Ladányi Mária, Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII.

Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből

3.1.2. A prototípus kiválasztódása

A kognitív pszichológusok szerint az ember az objektív valóságot tipológiai szempontból, vagyis hasonlóság alapján tapasztalja meg és kategorizálja (általánosítja a tapasztalt valóságos objektumokat és létrehozza a rájuk épülő kategóriákat). Azok a dolgok fognak azonos kategóriába tartozni, amelyek ugyanazokkal a meghatározott tulajdonságokkal rendelkeznek. Minden fogalomnak van egy prototípusa (azok a tulajdonságok, amelyek a legjobb példányokat írják le, maximum-feltételek), valamint egy magja (azok a tulajdonságok, amelyek a legalapvetőbbek a fogalomba való tartozás szempontjából, minimum-feltételek). Mivel a kategóriák határai nem élesek, ezért azok az elemek, amelyek a kategóriák peremén helyezkednek el, egyidejűleg más kategóriákba is tartozhatnak (Rosch–Mervis 1975: 573–605). Azonban Rosch kutatásai azt is kimutatták, hogy a prototípus nincs fölérendelt helyzetben a kategória többi eleméhez képest, nem hozza létre a kategória feldolgozó műveletét és nem határozza meg a kategória reprezentációs módjait (Rosch–Lloyd 1978: 40–41, Tolcsvai Nagy 2005), így akár olyan eset is előfordulhat, hogy az adott kategóriából hiányzik a prototípus.

A fogalmak példányai tipikusságuk szerint egy skála mentén helyezkednek el, azaz feltételezhető egy tipikussági „mérce”, amely a fogalom példányainak eltérő tipikusságát mutatja meg. A kategóriához való tartozást a tárgy tulajdonságainak a kategória prototípusához való hasonlósága határozza meg (Eysenck–Keane 1997: 215–220). A prototípuselmélet nemcsak a szemantikában reprezentált dolgokra, hanem a jelentésre, annak alkotóelemeire, valamint más grammatikai kategóriákra is vonatkoztatható (Tolcsvai Nagy 1995).

A fenti elmélet alapján az ebbe a csoportba sorolt szójelentés-változások a prototipikus elem kiválasztódásához kapcsolódnak, tehát ahhoz a folyamathoz, amikor egy szót rendszeresen arra használnak, hogy megadják vele az általa képviselt főkategória prototípusát (Langacker 1999: 17–19). Ilyen például a ház szó jelentésváltozása.