Benyó Zoltán, Sándor Péter

Az agyi vérkeringés élettani alapjai: önszabályzó mechanizmusok


18.2. Endothelium eredetű agyi vazokonstriktorok

Endotelin-1 (ET1). Az ezideig ismert legerősebb endothel eredetű vazokonstriktor, mely tartósan képes emelni a szisztémás arteriás nyomást. Elválasztása vazopresszin, adrenalin, trombin hatására indul meg. Szekréciója elsősorban abluminalis irányú (tehát az endothelsejtek basalis membránja felé történik), ezért az érfalban a vér endotelinkocentrációjánál sokszorosan magasabb ET1-koncentrációk alakulhatnak ki. Az érfali simaizomsejtekben elhelyezkedő specifikus ET1-receptorok a foszfolipáz-C enzimhez kapcsolódnak és IP3 közvetítésével, az intracellularis Ca2+-koncentráció emelésével fejtik ki konstriktor hatásukat. Az ér lumenébe, tehát a vérbe jutó ET1-koncentráció alacsony, viszont hosszan fennáll, és az ún. ET8-receptorok segítségével fokozza az endothelfüggő vazodilatátor NO, PGI2 és EDHF termelődését.
Endothel eredetű konstriktor faktorok (EDCF). Kutyák agyi artériáin végzett kísérletekben acetil-kolin, ATP, ADP, hypoxia, érfalfeszülés hatására az érfali endothelsejtek sarcoplazmás reticulumából Ca2+-kiáramlás indul meg. Az endothelsejt intracellularis Ca2+-koncentrációjának emelkedése aktiválja a foszfolipáz-A2 (PLA2) és ciklooxigenáz (COX) enzimeket, ami reaktív oxigén speciesek (ROS) és vazokonstriktor prosztanoidok termelődését indítja meg, amelyeket az irodalom EDCF-nek nevez. Patkánykísérletekben kiemelkedő EDCF hatása van a prosztaciklinnek, amely az érfali simaizom tromboxán-prosztanoid receptoraira hatva vazokonstrikciót vált ki (Wong és munkatársai, 2010). A konstriktor hatás feszültségfüggő Ca2+-csatornákon keresztül valósul meg és gyorsabban alakul ki, mint az endotelin által kiváltott vazokonstrikció.
Vazokonstriktor prosztanoidok: TXA2 és PGF2a. A prosztaglandin-Hszintáz által létrehozott vazoaktív prosztanoidok közül a TXA2 és a PGF2a bizonyul vazokonstriktor hatásúnak. Patkányokból izolállt arteria cerebri media segmentekben bizonyítást nyert, hogy az endogén NO cerebrovascularis izomtónusra gyakorolt vazodilatátor hatása – mely alapvetően fontos tényező az agy nyugalmi agyi értónusának fenntartásában – nagy valószínűséggel annak következménye, hogy az NO gátolja a vazokonstriktor TXA2 szintézisét és/vagy release-ét (Benyó és mtsai, 1998). A tromboxánreceptorok ily módon szerepet játszanak az agyi metarteriolák és praecapillaris sphincterek lokális szöveti O2-koncentrációtól függő, ritmikus konstrikciós-dilatációs folyamatának alakításában (az erek vazomóciós működésében) és az ennek következtében intermittáló jellegűvé váló lokális szöveti véráramlás alakításában (a véráramlás oszcilációjában). A vazomóció NO hiányában jelentősen felerősödik (Horváth és mtsai, 2010).

Az agyi vérkeringés élettani alapjai: önszabályzó mechanizmusok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 713 6

Az orvos számára az agyi vérkeringés minden más szervünktől eltérő egyedi sajátosságainak vizsgálata a legérdekfeszítőbb kutatási területek közé tartozik. A kutatásoknak azonban csak akkor van igazán értelme, ha eredményei az agyi keringési katasztrófák megelőzését, az életmentést, a postischaemiás „neuronmentést” vagy a rehabilitációt szolgálják. Mik a feltételei annak, hogy a kutatások új eredményeit a betegágynál álló orvos értékesíteni tudja? Nyilvánvaló, hogy ha egy bonyolult, de korábban jól működő szerkezet elromlik, azt csak úgy lehet megjavítani, ha tisztában vagyunk eredeti, normális működésének részleteivel. Ha a gyógyító orvos nem ismeri a ziológiás agyi keringés alapvető sajátosságait és az azokat szabályozó mechanizmusokat, nehezen tud eligazodni és beavatkozni a pathologiás cerebrovascularis állapotok megszüntetése érdekében. Az agyi vérkeringés atalnak tekinthető kutatási területének hirtelen hatalmassá vált adattárában ma már nem könnyű eligazodni: a (főként angol nyelvű) tankönyvek csak 2-3 éves késéssel tudják követni a lényeges új információkat, ráadásul a legújabb információk nemcsak az agyi keringési szakfolyóiratokban, hanem szétszórtan, a legkülönbözőbb kutatási területek folyóirataiban látnak napvilágot. A könyv határozott célja, hogy segítséget nyújtson az egészséges agy legfontosabb vérkeringési sajátosságaival és az agyi vérellátás állandóságát biztosító önszabályzó mechanizmusokkal kapcsolatos korábbi és legújabb adatok rövid áttekintésében. Tudomásunk szerint ez az első összefoglaló munka, amely magyar nyelven ezzel a céllal nyomtatott formában közlésre került.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sandor-benyo-az-agyi-verkeringes-elettani-alapjai-onszabalyzo-mechanizmusok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave