Ladányi Mária, Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII.

Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből

4.1. A korpusz jellemzői és a gyakorisági mutató

A talán elsődlegesen episztemikus és egyben inferenciális bizonyítéktípust (vagy mentális konstruktumtípust) jelölő módosítószó.1 A grammatikalizáció ismert ösvényei alapján ezek a jelölők kiléphetnek a modalitás és az evidencialitás rendszeréből (a posztmodális tartományba) és újabb funkciókat vehetnek fel (van der Auwera–Plungian 1998: 111),2 mint a (14) mondatban, amelyben a talán nem a szubjektivizáció, hanem az udvariassági stratégia jelölője.

(14)	De talán addig is rögtön előrebocsájtom, [. . .] (BNYGY VII. 5.)

A korpuszalapú vizsgálattal az volt a célom, hogy a modális funkciókról árnyaltabb képet alkothassak, és pontosabban tudjam megrajzolni e modális-evidenciális tartomány határait.

A vizsgálat beszélt nyelvi korpuszát az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékének Beszélt nyelvi gyűjteménye (BNYGY), annak VI. és VII. kötete adja. A BNYGY köteteinek adatait Kugler (2007) közli,3 itt olvasható a talán összes előfordulásának egy- vagy többmondatnyi kotextusban való közlése is. A 76101 szövegszónyi korpuszban a talán lexémára 85 adat volt, az előfordulási gyakoriság mutatója 1,117 (db/ ezer szó).

Az írott korpusz, amelyet az összevetésben felhasználok, az MTA Nyelvtudományi Intézetének adatbázisából, a Magyar Nemzeti Szövegtárból származik (MNSZ). A MNSZ korpuszát több vizsgálatban is felhasználtam, ezek eredményeit közli Kugler (1998 és 2003: 62–64). Részben a talán és más módosítószók korpuszalapú vizsgálata vezetett a módosítószóknak egyik újabb leírási kísérletéhez (Kugler 2002, 2003). Az összevetéshez vételeztem az MNSZ-ből egy újabb, 100 véletlenszerűen kiválasztott előfordulást tartalmazó mintát.4

A teljes korpuszban a talán lexémának 40855 előfordulása van, ez 0,316 db/ezer szó gyakoriságot jelent.5 Az adatok alkorpuszonként a következőképpen oszlanak meg.

5. táblázat

sajtó	20578 db	0,244 db/ezer szó
tudományos	5975 db	0,234 db/ezer szó
hivatalos	6033 db	0,289 db/ezer szó
személyes	8269 db	0,444 db/ezer szó

Feltűnő, hogy a gyakoriság kiugróan magas a személyes alkorpuszban, amely internetes fórumok szövegeit tartalmazza, és— bár egyértelműen írott— mutat közös jegyeket a spontán beszéd jellemzőivel.

A két korpusz gyakorisági mutatóiból jól látható, hogy a beszélt nyelvi szövegekben (műfajtól függetlenül) jellemzően gyakrabban fordul elő a talán, mint az írott szövegekben. Még a kiugró gyakorisági mutatóval rendelkező írott, személyes alkorpuszbeli gyakoriság (0,444 db/ezer szó) is elmarad a beszélt nyelvi általános gyakoriságtól (1,117 db/ezer szó), sőt a legalacsonyabb értéktől is (0,638 db/ezer szó a dialogikus szövegekben). Az általános beszélt nyelvi gyakoriság több mint 3,5-szerese az írott korpuszbeli átlagos gyakoriságnak.

A gyakoriság azonban önmagában keveset mutat, mert csak elemzés után állapítható meg az, hogy mely funkciók milyen arányban vannak reprezentálva a korpuszokban.

1	Csak elvétve találni példát arra, hogy a talán a perspektivizáció jelölője, de a vizsgált beszélt nyelvi korpuszban volt több ilyen adat is: „De ha a kezükbe veszik a Pálról szóló hatalmas irodalom bármelyik termékét, magyar nyelven is sok minden szól erről, akkor itt oldalakat, száz oldalakat olvashatnak a különféle elméletekről, hogy, hogy talán Pál valamiféle lelki defekt következtében érezte úgy, hogy látomásban volt része, hát, hogy valami baja volt Pál apostolnak, az biztos, [. . .]” (BNYGY VII. 1.).
2	A történeti nyelvészet pedig adatokat és elemzéseket is szolgáltat arra, hogy a módosítószó hogyan lépett be a premodálisból a modális tartományba: a talán modális főmondat E/1., jelen idejű, kĳelentő módú igéjéből (találom/ talám) származik: talám > talán (az m > n változásra vö. hiszem > hiszen). A grammatikalizáció feltehető folyamatára lásd Kugler (1998).
3	Ezúton mondok köszönetet Keszler Borbálának, aki a korpusz lejegyzett anyagát rendelkezésemre bocsátotta, és lehetőséget adott arra, hogy részmunkát végezzek az általa irányított OTKA-pályázatban; ennek eredményeit foglalja össze Kugler (2007) is.
4	Mondatnyi kotextusban, abban az állapotban, amikor a lekérdezett korpusz 129 241 070 szövegszónyi szöveget tartalmazott. Csak a magyarországi nyelvváltozatból, de—a szépirodalmi kivételével—minden alkorpuszból kértem adatot.
5	A gyakoriságot az MNSZ-től eltérően db/ezer szövegszó formában adom meg.