Ladányi Mária, Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII.

Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből

7.1. -da/-de

A -da/-de képző eredetét D. Bartha (1958) mutatja be, „hányatott” történetét pedig T. Somogyi (2000) tekinti át részletesen.1 Az MGr. a képzőt mind az igei, mind a névszói alapú képzéseknél termékeny képzőként tünteti fel.2 A StrMorf.-ban ez a képző sem az igei, sem a főnévi alapú képzéseknél nem szerepel. Kérdés, hogy valóban termékeny képzésmódról van-e szó.

A termékenység vizsgálatában (a korábbiakban kifejtetteknek megfelelően) természetesen nem a nyelvújítás korától kezdve létrehozott, ’intézményesült hely’ jelentésű elfogadott szavakból indulunk ki,3 hanem az MNSZ két kĳelölt alkorpuszából gyűjtött neologizmusokból. Ezekben az alkorpuszokban kb. 180 neologizmus fordult elő ezzel a képzővel, de — a produktivitás általunk elfogadott definíciója értelmében — a termékenység tényének megállapításához önmagában az előfordulások viszonylag nagy száma nem elegendő. A korpusz példái alapján azt keressük, vannak-e a -da/-de képzős szavak között olyanok, amelyek szabályos mintázatokat mutatnak, és hogy ezek szerint felállíthatók-e olyan működő szabályok, amelyeknek az alapján további -da/-de képzős szavak hozhatók létre.

1	Köszönöm Heltainé Nagy Erzsébetnek, hogy a cikkre felhívta a figyelmemet.
2	A -da/-de A mai magyar nyelv (MMNy.) c. korábbi egyetemi tankönyvben még csak az igei alapú képzéseknél szerepel mint „ritkább, nemigen termékeny” képző, ami előfordul főnévi alapszón is.
3	Ezek között vannak mind főnévi alapúak (pl. áruda, bölcsőde, jósda, tanoda, cukrászda, dalárda, lovarda, hengerde), mind igei alapúak (pl. ápolda, zárda, öntöde (vasöntöde), iroda, mosoda, nyomda, sertéshízlalda, fogda, óvoda, szálloda, szerelde, étkezde, uszoda, sütöde, fonoda, kötöde, szövöde, varroda, tébolyda, lövölde (vö. Lövölde tér ), nevelde ∼ növelde (vö. Papnevelde utca), kifőzde, pénzverde).