Benyó Zoltán, Sándor Péter

Az agyi vérkeringés élettani alapjai: önszabályzó mechanizmusok

18.3. Endothelium eredetű, körülményektől függően vazodilatátor vagy vazokonstriktor hatású anyagagok

Szuperoxid-anionok. Termelődésüket arachidonsav, acetil-kolin és többek között az asphyxiát követő újralélegeztetés indukálja. Az aktív oxigén szabad gyökök érdekessége, hogy önmagukban vazodilatátor hatásuk van, de más anyagokra hatva – az NO-lebomlás gyorsításával és a prosztaciklintermelés szelektív bénításával – vazokonstriktor hatásuk dominál.

Peroxinitrit (ONOO–). Állatkísérltekben az agyi keringésben vazodilatációt és vazokonstrikciót is okozhat. Macskákon végzett kísérletekben „in vivo” topikálisan alkalmazva a pialis kis és nagy artériákon dózisfüggő (1–5 mmol/l) dilatációt okoz (Wei és munkatársai, 1996). Rágcsálók izolált arteria cerebri mediáján dózisfüggő kontrakciót vált ki, de magas koncentrációban dilatációt okoz (Elliott és munkatársai, 1998). Patkányok izolált arteria cerebri mediáján szignifikánsan rontja (csökkenti) az intravascularis nyomás csökkenésére normál körülmények között kialakuló vazodilatációs választ (De Witt és munkatársai, 2001).

Az agyi vérkeringés élettani alapjai: önszabályzó mechanizmusok

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 713 6

Orvostudomány Semmelweis Kiadó könyvei

Az orvos számára az agyi vérkeringés minden más szervünktől eltérő egyedi sajátosságainak vizsgálata a legérdekfeszítőbb kutatási területek közé tartozik. A kutatásoknak azonban csak akkor van igazán értelme, ha eredményei az agyi keringési katasztrófák megelőzését, az életmentést, a postischaemiás „neuronmentést” vagy a rehabilitációt szolgálják. Mik a feltételei annak, hogy a kutatások új eredményeit a betegágynál álló orvos értékesíteni tudja? Nyilvánvaló, hogy ha egy bonyolult, de korábban jól működő szerkezet elromlik, azt csak úgy lehet megjavítani, ha tisztában vagyunk eredeti, normális működésének részleteivel. Ha a gyógyító orvos nem ismeri a ziológiás agyi keringés alapvető sajátosságait és az azokat szabályozó mechanizmusokat, nehezen tud eligazodni és beavatkozni a pathologiás cerebrovascularis állapotok megszüntetése érdekében. Az agyi vérkeringés atalnak tekinthető kutatási területének hirtelen hatalmassá vált adattárában ma már nem könnyű eligazodni: a (főként angol nyelvű) tankönyvek csak 2-3 éves késéssel tudják követni a lényeges új információkat, ráadásul a legújabb információk nemcsak az agyi keringési szakfolyóiratokban, hanem szétszórtan, a legkülönbözőbb kutatási területek folyóirataiban látnak napvilágot. A könyv határozott célja, hogy segítséget nyújtson az egészséges agy legfontosabb vérkeringési sajátosságaival és az agyi vérellátás állandóságát biztosító önszabályzó mechanizmusokkal kapcsolatos korábbi és legújabb adatok rövid áttekintésében. Tudomásunk szerint ez az első összefoglaló munka, amely magyar nyelven ezzel a céllal nyomtatott formában közlésre került.

Hivatkozás: https://mersz.hu/sandor-benyo-az-agyi-verkeringes-elettani-alapjai-onszabalyzo-mechanizmusok//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero