. Mivel a felhasználói innovációt megvalósító vállalkozások saját forrásaikból hoznak létre olyan értéket, ami szélesebb körben is alkalmazásra vagy továbbfejlesztésre kerülhet, ezért az egyes vállalkozások innovativitásának a növekedése mellett lényeges rámutatni a pozitív társadalmi és nemzetgazdasági hatásokra, externáliákra is. Ez a tovagyűrűző hatás azonban csak akkor érvényesül, ha a létrehozott új vagy módosított technológia, termék nem csak az adott vállalkozás érdekét szolgálja, hanem eljut más vállalkozáshoz is. Olyan stratégiát is követhet a fejlesztő vállalkozás, hogy értékesíti a létrehozott új szellemi alkotást az eredeti gyártó vagy más vállalkozások számára, de akár saját maga is létrehozhat egy önálló üzletágat, esetleg egy spin-off vállalkozást a hasznosítás érdekében.

A szakirodalomkutatás eredményeit hazai környezetben, vállalatvezetőkkel és fejlesztőkkel folytatott megbeszélések során teszteltük és kiderült, hogy a felhasználói innováció a magyar termelő vállalatok körében is gyakori. Számos élenjáró gyártástechnológiát és termelőberendezést beszerző vállalat gyakran testre szabja és/vagy továbbfejleszti azokat igényei szerint, saját költségére, jellemzően agilis módszerek alkalmazásával. Ráadásul a módszer számos előnnyel jár. A termelési hatékonyságot növelő és a hibákat csökkentő felhasználói fejlesztések iránt a berendezések gyártói is komoly érdeklődést tanúsítanak, szívesen meghallgatják a gyártósorokon dolgozó mérnökök javaslatait, amelyek jellemzően beépítésre kerülnek az eszközök új generációjába. Ez win-win helyzetet teremt a berendezések gyártói és azok felhasználói számára, azonban a módszer eltér a megszokott kutatás-fejlesztési eljárásoktól.