A vizsgálatunk első részében meghatároztuk azokat a tényezőket, amelyeket a versenyképesség szempontjából fontosnak tartott a kutatásban részt vevő 49 vállalat. Első helyen a vevők igényeinek figyelembevételét jelölték meg, ettől alig lemaradva a második helyen a gyártott termék magas minőségét, majd harmadikként a piacon újnak számító termékeket és szolgáltatásokat, illetve utoljára az alacsony árat:

A vizsgált vállalkozások közel kétharmada (63%) nyilatkozott úgy, hogy termékeiket, szolgáltatásaikat folyamatosan fejlesztik, a többi megkérdezett pedig legalább alkalmanként, évente egyszer-kétszer (37%) végez fejlesztési tevékenységet. Ez a válaszadói vélemény ellentmond annak, hogy a megkérdezettek többsége a legkevésbé fontosnak ítélte meg a rendszeres termékfejlesztés fontosságát. Az országos innovációs felméréseknél sokkal pozitívabb kép rajzolódott ki a gépjárműalkatrész-gyártó cégek innovációs tevékenységéről, mivel a megkérdezettek csupán 14%-a nyilatkozott úgy, hogy náluk az utóbbi évben nem történt termék vagy szolgáltatás innováció. A vállalkozások mintegy fele a piacon már ismert, de a vállalat számára új innovációt valósított meg (53%) és közel harmaduk vezetett be a piacon újnak számító innovációt (33%).

Az innováció létrehozásának fontos szempontja, hogy a vállalkozás együttműködik-e más vállalkozásokkal, vagy egyedül valósítja meg. Akkor alakul ki az adott ipari térségben egy együttműködő, egymást inspiráló, innovatív közeg, ha a vállalkozások hajlandóak a közös együttműködésre, fejlesztésre. Ilyen szempontból kedvező képet kaptunk a felmérésünk során, mert a válaszadóknak a 71%-a együttműködik más vállalkozásokkal a kutatás-fejlesztési tevékenységük során. Az innovációs folyamat sikerességét és hatékonyságát jelentős mértékben segíti az egyetemekkel, kutatóhelyekkel való kooperáció is. A megkérdezettek több mint fele (59%) jelezte ilyen jellegű együttműködését, ami kimagasló arány a hazai és nemzetközi felmérések során, de természetesen figyelembe kell venni, hogy mintánk nem volt reprezentatív.

A vállalkozások innováció iránti elkötelezettségét reprezentálja, hogy van-e elkülönített kutatás-fejlesztési részlegük. A válaszokból kiderült, hogy a felmérésben szereplő járműalkatrész-gyártó vállalkozások háromnegyedének (74%) nincs kutatás-fejlesztési részlege. Emellett rákérdeztünk arra is, hogy a vállalatnál van-e olyan személy, aki dedikáltan az innovációkkal, a fejlesztésekkel foglalkozik. A vizsgált vállalkozások több, mint felénél (63%) van ilyen személy, tehát a különböző innovációs tevékenységeknek nem szükséges feltétele a kutatás-fejlesztési részleg.

A vállalkozásokban dolgozó munkatársak innovációs aktivitására vonatkozóan beszédes jellemző, hogy a felmérésünkben szereplő 49 vállalkozás többségében 1–5 főnek vannak rendszeresen fejlesztési javaslatai és csak néhány esetben jelezték, hogy a cég 10 vagy 20 főnél is több munkavállalója jelentkezik a vezetőknél rendszeres fejlesztési ötletekkel. Ez az eredmény a vállalkozások kis méretével is összefüggésben állhat, mindenesetre elgondolkodtató, négy válaszadó úgy nyilatkozott, hogy esetükben nincs egyetlen olyan munkatárs sem, akinek rendszeresen lenne fejlesztési javaslata. Alapvetően gyártó cégekről van szó, ezért nem meglepő ez a válasz, de a folyamatos hatékonyságjavítás, a Lean és a Kaizen módszerek széleskörű vállalati alkalmazása tükrében pozitívabb képet vártunk.

A rendszeres fejlesztési javaslatokkal előállók mérsékelt száma összefüggésben állhat a vállalkozások által nyújtott ösztönzőkkel. Felmérésünkben azt találtuk, hogy a válaszadók alig fele (41%) biztosít munkaidő-jóváírást a fejlesztési javaslatok megvalósítóinak. Extra pénzügyi forrást még kevesebben, a vállalkozások 39%-a biztosít a fejlesztőik számára. Jutalmat már szívesebben adnak a vállalkozások a fejlesztési javaslatokért. Majdnem kétharmaduk (67%) nyilatkozott úgy, hogy adnak jutalmat a munkavállalóknak a fejlesztési javaslataikért. Ebből arra következtethetünk, hogy a megvalósult innovációkat támogatják, ám az előtte lévő, bizonytalan fejlesztési fázisban óvatosabbak a támogatással a vállalkozások.

Kutatásunk további részében megvizsgáltuk, hogy a vállalatok milyen mértékben, illetve hogyan aknázzák ki a vállalaton belüli felhasználói innovációban rejlő lehetőségeket versenyképességük megtartására, illetve növelése érdekében. A kérdőív kérdéseit úgy tettük fel, hogy a kisebb mértékű felhasználói innovációktól a jelentősebb fejlesztésekig széles körben rákérdezzünk az egyes tényezőkre. A vállalkozások több mint háromnegyede (71%) rendszeresen gyűjti és kiértékeli a munkatársaik javaslatait a működéssel és hatékonysággal kapcsolatban. Kisebb mértékű fejlesztésre a megkérdezettek 96%-nál, tehát majdnem minden válaszadó vállalkozásnál sor került az elmúlt három évben. Teljesen új termelési eljárást a vállalkozások alig fele (43%) vezetett be. Míg a kisebb jelentőségű, jellemzően hatékonyságjavítást célzó innovációk folyamatosan jelen vannak a vállalkozások életében, a nagyobb jellegű fejlesztések csak a vállalkozások felére jellemzők. A munkavállalók jelentős aktivitást mutatnak a termelésben használt eszközök fejlesztésében, amit jól bizonyít, hogy a megkérdezett vállalkozások 84%-a nyilatkozott úgy, hogy a munkatársaik kisebb mértékben továbbfejlesztették vagy módosították a termelésben használt berendezéseket az elmúlt három évben. A munkavállalók alkalmasint jelentős mértékű fejlesztéseket is megvalósítanak a vállalatoknál. A megkérdezett vállalkozások több, mint harmada (37%) nyilatkozott úgy, hogy a munkatársaik jelentős mértékű fejlesztéseket valósítottak meg más gyártótól beszerzett termelési eszközök esetében. A munkatársak kreativitására és önálló, innovációs kezdeményezéseikre jellemző, hogy végeznek-e önálló fejlesztéseket. A vizsgált vállalkozások kétharmada (67%) vélekedett úgy, hogy munkatársaik önállóan is fejlesztenek termelési eszközöket.

A megkérdezett vállalkozások szerint a munkatársaik leggyakrabban (39%) 2–6 hónapot szánnak a fejlesztésekre, negyedüknél egy hónapot, nyolc vállalkozás pedig öt napnál kevesebbet áldoz ilyen jellegű tevékenységekre. Hosszabb, egy évnél tovább tartó fejlesztések csupán négy vállalkozásnál fordultak elő.

A különböző szervezeti és munkahelyi innovációk jelenléte fontos indikátora, egyúttal előfeltétele a jelentősebb termék- és szolgáltatásfejlesztési tevékenységeknek. Vizsgálatunkban a leggyakrabban említett szervezeti innováció tényező a vevőkkel való rendszeres kapcsolattartás és tapasztalatcsere (92%), valamint az interdiszciplináris munkacsoportok működtetése (69%). A válaszadók több mint fele alkalmaz ötletdobozt és valamivel kisebb hányada valamilyen digitális együttműködési platformot, ami megkönnyíti az innovatív projektek nyomon követését. A válaszadók közel harmadánál működnek autonóm munkacsoportok, valamint a minőségbiztosításhoz, folyamatjavításhoz kapcsolódó „minőségi körök” (18. ábra).