Dőry Tibor

Innováció és kiválóság

Menedzsment módszerek innovációs transzformációhoz


Hazai helyzetkép és kihívások

Kreatív, leleményes nép a magyar és számos tudományos világhírű felfedezés fűződik kutatóinkhoz, amire méltón lehetünk büszkék. A technológiai cégek építésében azonban kisebb lépésekkel haladunk, még ha a hírekben időről időre olvashatunk is sikeres magyar startupokról, tudományos sikerekről és felfedezésekről. A jelentős publicitás és a még jelentősebb kockázati tőkekihelyezések ellenére sem nőtt fel itthon az elmúlt 1020 évben egy olyan „unikornis”, ami legalább egymilliárd dollár értékekkel rendelkezik. A hazai innovációs ráfordításokat néhány nagy tőzsdei vállalat (a MOL, a Richter és a Telekom) dominálja, illetve nagyon komoly befektetéseket eszközöl a német Bosch, valamint számos más, jellemzően külföldi tulajdonú járműipari vállalat. Mellettük kétségkívül vannak sikeres és növekvő innovatív hazai vállalkozások, de a kisebb cégeknek jellemzően nincs szisztematikusan felépített innovációs rendszerük. Egyes becslések szerint néhány százra tehető a folyamatosan innovációt megvalósító vállalatok köre. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szélesebben értelmezett innováció felfogása alapján majdnem minden harmadik (29,3%) magyar cég bevezetett valamilyen típusú innovációt a 2016–2018. években, azaz három év alatt legalább egy típusú innovációt, amelyik az új vagy a jelentősen továbbfejlesztett termék, szolgáltatás és/vagy üzleti folyamat kategóriába tartozik.1 A tendencia javuló, az adatok alapján azonban még nem látszanak az áttörés jelei és ezzel az innovációs teljesítménnyel az EU-27 tagállam utolsó harmadában helyezkedünk el. Különösen elgondolkodtató, hogy az Eurostat adatai szerint az észt vállalkozások közel háromnegyede (73%), a belga vagy német cégeknek pedig több, mint kétharmada megvalósít valamilyen jelentősebb innovációt egy hároméves periódus alatt.
Ha az innovációs ráfordítások, tehát az input oldalról közelítve próbáljuk megérteni a jelenséget és a mögöttes lehetséges okokat, akkor jól láthatók a különbségek a magyar és a többi kelet-közép-európai vállalkozás innovációs ráfordításainak az összetétele, valamint a „vezető innovátor” országok, mint például Svédország, Finnország vagy Dánia vállalkozásainak kiadásai között. Az előbbi csoportban az innovációs célúnak tekintett kiadások több, mint fele gép, berendezés és szoftver, míg a saját szervezeten belüli kutatási-fejlesztési ráfordítás 20–30% közötti, illetve a fennmaradó rész jut a partnerségben, például egyetemekkel és kutatóhelyekkel megvalósuló projektek finanszírozására (NKFIH, 2020). Természetesen történelmi hátrányban vannak a hazai és más kelet-közép-európai cégek a fejlett innovációs kultúrával rendelkező skandináv és nyugat-európai vállalatokhoz képest, de a kontraszt túl nagy. A kutatás-fejlesztésben használt gépek és szoftverek valóban fontos szerepet töltenek be az innovációk létrehozásában, de talán még több kiadással, helyesebben invesztícióval jár fejlesztő mérnökök és más kutató-fejlesztők alkalmazása, valamint más specialisták bevonása, akik jellemzően az egyetemi-kutatóintézeti szektorban tevékenykednek.
Ebben az összefüggésben érdekes alaposabban átgondolni, hogy valójában milyen tényezőknek van meghatározó szerepe a vállalatok általános gazdasági teljesítményére és profitjára. Katona (2021) a magyar vállalatok mérlegadatait vizsgálta a 2007–2017 közötti időszakban mikroökomómiai szemléletű, vállalati adatbázisra épülő elemzésében. A kutatásban arra volt kíváncsi, hogy a saját vállalati innovációnak, és az így nyert tudás elterjedésének mekkora hatása van a hazai vállalatok teljesítményére. A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a vállalatok tárgyi eszközeinek az immateriális javakhoz viszonyított aránya növekvő tendenciát mutatott a vizsgált időszakban. Ez azt jelenti, hogy a hazai iparvállalatok inkább a tárgyi eszköz befektetéseket részesítik előnyben az immateriális javakba történő beruházások helyett. További megállapítása az átfogó elemzésnek ugyanakkor az is, hogy a vizsgált vállalkozások saját innovációja az egyik legfontosabb forrása a vállalati termelékenység javulásának. Elvileg a külföldi tulajdonú cégektől átvehető és megtanulható tudásról pedig nem sikerült statisztikailag szignifikáns mértékben kimutatni, hogy az hozzájárul a magyar vállalatok teljesítményének a növekedéséhez.
Annak ellenére sajnálatos ez a következtetés, hogy az elmúlt két-három évtizedben számos multinacionális vállalkozás telepedett le és ért el kimagasló nemzetközi sikereket a magyar telephelyeken zajló, meghatározóan termelési tevékenységek alapján. Valamilyen ok miatt azonban nem valósul meg a várt tudás- és know-how transzfer a hazai vállalkozások és a külföldi vállalkozások között. Ennek tudományos igényű feltárása elmaradt vagy nem kapott jelentősebb nyilvánosságot, ezért ezen a helyen két lehetséges okot jelölünk meg:
  1. nincs olyan jogi kényszer vagy vállalás, ami előírná a multinacionális cégek számára a hazai cégekkel, egyetemekkel való intenzívebb együttműködést. Ezzel szemben a kínai vagy távol-keleti kormányzatok meghatározzák az országban letelepülő cégek számára, hogy milyen partnerekkel várják az együttműködést és annak mit kell eredményeznie;
  2. a hazai munkavállalók között létezik egy feltételezett választóvonal, ami a külföldi érdekeltségű vállalkozások és a hazai cégek közötti átjárást korlátozza, egyszerűen nem valósul meg az a „hallgatólagos tudás” csere, ami egy-egy munkavállaló állásváltoztatásával természetesen velejárna. Erre számtalan példa van a híres Szilícium-völgyben működő high-tech cégek esetében, de a világ más innovációs övezeteiben is. Makroszinten is számos előnnyel jár, ha a munkáltatók a versenykorlátozások betartása mellett átcsábítják egyik technológiai cégtől a másikhoz a munkavállalókat, legyenek azok újonnan indult startup cégek, európai vagy ázsiai vállalatok alkalmazottai.
 
Ha igazak a kutatások megállapításai, azaz a vállalkozások innovációs tevékenysége jelentősen befolyásolja a vállalkozások eredményességét és versenyképességét, akkor vajon miért nem fordítanak nagyobb figyelmet és több erőforrást a hazai vállalkozások, különösen a kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységeik finanszírozására? Lehetséges, hogy a vállalatvezetők és tulajdonosok figyelmét számos más vállalatvezetési kérdés köti le és nincs kapacitásuk az innovációra? De vajon van-e kellő motiváció és ambíció a vezetők és tulajdonosok részéről valamilyen újdonság piaci bevezetésére vagy megelégszenek a meglévő folyamataik javításával, valamilyen hatékonyságnövekedést segítő fejlesztéssel?
 
1 Az üzleti folyamatinnováció egy 2018-tól alkalmazott szélesebb kategória, ami magában foglalja a termelési eljárást; IKT, azaz informatikai jellegű, marketing és üzletfejlesztési vagy a különböző menedzsmentfejlesztéseket.

Innováció és kiválóság

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2025

ISBN: 978 963 664 157 3

Az Innováció és kiválóság című kötet célja a vállalati kiválóság lencséjén keresztül egyfajta tükörképet mutatni a hazai vállalkozások innovációs tevékenységéről egy ágazati felmérés eredményein és vállalati esettanulmányokon keresztül, majd a gyakorlatban is kipróbálható, már bizonyított, egyszerű menedzsment módszerekkel segíteni elsősorban a kis- és közepesvállalkozások innovációs képességének a fejlesztését. Az első rész a vállalati kiválóság és a siker tényezőit tekinti át, majd rámutat az innováció lehetséges forrásaira, kiemelten a felhasználók és a munkatársak szerepére. Empirikus kutatási eredmények alapján kiemelésre kerül a hazai vállalkozások kutatási-innovációs tevékenységének néhány sajátossága, mint például a fejlesztésekre szánt időbeli ráfordítás limitált mértéke, valamint nagyvállalati interjúkra építő esettanulmányokban (Audi, Bosch, Melecs) a munkahelyi környezet és a kreatív munkavégzés körülményeinek támogató szerepe. A kötet olyan tesztelt gyakorlati módszerek és menedzsment technikák ismertetésével zárul, amit az olvasók a saját vállalkozásuknál ki tudnak próbálni.

Hivatkozás: https://mersz.hu/dory-innovacio-es-kivalosag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave