Az MNSZ-beli adatok elemzése alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy napjainkban a -da/-de képzős képzett alakok számának felszaporodása zajlik, sok esetben inkább különböző típusú analógiás folyamatok, semmint pontosan megragadható szabályos mintázatok alapján. Megfigyelhetők formálódó szabályosságok, több-kevesebb szabálytalansággal, kivételekkel, ezért ez a képzésmód (egyelőre) termékeny szabály(ok)ba nem foglalható. A szabályosságok a főnévi alapú képzésekhez képest az igei alapú képzés körében erőteljesebben kirajzolódnak. A létező szóként rögzült intézményesült helynevek nagy száma miatt a lexikai akadályozásnak ebben a képzésmódban kiemelt szerepe van. A -da/-de képzős derivátumok sajátos konnotációval rendelkeznek, stílusértéküket tekintve szisztematikus különbséget mutatnak az intézményesült helyek létező megnevezéseitől, ezért e sajátos stílusérték miatt elsősorban informális használati közegekben van szerepük. Véleményünk szerint azonban pillanatnyilag még a több szabályosságot mutató igei alapú képzésről sem lehet eldönteni, hogy ez a képzésmód úton van-e termékeny szabály(ok) kiépülése felé, vagy pusztán divatjelenség. Egy néhány év múlva megismételt vizsgálat talán majd hozzásegít ahhoz, hogy ebben a kérdésben tisztábban lássunk.