Ladányi Mária, Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII.

Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből

3. A lexikai jelentésváltozások okainak rendszerezése

A rendszerközpontú történeti jelentéstanoknak nem sikerült mélyrehatóan feltérképezniük a jelentésváltozások okait, ill. felállítaniuk ezek következetes elméletét, mert a különböző szerkezetű változások megközelítésükben nem váltak el egymástól, így céljuk csak a jelentésváltozások elégséges és elégtelen feltételeinek megfogalmazása lehetett. A jelentés-változásoknak a kognitív szemantika nézőpontjából történő felosztását mutatta be Andreas Blank (1999), aki több mint 600 konkrét példát vizsgált meg, s sorolta be őket 6 csoportba:

Elnevezési kényszerből születő új fogalmak csoportja;
Fogalmi metaforákkal konceptualizált fogalmak csoportja;
Szociokulturális változások csoportja;
Zárt konceptuális kapcsolatok csoportja;
A lexikonbeli összetettség és szabálytalanság csoportja;
Érzelmileg jelölt fogalmak csoportja.

Blank rendszere igazodik a legújabb kognitív szemantikai eredményekhez, de felosztásában túlságosan független módon kezeli a jelentésváltozás egyes okait, holott a legtöbb példa esetében egyszerre több ok is közrejátszott a változás lezajlásakor. A másik fontos hiányzó elem az okcsoportokban megjelenő metaforizációs, metonimizációs, metaftonimizációs kognitív folyamatok részletes elemzése, amelyek a nyelvtörténet számára szintén értékes információval szolgálhatnak. Az általam készített csoportosításnál, ahol további kognitív szemantikai elméleteket is bevontam az elemzésekbe, ezek a folyamatok kiemelt hangsúlyt kapnak.