Az olyan absztrakt fogalmak, mint például az ambidexteritás megértésének a legjobb módja különböző vállalati példák megismerése. A történetmondás, a „story telling” az egyik leghatásosabb menedzsment módszer. Ezért mutattuk be az előző fejezetben nemzetközi nagyvállalatok és egy hazai középvállalkozás innovációs gyakorlatát, amelyek jól illusztrálják a kettős képességű szervezetek működési modelljét. Ugyanakkor rögtön azt is hozzá kell tenni, hogy nincs egységes sablon, itiner, mindegyik vállalkozás más és más háttérrel és erőforrásokkal dolgozik. Lényeges ugyanakkor felismerni, érzékelni, hogy vajon milyen szervezeti kultúra és hangulat uralkodik az innovációt zászlójára tűző vállalkozásnál. A menedzsment szakirodalom által is alátámasztott és igazolt példa erre a Toyota, aminek egyedülálló vállalati kultúrája vitathatatlanul a legfontosabb sikertényezője (Liker, 2008). Hatékonysága évek óta meghaladja az iparági átlagot, amit döntően különböző innovációkkal sikerül elérni neki. Emögött a Toyota különleges értékrendje áll. A vállalat folyamatosan elérhetetlen célokat tűz ki maga számára. Ezeknek az el nem érhető céloknak az a következménye, hogy a dolgozók megpróbálnak elszakadni a régóta bevált munkamódszerektől és új megközelítéseken gondolkodni, valamint radikális fejlesztéseket, technikai és technológiai áttöréseket próbálnak elérni. Ezen kívül ki kell emelni, hogy a vállalaton belül a kísérletezés szelleme uralkodik. A dolgozókat arra ösztönzik, hogy hagyják el a megszokott utat és új, ismeretlen irányokba induljanak el. A kudarcokat nem tekintik bukásnak, sőt fontos tanulságnak tartják, amiből tanulni lehet. Amikor az alkalmazottak elérhetetlennek tűnő célok megoldásán dolgoznak, mindig alaposan átgondolják az előrelépés opcióit, kis lépéseket tesznek, és soha nem adják fel. Ez a vállalkozói gondolkodás pozitív hatással van a munkatársak hatékonyságára és a vállalati tudásbázis építésére, aminek hallgatólagos jellege miatt nehezen azonosítható és transzferálható egyik szervezettől a másikhoz.