Ladányi Mária, Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII.

Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből

7.1.2.1. Általános megállapítások

Az MNSZ két alkorpuszából gyűjtött -da/-de képzős neologizmusok nagy részét (mintegy 85%-át) az igei alapú képzések teszik ki. A korpuszból vett példák:

(3)

másolda, rajzolda, faloda, vedelde, iszolda (így!, honlappal rendelkező szórakozóhely neve), sörözde, borozda, (gyors)kajálda, koplalda ’menza, ebédlő’, kakálda, bűzölde ’wc’,1 gyűlölde, örjöngde, kukkolda, szexelde, csücsülde ’előadóterem’, pingálda ’rajzterem’, firkálda ’rajzterem’ vagy ’toll’, zsebszámolda ’zsebszámológép’

A főnévi alapú képzésektől eltérően az igei alapú derivátumok nagy részében a képzett szó jelentése az ige és a képző jelentése alapján kiszámítható: ’olyan hely, ahol az igében megnevezett cselekvést intézményes keretek között űzik’, azaz az igei alapú derivátumok tipikusan szintén valamilyen intézményesült helyet neveznek meg. Vannak azért kivételek is, főként az iskolai szlengben2 (a példák jó része onnan származik; az iskolai szleng szavai azonban nem mind neologizmusok), a fenti firkálda ’toll’, zsebszámolda ’zsebszámológép’ példákon túl ilyen például a magolda ’magyar’ vagy a pofázda ’száj’, tejelde ’nagy mellű nő’.

A főnévi alapú képzésekhez hasonlóan a hely megnevezése ezekben a képzésekben is tréfás/ironikus jellegű, kivéve az összetételi előtaggal bővített, ill. pontosított cégneveket, pl. kulcsmásolda, alakformálda, műköszörülde (bár ezeknek az esetében is vannak olyan hivatalosabb, „komolyabb” megnevezések is, amelyek az ilyen jellegű tevékenységeket folytató cégek cégtábláin is szerepelnek: kulcsmásoló ∼ kulcsmásolás, alakformálás, műköszörűs).

Ezek előzménye a korábbi, szintén nem szalonképes ürülde és guggolda.

Marositz Krisztina (részben Hoffmann István szótára alapján) számos, az iskolai szlenghez köthető -da/-de képzős szót gyűjtött össze és közölt; ezek nagy része is igei alapú derivátum, de nem mindegyik neologizmus. Marositz (1998) listája: bömbölde ’bölcsőde’, agyalda, rizsázda, vigyázda ’iskola’, gyogyóda ’gyógypedagógiai iskola’, árválda, lelencde, pulyanevelde ’nevelőotthon’, magolda ’magyar’, számolda ’matematika’, amperda ’fizikaterem’, bűzölde, kotyvaszda, robbanda ’kémiaterem’, boncolda ’biológiaterem’, csavarhúzda, fabrikálda, kopácsolda, szerelde ’technikaterem’, firkászda ’rajz’, mázolda, firkálda, pecsmelde ’rajzterem’, nyekerde ’ének-zene’, fogyózda, ugrálda ’testnevelés’, dohányzóda, tanárida ’tanári szoba’, molyda, nyugalomda ’könyvtár’, pakolda ’szertár’, bámulda, recsegde ’iskolastúdió’, dögölde, gyengélde, vizsgálda ’orvosi szoba’, dumálda, őrjöngde ’zsibongó’, kajálda ’konyha’, zabálda ’ebédlő’, hizlalda, éhezde, tápolda ’büfé’, nézelőde ’televízió’, pakolda ’tolltartó’, firkálda ’toll’, irkálda ’ceruza’, izgulda ’vetélkedő’, disznóda, röfölde, föföde, tömőde ’menza’, lötyögde, táncolda ’diszkó’, pihende ’nyári tábor’, zuhanyda ’zuhanyozó’, tejelde ’nagy mellű nő’, fésülde ’hosszú hajú’, pofázda ’száj’, kukulda ’tévézés’, ugrálda ’tánc’, köpkölde, ivoda ’kocsma’, nyalanda ’jégpálya’, dudulda ’autó’, levélde ’posta’, tallérpakolászda ’bank’.