Az igei alapú képzést az jellemzi, hogy a derivátumok (a főnévi alapú képzéshez viszonyítva) jóval nagyobb számban kiszámítható jelentésűek. Az igei alapú -da/-de képzős derivátum jelentése tipikus esetben: ’olyan hely, ahol az igében megnevezett cselekvést intézményes keretek között űzik’. Ugyanakkor az igei alapú derivátumok körében is nagy számban vannak nem kiszámítható jelentésű szavak is. A kiszámítható és nem kiszámítható jelentésű derivátumok közös jellemzője a tréfás/ironikus konnotáció. A képzés alapszavainak körét nagyon nehéz lenne teljeskörűen meghatározni, vagy akár csak megadott jelentésű szócsoportokat lehetséges alapszavakként kijelölni, mivel -da/-de képzős derivátum a fenti jelentésben elvileg bármilyen igéből létrejöhet, amely intézményes keretek között zajló cselekvést vagy folyamatot jelöl—és ez nagyon tág kategória. Az igei alapú képzés esetében is megállapíthatjuk, hogy a létező szóként rögzült intézményesült helynevek nagy száma miatt a megnevezési kényszer hiányának és a lexikai akadályozásnak kiemelt szerepe van. Bár az igei alapú képzés jóval szisztematikusabbnak tűnik, mint a főnévi alapú képzés (főként a derivátumok jelentésének jobb kiszámíthatósága miatt), ez sem mondható automatikusnak. Viszonylag nagy számban fordulnak elő nem kiszámítható jelentésű, ill. nem szabályos képzések, ami (a képző konnotációjának megfelelően) összefügghet az erős stílushatásra való törekvéssel is.