Béres Gyógyszergyár Zrt. (www.beres.hu). A név az elhunyt idősebb Dr. Béres Józseftől származik, aki 1972-ben fejlesztette ki a „Béres- cseppet”, mint immunrendszer-stimuláló szert, és ez volt az első sikerhez vezető lépés. Napjainkban már több terméket gyárt, illetve forgalmaz a Béres család tulajdonában álló vállalat, amely mintegy 500 embert foglalkoztat. Az első terméket 1978-ban törzskönyvezték, és ma már több mint ötven termékkel rendelkeznek, ilyen például: a Béres Csepp, a C-vitamin és az Actival termékcsalád, a CalcividD kalciumtabletta és különböző ételadalékok. Magyarországon kívül számos más országban is aktív a vállalat, mintegy 50 millió eurós éves forgalommal.

 

Kovács zsigmond, Control-X (www.cxmed.com). 1948-ban született Budapesten, orvos szülők családjában. Az általános iskolában tanulta a francia és német nyelvet, később az egyetemi évei alatt az angolt is. 1971-ben, miután befejezte a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karát, felvételt nyert a Medicor orvosieszköz-gyártó és -forgalmazó vállalathoz. Mivel jó néhány nyelven beszélt viszonylag magas szinten, így kiküldték az NSZK-ba, hogy koordinálja a Medicor ottani üzletmenetét. Később, 1978-ban létrehozta a német Medicor vállalatot Römed néven. Összesen hat évet töltött az NSZK-ban a feleségével és az ott született gyermekeivel. 1980-ban visszakerült Magyarországra, ahol a Medicor importosztályát vezette. Majd 1985-ben újból külföldre távozott, mégpedig Ausztriába, ahol további két évet töltött. Ezt egy újabb megbízás követte: az egyesült államokbeli Medicor leányvállalat vezetése. Az amerikai leányvállalat sikeres volt a nyolcvanas években, de a rendszerváltozás után a Medicor úgy döntött, hogy bezárják a columbusi (Ohio) részleget. Ez volt számára az a pillanat, amikor úgy döntött, hogy a saját útját fogja járni, és 1990-ben megnyitotta saját vállalkozását néhány medicoros kollégával együtt, Control-X Medical néven, Columbusban, Ohio államban. A röntgenrendszerek nagy részét Magyarországon gyártották, és helyi amerikai kiegészítőkkel együtt forgalmazták. Napjainkban, mind a magyar (1992-ben alapított), mind az amerikai Control-X Medical cég úgy évi 3-4 millió eurót forgalmaz, 15 alkalmazottal Magyarországon és további tízzel kint az Egyesült Államokban. A gyártás egy része ki van adva a Hans Pausch magyarországi üzemének, Tapsonyban. A vállalat profilja száz százalékban orvosi és állatorvosi röntgenberendezések mind analóg, mind digitális vonalon. A Control-X Medical legújabb C-karos digitális és távvezérelhető terméke, a Z-Motion, elindult meghódítani a világot.

 

Kern József, Diagon (www.diagon.com). 1958-ban született a Somogy megyei Patosfán, két munkásszülő családjában, jóllehet a II. világháború előtt még viszonylag tehetős család volt az övék. Angolt tanult az általános iskolában, majd a kiváló katolikus gimnáziumban is. Kémiatanárának befolyása alá került, csodálta őt, és így választotta a technikai tudományokat, azon belül pedig a kémiát. Miután befejezte a Szegedi Tudományegyetemet, a Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézetében kezdett el dolgozni. Doktori dolgozatát 1985-ben fejezte be, addigra már jól beszélt angolul. ENSZ-szakértői állást sikerült szereznie 1988-ban Indonéziában. 1990-ben megalapította a cégét, a Diagon Kft-t, de tulajdonképpen anélkül, hogy tudta volna, mit akar kezdeni vele. 1993-ban találkozott a volt vegyészhallgató társával, Besse Zoltánnal, aki hematológiai oldatok készítésével foglalkozott a Medicor PH1 hematológiai automatájához. Együtt határozták el, hogy oldatokat fognak gyártani a Diagon Kft. égisze alatt, így lettek partnerek. Az idő tájt a vállalkozás mintegy évi 65 000 forintos forgalommal rendelkezett. Hematológiai oldatokat fejlesztettek ki az összes létező, akkor a piacon található, meghatározó laboratóriumi automatához egészen 1996-1997-ig. Az indonéziai üzemet 1995-ben nyitották – ez oldatokat gyártott Délkelet-Ázsiának –, majd 1997-ben Brazília következett. Napjainkban már Indiában, Kínában (2000-ben nyílt meg) és Szaúd-Arábiában (2005-ben nyílt meg) is rendelkeznek képviselettel. Kínában már hematológiai automatákat is gyártanak, nem csak oldatot. 2012-ben nyílik az új brazil ultramodern hematológiai gyártóbázisuk, a legnagyobb a maga nemében a világon. Körülbelül kétszáz embert alkalmaznak a fejlesztésben és termelésben, de áttételesen mintegy 2000 embernek adnak munkát világszerte a kereskedelmi tevékenységen keresztül. Világpiaci részesedésük a hematológiai piacon 8-10% között lehet. Nem csak földrajzi alapon diverzifikáltak, de létrehoztak két új divíziót is, a vér-koaguláció (véralvadás) és a betegségek gyorstesztjeinek területén. Legutóbbi influenzatesztjük ki tudja mutatni az N-1 típust is. A Diagon cégcsoport konszolidált éves forgalma 2009-ben elérte a 65 millió dollárt. Kern doktor még két további projekttel próbálkozott, de mára már túladott rajtuk. ezek a Prodia labordiagnosztikai szolgáltató vállalat és a Medisys magánkórház-hálózat voltak. Utóbbit veszteséges volta miatt kényszerült bezárni, míg a Prodia esetében a profittartalom csökkenése volt a meghatározó, de a vállalat új tulajdonosok vezetésével ma is működik.

 

Kollányi Gábor, Diatron (www.diatronltd.com). 1958-ban született Budapesten, édesapja építész, édesanyja közgazdász volt. Az apa eleinte magánvállalkozóként dolgozott, majd a KÖZTI építéstervező vállalatnál helyezkedett el. Édesanyja a MOGÜRT-nél volt könyvelő. Az általános iskolát Budapest belvárosában, egy szegénynek mondható környéken járta ki (9. kerület), majd a Toldy gimnáziumban tanult. Megszerette a technikai tantárgyakat, ezért a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán folytatta tanulmányait. Az egyetemen a műszaki mérő csoportban tevékenykedett, ahol műszereket fejlesztettek egészségügyi diagnosztikai cégek – például a Medicor – számára. Az idő tájt szoftverfejlesztéssel, illetve programozással foglalkozott. Az egyetem befejezése után a Medicor labordiagnosztikai fejlesztési csoportjánál helyezkedett el. Többek közt ők tervezték meg és építették fel a hematológiai laboratóriumi automatákat is. 1983-ban részben privát, gazdasági munkaközösségi formában kezdtek el dolgozni, ami akkortájt indult el Magyarországon. Jó néhány kiváló mérnök fejlődött világszintű és elfogadott szakértővé a Medicor berkein belül azokban az időkben. 1988 és 1989 között hozták létre Ladoméry Tamással és Végh Józseffel a Diatron vállalkozást, majd két további kolléga csatlakozott hozzájuk. Az alapötlet az volt, hogy létrehoznak egy hematológiai gépeket fejlesztő és egy viszonteladói részleget, amely képviseli majd a hazai egészségügyi laboratóriumi piacon a nagy globális gyártókat. Később elkezdtek együttműködni két másik meghatározó labordiagnosztikai vállalkozással, a Diagon és Diagnosticum cégekkel, amelyek hematológiai oldatokat és klinikai reagenseket gyártottak különböző laborautomatákhoz. Így jött létre a 3D csoport. 1993 és 1995 között a Diatron lett a legnagyobb egészségügyi laborautomata-forgalmazó Magyarországon. 1997-ben a vállalatcsoport a hatodik-hetedik helyet foglalta el a hematológiai automaták világpiacán. A kilencvenes évek végén létrehozták Kern Józseffel, a Diagon főtulajdonosával a Prodia egészségügyi laboratóriumi szolgáltató vállalatot, amely az eredeti két laboratóriumból óriási szolgáltatóvá nőtte ki magát, mintegy 600–700 alkalmazottal. A cél és alapötlet az volt, hogy szervezési és központi beszerzési szolgáltatásokkal hatékonyabban tudják üzemeltetni az egészségügyi laboratóriumokat. De hamarosan, a 2000-es évek elején szembe kellett nézniük azzal, hogy Magyarország belép az Európai Unióba, és a nagy multinacionális vállalatok szabadon jöhetnek be a magyar piacra, akár közvetlenül is, megkerülve a Diatront. Ezért eldöntötték, hogy három részre osztják fel a vállalatot. A magyar laborkereskedelmi részt megvette az Olympus, a hematológiai automatagyártó és -fejlesztő részt a Riverside tőkebefektető társaság, míg az ingatlanforgalmazással foglalkozó harmadik részt megtartották az eredeti tulajdonosok. Emellett a Prodia is mind kevésbé volt nyereséges, így 2004-ben Kollányi Gábor eladta a részét olyan valakinek, aki csak az egészségügyi laborszolgáltatásokra fókuszált. Mintegy 15–20 év alatt a Diatron száz főt foglalkoztató vállalkozássá nőtte ki magát, a magyarországi és bécsi iroda 12 millió eurós forgalmat bonyolított. A bécsi iroda forgalmazta globálisan a Magyarországon gyártott hematológiai automatákat. A Hospinvest kórházi szolgáltató vállalkozás 2000-ben jött létre, 2002-ben kezdte el működését Kiskunhalason, az ottani kórházban, majd később ezt Hatvanra és Gyöngyösre is kiterjesztette. 2007-ben, Molnár Lajos (SZDSZ) egészségügyi miniszteri ténykedésének idején, lehetetlenné vált a kórházak gazdaságos működtetése, mivel a finanszírozás egy év alatt közel harminc százalékkal csökkent. A Hospinvest veszteségessé vált, és bár korábban az Európai Fejlesztési Bank (angolul: European Bank of Research and Development; EBRD) jó üzleti befektetésnek tekintette a hatékonyabb mátrixkórházak létrehozását a Hospinvest keretén belül, kihátrált az üzletből. A Hospinvest sorsa megpecsételődött, és csődöt jelentett, a kórházak visszakerültek a városi és megyei önkormányzatokhoz. Talán nyugodtan elmondhatjuk, hogy az egészségügyi üzleti környezet Magyarországon hihetetlenül rossz volt a 2000–2010-es években, bár voltak itt-ott jobb időszakok is.

 

Ladoméry Tamás, Diatron (www.diatronltd.com). 1959-ben született Budapesten, az általános és középiskolát is itt végezte el. Barátaival, majd későbbi munkatársaival, Kollányi Gáborral és Végh Józseffel a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán, az ottani tanulmányai során találkozott.

Az egyetemi tanulmányok után szintén a Medicorban helyezkedett el. 1983ban megalapította a két már említett kollégájával azt a GMK-t, amely diagnosztikai mérőműszereket fejlesztett, és amelyből 1989-en létrejött a Diatron. 1992-ben megalapították a bécsi Diatron nemzetközi kereskedelmi vállalatot, amely a globális kereskedelmi tevékenységet látta el, míg a magyar Diatron elnyerte néhány neves vállalat képviseleti jogát a magyar egészségügyi diagnosztikai laboratóriumi piacon. A kilencvenes években a Diatron a magyar piac 60–70%-át uralta az Olympus automatákkal (kémiai automaták). Az új Diatron-Olympus központ Óbudán, Csillaghegyen, már az ő vezetése alatt jött létre 2004-ben. 2005-ben a Riverside tőkebefektető társaság megvette a Diatron fejlesztő és gyártó részlegét, ekkorra már a Diatron 55 országban rendelkezett kereskedelmi képviselettel, és négy országban kereskedelmi irodával is. 2003-ban a magyar éves forgalom 6 millió euró volt, míg a bécsi iroda globálisan további 6 millió eurót forgalmazott, főleg amikor egy nagy amerikai OEM-gyártóval (original equipment manufacturer = nem a gyártó, hanem más nevén kerülnek forgalomba a készülékek) sikerült megegyezniük. A Diatron eladása után egy darabig pihent, majd különböző kis- és középvállalkozásoknak adott tanácsokat, később, 2010-ben egy darabig a Talesnano Technologies ügyvezetője volt.

 

Korányi László, DrC (www.drc.hu). 1942-ben született Budapesten. Apja a Budapesti Műszaki Egyetemen tanított. Hídépítő volt, közel 100 hidat épített, többek között a déli összekötő, illetve az újpesti összekötő hidakat, és az Erzsébet híd pilonjai is az ő keze munkáját dicsérik. Hárman voltak testvérek, ketten mérnökök lettek. Lászlóból is mérnököt szerettek volna faragni, de negyedikes elemista korában, amikor hazavitt egy matekdolgozatot, az apja azt mondta, hogy „legyél te csak inkább orvos, fiam”. Akkor még nem tudatosult benne, hogy híres orvosok is voltak a Korányi ősök között, mint báró Korányi Frigyes vagy fia, Korányi Sándor, akinek a nevét viseli a budakeszi tüdőkórház. Nagybátyja, Korányi András professzor a János Kórházban volt a belgyógyászat vezetője, ő adott be Magyarországon először inzulint, akkor még Korányi Sándor klinikáján. Nyári gyakorlatokon a gimnáziumi évek (József Attila Gimnázium, Budapest) alatt már bejárt gyakorlatra a nagybátyjához. 1960-ban az érettségi után egyből felvették a Semmelweis Orvostudományi Egyetemre, akkor már válogatott kosárlabdázó is volt. A kosárlabda és a tanulás gyakorlatilag behatárolta az egyetemi és középiskolai éveit. A záróvizsgák előtt tagja volt ugyan a tokiói olimpiai csapat keretének, de választania kellett: vizsgázik, és nem megy, vagy megy, és halaszt egy évet, de akkor maga állja az utolsó év költségeit. Maradt, és levizsgázott. Az egyetem után a János Kórházba került a nagybátyjához, aki kutató orvos volt, így állatkísérleteket is végeztek, Halmos Tamással, a közvetlen főnökével a diabétesz területén. Kifejlesztettek egy olyan módszert, amellyel a glükagon hormont a világon akkor még egyedi módon meg tudták határozni. Ennek a módszernek köszönhetően átkerült a SOTE I-es számú Belklinikájára, Magyari Imre professzorhoz, aki nagyon különleges ember volt. 1981-ben ösztöndíjat kapott Dániába, ahol csak kutatást végzett, megjelentek cikkei az amerikai szaklapokban is, majd 1987ben eljutott a Washington Egyetem (Saint Louis, Missouri) orvosi részlegébe. Itt három évig maradt, azt követően minden évben három hónapot kint töltött az egyetemen, de egyre nehezebb volt alkalmazkodnia az új műszerekhez és a módszertanhoz. 1993-ban már nem ment vissza, ugyanakkor kapott egy állást Malmőben, ahol egy ottani laboratórium vezetője lett. 1990-ben megpályázott egy másodprofesszori állást a klinikán, de az nem sikerült, és el kellett jönnie. Balatonfüreden az Állami Kórház orvos-igazgatóhelyettese lett – és az MDF egyik oszlopos tagja –, majd a Horn-kormány idején, 1994-ben, leváltották őket. Innen a Biorex intézetbe ment át, ahol gyógyszerkutatással és gyógyszerkipróbálással foglalkozott kutatási igazgatóként, egészen 2002-ig. A balatonfüredi kórházban volt egy fázis I. kipróbálási hely, egy kis laborral, oda nem kellett nagy személyzet, csak 1-2 ember. A felszereltség nagyon jó volt. Adományként kaptak egy denzitométert is, így 2002 után, amikor a Biorex már gyenge lábakon állt, elkezdték fejleszteni a balatonfüredi labort és a fázis I. vizsgálati helyet, ez volt a mostani DRC (Drug Research Centre), amely 1997-ben alakult nagyjából azzal a tevékenységi körrel, amivel ma is működik. De akkor még a balatonfüredi kórházban bérelt helységekben működött a DRC. Klinikai vizsgálatokra szerveződött cégek (angolul: CRO-k, vagyis clinical research organisations) hozzák a munkát, mint amilyen a Quintiles és Icon. A balatonfüredi kórházban van egy kis, néhány ágyas részlegük a fázis I. vizsgálatokra. Három lábon állnak, diabétesz és denzitometriás vizsgálatok, fázis I. gyógyszervizsgálatok, és mellette még kutatásra is futja a diabétesz területén. A forgalom 450 millió forint volt 2011-ben, 20 állandó alkalmazottal és mintegy további húsz részmunkaidőssel rendelkeznek. Próbáltak terjeszkedni Románia felé is, tárgyalva Marosvásárhelyen a VIM Pharma tulajdonosával. Mindazonáltal, amikor készek lettek az ottani épületek, akkor az üzlet meghiúsult a magas és túlzó bérleti szerződések miatt. A DRC nem akarta állandó jelleggel bérelni a felesleges kapacitásokat. A DRC állandóan, évről évre növelte bevételét, még a válságos évek közepette is.

 

EGIS Gyógyszergyár Rt. (www.egis.hu). Az eredeti vállalatot a 20. század elején alapították, majd a kilencvenes években a vállalat részvényeinek 51 százalékát megvásárolta a francia Servier. Napjainkban a vállalatnak közel 3500 alkalmazottja van, és 2009-ben a forgalom 400 millió euró körül volt.

 

Győrfi Zoltán, eRad (www.erad.com). 1951-ben született Budapesten, egy második világháborús katonatiszt családjában, aki később gazdasági menedzserré képezte magát. A budapesti gimnázium befejeztével a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán folytatta tanulmányait, majd 1975-ben mérnöki diplomát szerzett. Az egyetemen maradt tanítani és kutatni, és 1978-ban megszerezte az egyetemi doktori címet, 1985-ben a kandidátusi címet (ma ez egy erős PhD-fokozatnak felel meg). Matematikát és kommunikációs technológiát adott elő. 1984-ben meghívott tanársegédként Kanadában, a Nova Scotia-i Halifax Dalhouse Egyetemén dolgozott. Az azt követő években még jó néhányszor megfordult Kanadában és az Egyesült Államokban, míg a végén egy évet töltött családjával az ohiói Toledóban. Visszatérte után az Állatorvosi Egyetemen dolgozott, de a viszonylagos pénzhiány miatt hamarosan átnyergelt a privát szférára. A Lotus Development vállalatnál dolgozott néhány évig magyarországi marketingmenedzserként, egészen a vállalat csődjéig, amikortól a sok milliárd dollár forgalmú W. R. Grace csomagoló vállalat Cryovac divíziójánál dolgozott. 1995-ben az Apaloosa vállalatnál helyezkedett el, amely a Novotrade szoftvercég egyik utódja volt. Játékok fejlesztésével foglalkoztak OEMgyártók számára. 1997-ben elhagyta a céget és a Scala Business Solutionshoz igazolt, mint nyelvi lokalizációs szakember, így beutazva az egész világot. A Scala hanyatlása után, 1999-ben elhagyta, és újra az Apaloosával szerződött egy új projektre. Ennek keretében felkérték, hogy egy kis csapattal fejlesszenek teleradiológiai szoftvert az amerikai Image Medical számára. 2000-ben felkérték az Image Medical magyar fejlesztő leányvállalatának vezetésére. 2004-ben Karolyi Péter, orvosi műesetekre specializált ügyvédhez került a többségi tulajdon, és átnevezték a céget eRadra, amelynek ma Magyarországon 11 alkalmazottja van, további 25 pedig az Egyesült Államokban. Míg 2009-ben az éves forgalom megközelítette a 6 millió dollárt, addig 2010-ben az amerikai RadNet képalkotó diagnosztikai szolgáltatólánc tagjaként a forgalom jóval meghaladta a 10 milliót is, de ekkor már Roy Miller vezette az eRadet, miután Karolyi Péter 2009-ben egy magánrepülő-szerencsétlenség áldozata lett.

 

Dévai Endre, Innomed (www.innomed.hu). 1956-ban született Dorogon. A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán tanult, majd tanulmányai befejeztével, 1981-ben a Medicornál helyezkedett el (annak idején a legnagyobb egészségügyi műszergyártó volt a keleti blokkban). Esténként és hétvégenként másodállásban egy tv-javító boltnak dolgozott. Néhány év után, pontosabban 1989-ben, elhagyta a Medicort, és néhány volt fejlesztő kollégájával megalapította az Innomed vállalkozást. Létrehozott egy olyan nagykereskedelmi modellt, amelyben a szakszervezeteken keresztül értékesítettek otthoni modern elektromos berendezéseket. Emellett folytatták a kutatás-fejlesztést, és 1991-ben megalkották az első EKG-készüléküket, majd néhány évvel később, 1998-ban első röntgengenerátorukkal elnyerték a Magyar Innovációs Díjat. Nem sokkal később egy újabb üzleti modellt hoztak létre, amelyben ingyen PC-ket adtak a háziorvosoknak, ha vásároltak egy EKG-készüléket. 2002-ben az Innomed megvette az Artema dán defibrillátor-céget, és Magyarországra hozta a gyártást. 2009-ben a vállalat közel 10 millió eurós forgalmat bonyolított 112 alkalmazottal. Az elmúlt egy-két évben az Innomed rohamosan fejleszti kínai piacát, és hamarosan megjelennek egy innovatív mobil röntgenberendezéssel is.

 

Fábián Kálmán, International systems House Informatika (www.ish.hu). 1967-ben született Kiskunhalason egy első generációs értelmiségi családban, ahol az apa gépészmérnöki diplomával műszaki igazgató volt a helyi fémvállalatnál, míg az anya közgazdászként az államvasutaknál dolgozott. A helyi általános iskolában és gimnáziumban tanult, majd villamosmérnök hallgatóként a Budapesti Műszaki Egyetemen kötött ki. Hamar rájött, hogy nem ő a legjobb a szakmájában, de kiválóan tudta menedzselni az embereket. Nagyon fontos volt életében a kézilabda, amit magas szinten és intenzitással űzött, gyakori edzésekkel és versenyekkel. Saját elmondása szerint, idézem: „megtanultam, hogy küzdeni kell minden labdáért”. Az egyetem befejezése után, 1990-ben egy évet a Telecom France-nál töltött, Franciaországban. Megtanult angolul és egy kicsit franciául, és megtanult még valamit: mégpedig azt, hogy egyáltalán nem voltak jobbak a franciák, mint a Budapesti Műszaki Egyetemről jött fiatalok, sőt állást is ajánlottak neki, de azt visszautasította. Azt is megtanulta, hogy hogyan szervezze meg a munkáját. Az egyetem elvégzése után, különböző IT-cégeknél dolgozott, amelyek az IBM partnerei voltak, és így rákényszerültek arra, hogy megtanulják az IBM üzleti kultúráját. 1996ban az egyik alapítóként közreműködött az ISH létrehozásában, amelynek fő tulajdonosa Regőczi István (korábbi IBM-menedzser) és Ekhart Péter (Intersoft) volt. Egy kis lakásban kezdték működésüket, amit irodának használtak. Kálmán kereskedelmi menedzser volt, de inkább olyan mindenes. IBM-viszonteladóként többek között kórházi informatikai rendszereket árultak. Az IBM-nek akkortájt két rendszere volt, az egyiket AS 400-ra, míg a másikat UNIX-ra fejlesztették. Az ISH a UNIX-rendszerrel kereskedett, míg a Polygon Kft. az AS 400-as rendszert adta el és támogatta. Az IBM kórházi informatikai rendszerét (KIR, angolul HIS = hospital information system) fejlesztő központ Bécsben volt, és az ISH-sok rövid időn belül nagyon jó kapcsolatba kerültek az osztrák kollégákkal, minden szinten. Különösen fontosnak bizonyult a kapcsolat Andrea Springerrel, aki az ottani főnökasszony volt. Ő segített nekik a tanulásban, majd a bécsi IBM bevonta az ISH-t a fejlesztések egy részébe, és ez lett a meghatározó momentum: Az ISH munkatársai megtanulták, hogy hogyan kell tervezni és fejleszteni komplex szoftvereket. 1999-ben az IBM úgy döntött, hogy elhagyja a kórházi informatika területét, és portfólió-tisztításba kezdett, átadva a rendszereket a viszonteladóknak, így az ISH kapta meg a UNIX alapú MedSol (Medical Solution) kórházi informatikai rendszert, a fejlesztői kódokkal és a néhány nyugat-európai rendszer támogatásával együtt. Akkortájt az ISH-nak harminc alkalmazottja volt, és közel 80 millió forintos forgalmat bonyolított. A vállalkozás 80–100 százalékkal nőtt évről évre. A legnagyobb ugrást a világbanki projektek korszaka jelentette 1999-ben, majd 2004-ben az európai uniós strukturális alapokon nyugvó projektek. A növekedés rengeteg problémát hozott magával, meg kellett változtatni azt, ahogy a cég működött, és a szervezeti felépítését is, ugyanakkor néhány személyi változás is elkerülhetetlenné vált. A hatékonyság és válaszidő rosszabbodott 2005 és 2007 között, de akkortájt készült el az új web alapú eMedSolution, talán az első ilyen típusú rendszer Közép- és Kelet-Európában. Az ISH-nak komoly anyagi gondjai voltak, így át kellett gondolni a továbbiakat. Erősödtek azok az elképzelések, hogy be kell vonni egy komoly befektetőt vagy stratégiai partnert. 2006 és 2007 között stratégiai partnerségi megállapodást írtak alá az Agfa egészségügyi csoportjával, amely Kelet- és Közép-Európa Budapestről irányított régiójára vonatkozott. Ennek eredményeként jó néhány közös nemzetközi projekt és referencia jött létre, mint: a Brnói Klinikai Centrum Csehországban, a Klinikai Centrum Nis Szerbiában és boszniai Klinika Centrum Tuzla, de közös partnerség kezdődött a romániai Siveco nevű IT-vállalkozással is. Az ISH néhány kisebb projekt kíséretében leányvállalatokat alapított Lengyelországban és Szlovákiában is. 2009-ben az ISH Informatikát megvásárolta a Magyar Telekom (amely a Deutsche Telekom többségi tulajdonában van), és ezzel a T-Com és T-Systems cégcsoportokba integrálódott. 2009-ben az ISH-nak mintegy száz alkalmazottja volt, további alvállalkozókkal, és közel 2 és fél milliárd forint forgalmat bonyolított. A közép- és kelet-európai expanzió a fő stratégiai célként fogalmazódott meg, ugyanakkor az integrátori szerepkör megerősítése is. Nagy jövőt jósolok a HISCOM és Drótkórház integrált egészségügyi rendszereknek, a homecare megoldásoknak és mobilalkalmazásoknak is a 2012-es évet követően, de immár a T-Systems Hungary berkein belül.

 

Csikós János, Mediagnost (www.mediagnost.hu). Egy értelmiségi családból, Erdélyből származik, ahonnan 1940-ben költöztek át. Ő már Budapesten született 1941 januárjában. A Toldy Gimnáziumban tanult, ahol a történelem tanára Antall József volt, a harmadik Magyar Köztársaság első szabadon választott miniszterelnöke. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán folytatta, kiváló eredményekkel. A hatvanas évek végén kezdett el tervező-fejlesztő mérnökként dolgozni az MMG gépészeti gyárban. A munka mellett tanított és kutatott is a Műszaki Egyetemen, először csak részmunkaidőben, később főállású alkalmazottként is, mivel itt szabadon ki tudta bontakoztatni technikai kreativitását. Mindazonáltal folyamatosan tanult tovább, és felsőfokú angol és német nyelvvizsgát tett. 1976-ban megpályázott egy technikai szakértői és tanácsadói ENSZ-pozíciót, amelyet el is nyert. Első megbízatása harmincöt éves korában egy kétéves ENSZ-misszió volt Trinidad-Tobagóban. Akkortájt, 1981-ben született a második házasságában az első gyermeke. Az ENSZ megbízatásai, megszakításokkal ugyan, de folyamatosan jöttek egészen 1991-ig. „Ezek csodálatos évek voltak”, mondta. Például, tíz alkalommal járt Indiában, eközben, 1986-ban a Medicor röntgentervező és fejlesztő részlegének osztályvezetője lett. 1988-ban a Medicor leépítette a teljes részleget, így rövid időre hivatalos munka nélkül maradt. Szerencsére megint kapott egy megbízást Trinidad-Tobagóban. Később a Medicor felajánlotta számára egy közös vállalkozás elindítását, létrehozva így egy tervező és fejlesztő vállalkozást, amely egy mérnöki irodaként működött volna az ő részleges tulajdonlása és vezetése alatt. Elfogadta a kihívást, és létrehozta az első részben saját vállalkozását. Az igazi munka 1990-ben kezdődött, amikor a Philips megvette az egyik korábbi szabadalmát, a „pókot”, mely egy tömegkiegyensúlyozó mechanizmus volt a röntgenberendezések esetében. Ez volt a szíve a röntgenmechanikának. Hamarosan újabb megbízatásokat nyertek el röntgendiagnosztikai vizsgálati asztal megtervezésére is. 1994-ben létrehozta néhány munkatársával a teljesen önálló saját vállalkozását Mediagnost néven, és a Philips felkérte őket, hogy pályázzák meg a teljes röntgenberendezés gyártását is a hamburgi Philips részleg számára. Nyertek. Egy 200 000 német márkás (DM, Deutsche Mark; 2 DM = 1€) nagylelkű kölcsönnel megtámogatva, ellenjegyezve a Philips akkori hamburgi igazgatója által, elindították a termelést, amely napjainkig is tart, és a 10 000 darabot meghaladó menynyiség legyártásáig vezetett. „A németek néha magas lóról tekintenek ránk, de ha szakértelemmel, hozzáértéssel találkoznak, akkor megemelik a kalapjukat”, mondta. Kisvállalkozásból középvállalkozásig fejlesztették a Mediagnost céget. 2009-ben mintegy 250 alkalmazottal rendelkeztek, és a forgalmuk elérte a 16–18 millió eurót (akkori árfolyamon körülbelül 4–4,5 milliárd forintot). Az alkatrészek majdnem egészét saját maguk gyártják, odafigyelve a minőségre, amelyet a Philips és napjainkban már a Siemens (2009 óta már a Siemensnek is dolgoznak) is megkövetel és ellenőriz. Lassanként az összes beszállítójukat felvásárolták, így biztosítva az önellátásukat és folyamatos gyártásukat. A korábbi Medicor alkalmazotti tudásán épült fel a vállalat, és fejlődött tovább, így ma a Mediagnost egy színes, tudás alapú vállalat, amely a multik mellett más hazai kisvállalkozásokkal is elkezdett együttműködni, olyanokkal, mint a Control-X és az Innomed. Remélem, sikerrel járnak.

 

Bagaméry István, Mediso (www.mediso.com). 1960. március 24. született Budapesten. A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán szerzett mérnöki diplomát 1985-ben, majd nem sokkal később 1986-ban feleségül vette Zelei Erzsébetet, akivel a további üzleti és szakmai karrierje is összefonódott. Utóbbi a Gamma Művekben indult 1986-ban. A Medisót 1990-ben alapították közösen egy további barátjukkal, a saját lakásukba jelentve be. Eleinte szervizszolgáltatásokat vállaltak, és a Gamma Művek gammakameráinak felújításával foglalkoztak. 1996-ban a Mediso megvette a Gamma Műveket, és átvettek hat embert a korábbi cégből, így akkortájt már húsz alkalmazottjuk volt, és éves szinten huszonöt millió forintos forgalmat bonyolítottak. 2009-ben a Mediso forgalma már elérte a közel 4 milliárd forintot, a diagnosztikai központokkal együtt, és 105 embert alkalmaztak. Gammakamerákat gyártanak különböző orvosi diagnosztikai és klinikai állatkutatások céljaira. 2008-ban létrehozták a világ első SPECT-PET-CT készülékét, és elnyerték a Frost & Sullivan leginnovatívabb európai képalkotó vállalatnak odaítélt díját. 2009-ben megvették a PET-CT Kft.-t, amely diagnosztikai szolgáltatásokat nyújt a Debreceni Egyetemen és az Országos Idegsebészeti Intézetben a Mediso által gyártott készülékek segítségével.

 

Vörös József, Meditech (www.meditech.hu). 1954-ben született Siófokon, de Kaposváron élt. Édesapja kétéves korában halt meg. Édesanyja, bár szeretett volna, nem tanulhatott tovább a származása miatt. A nagyapa – aki rádióamatőr volt, és szabad idejében rádiójavítással is foglalkozott – támogatta a csonka családot. A nagyapa kellően „beoltotta” az ifjú Józsefet, akit érdekelni kezdtek a rádiók, tv-készülékek, ezért a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karára jelentkezett, de a Félvezetők és Technikai Fizika Karon landolt, amely érdekes hely volt akkoriban. Az egyetem befejeztével a Híradástechnikai Szövetkezetnél helyezkedett el, amely ipari televíziók és kamerák gyártásával és információs eszközök előállításával foglalkozott. Négy évvel azután, hogy munkába állt, 1976-ban meghalt édesanyja is, nagybátyja meghívta az Egyesült Államokba néhány hónapra. Mikor visszajött Magyarországra, tovább dolgozott a Híradástechnikai Szövetkezetben. Ők fejlesztették ki az 1980-as moszkvai olimpiai játékokra az ottani zárt televíziós, kamera- és monitorlánc-rendszert. Később kifejlesztették a CB rádió rendszert, feljavított szelektív hívórendszerrel, és ezt el is kezdték gyártani egy Unitech nevű, különálló privát vállalkozásban, 1985-től. 1990-ben elhagyta a Unitechet (amely vezérlő, monitoring- és adatgyűjtő rendszereket is gyárt a fűtőrendszerek területén). 1988-ban a sógora állt elő azzal az ötlettel, hogy hozzanak létre egy ambuláns vérnyomásmérő készüléket. Átalakították az Omron vérnyomásmérő műszerét egy 24 órás monitoring-rendszerré, és létrehoztak egy céget Meditech néven. Ő és sógora, Dr. Illyés Miklós, lettek a tulajdonosok és ügyvezetői a cégnek. A második generációs készüléket már Németországban és Ausztriában is forgalmazták. Később egy új házat építtetett, ahol a Meditech külön gyártó részlege is helyet kapott. 2005-ben megvásárolta az üzletrészt a sógorától, akkortájt a forgalom 400 millió forint körül mozgott, és a gyártás kiterjedt az EKG és kombinált eszközök irányába is.

 

Havasi Zoltán, MOHAnet Mobilsystems zrt. 1975-ben született Budapesten. Itt végezte az általános és középiskolai tanulmányait is. A továbbtanulást a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Karának villamosmérnöki szakán, telekommunikáció szakirányon folytatta. A szakdolgozat témaválasztásának köszönhetően lehetősége nyílt a mobiltechnológiák nyújtotta telemetriai lehetőségek mélyebb tanulmányozására, melyek eredményeképp sikeresen megtervezte és később – a maga alapította vállalattal – meg is valósította egy távfelügyeleti ökoszisztéma kifejlesztését, amely több különböző alkalmazási terület szerteágazó távfelügyeleti szolgáltatásait képes egy rendszerből kiszolgálni. Számos GPRS alapú megoldással bővítette az alkalmazások sorát az elmúlt években, amelyek megtalálhatók a vagyonvédelemben, a tűzvédelemben, a szállítmányozásban, a logisztikában és a személyfelügyeleti rendszerekben egyaránt. A civil egészségvédelemben tett erőfeszítéseinek eredményeképp megalkotott egy reaktív és proaktív gondoskodást támogató telemedicinás egészségfelügyeleti rendszert, amely az idősek és hozzátartozóik otthonápolását és vitális paramétereik monitorozását képes eHealth szolgáltatókon keresztül valós időben ellátni, ehhez személyre szabott gondozási és egészségügyi szolgáltatások igényelhetők. A Kft. 2006-os megalapítását két év fejlesztés előzte meg, amit az egyetemi tanulmányai alatt kezdett meg Mozgó Zsolt egyetemi évfolyamtársával, barátjával és egyben üzlettársával, aki tudásával és munkájával folyamatosan támogatta a szakmai és üzleti sikereit. A hazai és nemzetközi fejlődés eredményeképp 2009-től új társasági és szervezeti formában, mint MOHAnet Mobilsystems Zrt. igyekeznek sikeresen megfelelni a kor gazdasági kihívásainak. A vállalat innovációs tevékenysége az elmúlt évek során számos magyar és külföldi szakmai elismerésben részesült. Két alkalommal nyerték el „Az Év Biztonságtechikai Megoldása” díjat és a „Magyar Termék Nagydíjat”, egy alkalommal a „Magyar Minőség Háza” díjat, az „Expo Security Prix Bratislava” díjat, az „IT Business Leadership Award” különdíját, a „Magyar Informatikai Nívódíjat” és végül, de nem utolsósorban a Microsoft által hirdetett „Your Business, Your Fame” nemzetközi fejlesztői verseny fődíját a „Central & Eastern Europe Best Azure Application” kitüntető címet, amelyet 2012 júliusában vehettek át a Microsoft Worldwide Partner konferencián Torontóban a telemedicinás egészségfelügyeleti rendszer kifejlesztéséért.

 

Richter Gedeon Gyógyszergyár (www.richter.hu). A huszadik század elején alapította a névadó Richter Gedeon. A nagyvállalat részvényeit bevezették a New York-i tőzsdére, ezek többsége külföldi befektetők kezében van, míg a menedzsment és a magyar állam a részvények 25,1 százalékát birtokolja. Több szegmensben is aktív a vállalatcsoport, beleértve a gyógyszerkutatást és kereskedelmet is, de Romániában még gyógyszertárlánccal is rendelkeznek. A 2009-es év forgalma közel 250 milliárd forintot tett ki, amelynek hozzávetőlegesen tíz százaléka származott a magyar piacról. A legnagyobb növekedés 2009-ben az egyesült államokbeli és az orosz piacokról származott. A Richter csodálatos növekedést mutatott az elmúlt 20 év alatt, kifejlesztve néhány igazán innovatív terméket, mint a Cavinton (memóriastimuláló gyógyszer), különböző nőgyógyászati (fogamzásgátló) szerek, központi idegrendszeri, szív és érrendszeri hatóanyagok, görcsoldó és bélrendszerre ható szerek. Dr. Bogsch Erik vezeti a céget több mint húsz éve a nagy elődök után, nem hozva szégyent rájuk.

 

Fenyő Márta, PhD, a polarizált fényterápia feltalálója (www.sensolite.hu). 1946-ban született Budapesten. Apja nagybani textilkereskedő volt, míg az anyja egy export-import vállalatnál dolgozott idegen nyelvi levelezőként 36 éven keresztül, és négy nyelven beszélt. Márta nagyon rossz gyerek volt, az általános iskolát 3 helyen tanulván végezte el. Ezt követően viszont az Eötvös Gimnáziumban már jól mentek a dolgok. Itt kiváló tanároktól tanult, és széles világnézeti képet kapott. Imádta a történelmet, irodalmat és a nyelveket, de szintén kiváló volt matematikából, kémiából és fizikából is. Csak egy véletlennek köszönhető, hogy az ELTE-n kötött ki a fizika szakon. Itt hihetetlenül jó professzoroktól tanult, mások mellett olyanoktól, mint Nagy Elemér, a szilárdtestfizika professzora, Jánossy Lajos, a valószínűség-számítás elméletének professzora, Marx György, a kvantummechanika és elemi részecskék tanára, és Károlyházi Frigyes, az általános relativitás tanára. Német és angol nyelvet tanult, majd az egyetem után franciát, később pedig az orosznyelvtudását is felfrissítette. Az egyetem befejezése után a Medicor Műveknél helyezkedett el 1969-ben a röntgendiagnosztikai részlegen, egy olyan projekten, amelynek célja a tökéletes képi algoritmus elkészítése volt. Az első invenciója ezekben az években született, és máig használatos: Optix röntgenkép-korrektornak hívják, kontúr- és kontrasztjavító hatásával ötvenszázalékos röntgenterhelés-csökkenést eredményezett (1970). Tudományos eredményeinek köszönhetően meghívást kapott különböző konferenciákra és tudományos csereprogramokra. Később még dolgozott a Medicor vérdiagnosztikai (hematológiai) laborjában is. Itt felfedezte az automatikus vércsoport-osztályozás módszerét, digitális képi feldolgozás alapján. 1978-ban elhagyta a Medicort, és átkerült a Semmelweis Egyetem biofizikai tanszékére, ahol a lézersugár hatását tanulmányozta bakteriofágokon, molekuláris szinten. Ebben az időszakban találkozott Mester professzorral, aki daganatos (ulcus cruris) betegeket kezelt lézersugár-terápiával. Ebben az időszakban kezdett el gondolkodni azon, hogy vajon a lézersugár melyik része a felelős az úgynevezett bio-stimulációs folyamatért (amely elősegíti például a vállrák gyógyulását és más biológiai folyamatot is). Arra a megállapításra jutott, hogy ez a speciális alkotó a polarizáció. Elkészítette az első széles sávú polarizált fénnyel működő lámpát, amelyet egy diavetítőből alkotott, és a nyolcvanas évek elején mintegy 60 országra beadták ennek szabadalmi kérelmét. Ekkor született az EVOLITE lámpa, amely a polarizált fényt alkalmazta egészségügyi fényterápiás eljárásokra. 1986-ban a svájci Bioptron AG megvásárolta az EVOLIT lámpa licencét, és átnevezte Bioptron lámpává. 1990-ben Márta és férje megalakította a Bioptron Egészségügyi Centrum Kft.-t Magyarországon, Budapesten. A kilencvenes évek közepén a Bioptron AG-t megvásárolta a Zepter, és nem sokkal később a Zepter forgalmazta a Bioptron lámpákat Magyarországon is. A Bioptron Egészségügyi Centrumban Budapesten húsz év alatt közel 30 000 embert kezeltek, mintegy 15 000 esetben fiatalokat súlyos pattanásokkal és kiütésekkel az arcukon. 2004-ben beadott egy alapszabadalmat arra vonatkozólag, hogy hogyan lehet létrehozni tetszőleges polarizált fényt kibocsátó felületet és formát. 2007-ben Márta találkozott Klein Péterrel, akivel közös céget hoztak létre Polarium Kft. néven, és 2008 novemberére elkészítették a SENSOLITE fény-ágy első prototípusát, amely a polarizáltfény-terápiát alkalmazza. A tesztek kiváló eredményt mutattak, például a combizomszakadás a szokásos 9 hét helyett 5 nap alatt gyógyult a SENSOLITE fényterápia alkalmazásával. Ma Magyarországon már jó néhány SENSOLITE franchise-centrum létezik, ahol a betegeket jó néhány betegségfajtával kezelik, ilyen az immunrendszer stimulálása, az allergiaellenes hátgerinc-terápia, a sportsérülések, a csontfejlődés stimulálása törés esetében stb. Napjainkban tervezik a SENSOLITE berendezések nemzetközi terjesztését is.

 

Molnár Béla, 3DHistech (www.3dhistech.com). 1965-ben születetett Kisvárdán. Nagyapjának egy kiskereskedése volt, ahová Béla apja is besegített, aki egyébként gyümölcsfákkal kereskedett. Nagyapja biztosította a gyerekek számára a nyelvtanulást, és erősen támogatta ebben őket, így németül tanultak egy helyi paptól, egy budapesti tanártól pedig angolul. Nagyon jó tanuló volt, és a középiskola befejeztével felvételt nyert a Debreceni Orvostudományi Egyetemre. Aktívan részt vett a tudományos diákkutatási programokban, amelyek során speciális számítógépeket és mikroszkópokat is felhasználtak, így került bele az Állami Onkológiai Intézet kutatási programjába, amelynek folyamodványaként lehetősége nyílt részt venni egy német–magyar kutatási csereprogramban is. „Nagyon fontos volt számomra, hogy Nyugat-Európában, Németországban tartózkodhattam, lehetőségem nyílt megtapasztalni egy jobb életet. Kapcsolatokkal és projektekkel tértem vissza, amelyek Németországhoz kötődtek. Még mielőtt a tudományos karrierem elindult volna, már részese voltam néhány szabadalomnak”, mesélte. A digitális patológia gondolata először 1996 környékén fogalmazódott meg benne, a szokásos chicagói patológiai kongreszszuson, amikor is arra a következtetésre jutott, hogy könnyebb volna tanulmányozni és értékelni a szöveteket a sokszorosan kinagyított digitális képük alapján. Addig – összehasonlítva a sejtanalízissel – nagyon bonyolult volt értékelni a szöveteket, mivel többfajta optikára, nagyításra és megvilágítási szög alkalmazására volt szükség. Ez idő tájt alapította meg a 3DHistech céget a Zeiss és az IBM technikai kooperációjával megvalósuló fejlesztésekre, azzal a céllal, hogy létrehozzák az automatizált digitális munkafolyamatot, szkennerek és megfelelő optikák segítségével, később kiegészítve ezt speciális szoftverekkel a képanalízis és a digitális képtovábbítás céljából. A vállalkozás két emberrel indult, és ma közel 100 embert foglalkoztat, és évi 5 millió euró forgalmat bonyolítva úttörő szerepet vállal a digitális patológia területén.

 

Zettwitz Sándor, 77 Elektronika (www.e77.hu). 1933-ban született Budapesten, egy kisvállalkozó családjában. Az általános iskola és a református gimnázium befejeztével a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán folytatta tanulmányait. A gépészmérnöki diploma kézhezvétele után az egyetemen maradt egy rövid ideig, ahol kutatásokat folytatott, majd az iparban folytatta tevékenységét, egy építő vállalatnál, a KÖSZIG-nél lett a fejlesztési osztály vezetője. A vállalat importtevékenységgel is foglalkozott, többek között az olasz Nikex vállalattal is kapcsolatban állt, így épített ki kapcsolatokat az olasz piacon, és ezért tudott a későbbiekben elhelyezkedni a Technoimpex olasz piaci exporttal foglalkozó leányvállalatánál az olasz székhelyű TechnoItalnál, amely magyar gépeket szállított Olaszországba. Ott dolgozott 1977 és 1983 között. Hazajövetele után kereskedelmi igazgató lett a Technoimpexnél. Felesége és veje, 1986-ban alapították a 77Elektronikát, amely 1990-ben lett Kft., és amelyhez ő 1991-ben csatlakozott. Az egyik balatoni nyár folyamán, a szomszédban nyaraló orvos hívta fel a figyelmüket az egyik kezdetleges automata vércukormérő műszerre, és hamarosan megalkották az első saját készüléküket. Napjainkban a vércukormérő készülékek és az automata vizeletvizsgálók alkotják a vállalat fő profilját, és 350 embert foglalkoztatnak Magyarországon. 2011-ben a forgalmuk 35–37 millió euró, azaz mintegy 10-11 milliárd forint volt a világszerte forgalmazott készülékekből. Vizeletvizsgáló készülékeket forgalmaznak OEM-megállapodásban a Roche és Menarini multinacionális vállalkozások számára, akik azokat saját márkanevükönt forgalmazzák. Különböző skálájú vizeletvizsgálatai automatákat gyártanak, az egyszerű és gyors készülékektől a háziorvosok számára, egészen a kórházi laboratóriumoknak szánt közepes és nagyobb automatákig. 2007-ben létrehozták a világ első mikroszkópos technológián alapuló automata vizeletüledék-analizátorait, az Urised családot, amely digitális képi számláláson alapszik. 2000-ben elnyerték a Magyar Innovációs Nagydíjat az akkori vércukormérővel, 2008-ban a Magyar Innovációs Díjat az automata vizeletlaboratóriummal, majd 2010-ben egyéb díjak mellett a Leginnovatívabb Vállalat díjat. Nemzeti szűrést végeztek 8000 emberen, amelynek szomorú eredményeként kiderült, hogy a lakosság mintegy további 5%-a potenciális cukorbeteg, úgy, hogy nem is tud róla.

 

Bayer Gábor, 77 Elektronika (www.e77.hu). 1970 májusában született Budapesten. Édesapja, több nagybátyja és két idősebb testvére is mérnök. Villamosmérnökként kitüntetéssel végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen 1994-ben. 10 éven át a Semilab Félvezető Fizikai Labor nevű részvénytársaságnál dolgozott. Fiatal fejlesztőként beutazta a világot, elnyerte a Ferenczy Györgydíjat, a Videoton Kiváló dolgozója díjat, majd középvezetőként dolgozói részvénycsomagot kapott. 2004-ben fejlesztésvezetőként csatlakozott a 77 Elektronikához, akkor már komoly tapasztalatokkal rendelkezett a fejlesztés és gyártás területén. Új lendületet vitt a cégbe, elsősorban az automata készülékek fejlesztésénél. A legfontosabb projekt az automata üledék-analizátor volt. Az alapszabadalom még évekkel korábban az ASK-tól került át a 77 Elektronikához, amelyet több új műszaki ötlettel és szabadalommal kellett még kiegészíteni ahhoz, hogy a világpiacon sikerrel eladható termék váljon belőle. A hozzáadott értéket az üledékautomatánál lehetett igazán megfizettetni. 2006-ban a cég első automata készüléke, a kémiai vizeletanalizátor (LabUMat) készült el, majd 2007-ben az üledékautomata (UriSed), valamint a kettő kombinációjából megszületett az automata vizeletlaboratórium. 2008-tól a speciális regionális, illetve disztribútori igényeknek megfelelően több különböző variánst, majd új generációs automatákat is kifejlesztettek, illetve fejlesztenek. Az automaták innovációja sok új kihívást hozott, és alapjaiban formálta át a 77 Elektronikát. Ennek eredményeképpen a cég nemcsak forgalom szempontjából, de szervezetileg is nagyot lépett előre. Külön előny, hogy az üledék-analizátorhoz szükséges fogyóeszköz nem vegyszer, hanem egy szabadalmaztatott küvetta, amelyet szintén a cég állít elő. A piaci sikerről csak annyit, hogy már a forgalmazás megkezdése utáni második évben az igényes nyugat-európai régióban több üledék-analizátort adtak el, mint a már korábban piacra lépett japán és amerikai konkurensek együttvéve.

 

Dr. Stubnya Gusztáv, PhD, Semmelweis Egyetem, stratégiai igazgató. 1970-ben született Budapesten. A középiskolai, majd egyetemi tanulmányait is Budapesten végezte, utóbbit a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. Az egyetem befejeztével 1995-ben általános orvosi diplomával rendelkezett, majd további 6 év rezidensi státusz után gyermek-szakorvosi diplomát szerzett. Már a szakorvosi évek elején nagy érdeklődéssel fordult az egészségügyi menedzsment irányába, ennek köszönhetően vállalt aktív szerepet néhány kollégájával együtt az Egészségügyi Menedzserképző Intézet megalapításában a Semmelweis Egyetem berkein belül. 2001-ben el is végezte a menedzsment-továbbképzést, és menedzseri diplomát szerzett. 2003-ban a Semmelweis Egyetem rektora felkérte őt, hogy vezesse az újonnan létrehozott stratégiai igazgatóságot. Boldogan mondott igent a felkérésre, hiszen egy új generációjú vezetésnek lehetett így tagja, amely nemcsak egy patinás, nagy tradíciókkal rendelkező orvosegyetemet vezetett, de igyekezett azt a régió leghaladóbb intézményéve tenni. 2010-ben megvédte a PhD-fokozatot. Házas, csodás feleséggel és három fiú szerencsés apja. Németül és angolul is társalgási szinten beszél. 2003-tól innovatív stratégiai igazgatást vezet, amely több új üzleti modellt és stratégiát dolgozott ki az egyetem továbbfejlesztésére. 2009-ben meghatározó szerepet töltött be a Semmelweis Egyetem hamburgi társoktatási intézményének létrehozásában, amely a Semmelweis Egyetem oktatási programjára támaszkodik.

 

Marek Potysz, Moje Ambulance (www.mojeambulance.cz). 1967-ben született a sziléziai Český Těšín-ben, nem messze Třinectől. Anyja háziorvosként dolgozott, míg apja építész volt. Elvégezte a helyi lengyel általános és középiskolát, majd Olomoucba, a helyi Palacky Orvosi Egyetemre nyert felvételt. Lengyelül, csehül, szlovákul, németül, és angolul is kitűnően beszél. A Na Podlesy kórházban kezdte orvosi pályafutását, ahol a rezidensi éveket töltötte, és sürgősségi és intenzív ellátásból szerzett szakorvosi diplomát 2003-ban. Amikor a privatizációt követően a kórház az Euromednet csoport irányítása alá került – később pedig az Agel csoport is „bevásárolta magát” –, ő lett a kórház főigazgatója és a csoport elnökségének elnöke is. Felépített az Agel csoport számára egy mintegy tíz kórházból álló láncot 2007-ig, amikor is elhagyta az Agelt. Egyetlen kórházzal és 2-3 millió eurós forgalommal indulva 120 millió eurós forgalmú kórházlánccá fejlesztette fel a csoportot, sok ezer alkalmazottal. 2007-től egy háziorvosi szolgáltatást nyújtó szolgáltatóláncot épít, amelyet Moje Ambulance (magyarul: az én rendelőm) néven jegyeznek, speciális többletszolgáltatásokkal, mint a szűrés és konzultáció stb. 2010-ben a csoport 12 centrumból állt, egy központi weboldallal. Ez egy sikertörténet, a növekedés üteme éves szinten 30%, és mintegy 75 000 embert lát el, 4 millió eurós éves forgalommal, és több mint 100 alkalmazottal, akik között 45 orvos van. Végső célja elérni a 150 000 leszerződött ügyfelet. Hogy miért választotta a háziorvosi területet? Három okból: 1. a háziorvosok a szerződött létszám arányában jutnak támogatáshoz; 2. ez egy fix összeg, és 3. a háziorvosok nem érdekeltek a szolgáltatásminőség javításában, inkább csak a beteg továbbítását végezték el a szakorvosi ellátás felé, anélkül, hogy maguk elvégeznének bizonyos kisebb beavatkozásokat. Egy strukturált és irányított rendszert hoztak létre, sok hozzáadott szolgáltatással, amely az alapbiztosítás részét képezi. Általában két orvossal dolgoznak a reggeli és kettővel a délutáni műszakban, napi 12 órás szolgáltatást nyújtva, központi előjegyzéssel. További ambíciójuk, hogy szeretnének a vezető közép-kelet-európai háziorvosi szolgáltatóvá válni, bizonyos rendelőintézeti szolgáltatásokkal növelve az ajánlati kört.

 

Peter Pažitný, HPI (www.hpi.sk). 1976-ban született Pozsonyban, a család Révkomáromban élt. Apja a helyi szlovák szociális szolgálat vezetője volt, apai nagyapja ügyvéd. Anyja orvos volt, anyai nagyapja kálvinista pap. A helyi szlovák általános iskolában és gimnáziumban tanult Révkomáromban, és otthon anyjától magyarul. Az általános iskola és a gimnázium befejezése után a pozsonyi Közgazdasági Egyetemen végzett 1999-ben. Később, 2003-ban egészségügyi menedzseri mester (MSc) diplomát szerzett Budapesten a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Intézetében. Öt nyelven beszél, angolul, németül, magyarul, csehül és szlovákul. 1997-ben a MESA (Macro Economical and Social Analysis) csoport tagja lett 10 emberrel egyetemben, a csoport vezetője Ivan Mikloš, későbbi pénzügyminiszter volt. 2000-ben találkozott Dr. Rudolf Zajaccal, aki később egészségügyi miniszter lett, és attól kezdve már csak egészségügyi gazdasági problémákkal foglalkozott. 2002-ben az egészségügyi miniszter főtanácsadója lett. A HPI-t (Health Policy Institute; magyarul: Egészségpolitikai Intézet) 2005-ben alapították három kollégájával és barátjával, az ő vezetésével. Még ugyanabban az évben létrehozták a HRC (Health Research & Consultancy; magyarul: Egészségügyi Kutató és Tanácsadó) céget, amely segített finanszírozni a nonprofit HPI-t. 2007-ben alapították a HMA (Health Management Academy; magyarul: Egészségügyi Menedzsment Akadémia) nevű vállalkozást posztgraduális oktatási célból. A 2010-2011-es tanévben elindították az első MSc-programot Szlovákiában az új egészségügyi menedzsment létrehozása céljából, együttműködésben a Semmelweis Egyetemmel. A HPI szeretne a legbefolyásosabb és legmegbecsültebb szakmai egészségügyi tanácsadó csoporttá válni a közép-kelet-európai régióban.