Ladányi Mária, Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII.

Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből

7.2.2. A főnévi kiindulású képzés jellemzői

Ha a korpuszból származó példákat megvizsgáljuk abból a szempontból, hogy milyen típusú főnevek lehetnek ilyen típusú derivátumok kiindulásai,1 a kiinduló főnevek következő típusait találjuk:

1) igéből képzett -ás/-és képzős főnevek, pl.:

(13)	megfigyelésesdi, kukamosásosdi, hozzászólásosdi, kizárásosdi, körforgásosdi, robbantásosdi

Megjegyzések:

Annak alapján, hogy a -(s)di ebben az esetben -ás/-és képzővel ellátott igéből hoz létre elvont főnevet, tulajdonképpen ezt a csoportot is tekinthetnénk „igei kiindulású” képzésnek. Valóban, ebben a csoportban a derivátumok (nem meglepő módon) párhuzamba állíthatók az olyan igei kiindulású képzéssel,2 amelynek során a derivátumok levezetésében főnév köztes lépésként biztosan nem szerepel,3 pl. hozzászólósdi (∼ hozzászólásosdi), kizárósdi (∼ kizárásosdi), körforgósdi (∼ körforgásosdi), robbantósdi (∼ robbantásosdi).
Az -ás/-és képzős elvont főnév helyett (a cselekvés eszközét jelölő főnévi alapszóból képzett -z vagy -l képzős ige esetében) megjelenhet az ige alapjául szolgáló főnév is, pl. vonatosdi ∼ vonatozásosdi, telefonosdi ∼ telefonálásosdi.

2) pozíciót, posztot, funkciót jelölő főnevek, pl.:

(14)	képviselősdi, klubelnökösdi, pénztárososdi, politikusosdi, főnökösdi, pártkatonásdi, állampolgárosdi, magán-nyomozósdi (a korpuszban így!)

Megjegyzés:

Ebben a csoportban elvileg nincsenek kizárva a tulajdonnevek sem, amennyiben olyan társadalmilag jelentékeny posztot betöltő személy nevéről van szó, akihez pozíciójával összefüggésben jellegzetes viselkedés társul, pl. klintonosdi (a korpuszban így!).

3) társadalmi csoport, szerveződés, esemény vagy helyszín megnevezése, amelyhez jellegzetes keret, forgatókönyv, ill. viselkedés (egyfajta „koreográfia”) társul, pl.:

(15)	bíróságosdi, bizottságosdi, klikkesdi, klubbosdi (a korpuszban így!), önkormányzatosdi, önképzőkörösdi, szakszervezetesdi, házasságosdi, válóperesdi, könyvkiadósdi, konferenciásdi, gólyatáborosdi

A fenti csoportokat közös tulajdonságuk alapján (intenzionálisan) határoztuk meg, és az is könnyen belátható, hogy ezek között biztosan van nyitott osztály: az igéből képzett -ás/-és képzős főnevek osztálya mindenképpen ilyen (még ha esetleg nem minden igei alosztály -ás/-és képzős főnevén működik is a képzésmód), hiszen -ás/-és képzős főnév bármilyen igéből képezhető, az igék osztálya pedig bővíthető, nyitott osztály.

1	Szándékosan nem a képzett szavak alapszavairól esik itt szó, hiszen még számos kérdést kell tisztázni ahhoz, hogy maga a képző és az alapszavak jellege is meghatározható legyen. L. még az 58. lábjegyzetet is.
2	A későbbiekben ezt a megfelelést fel fogjuk használni annak a javaslatnak az alátámasztására, hogy a főnévi és igei kiindulású képzést érdemes egységesen kezelni.
3	Ennél konkrétabb megállapítást a tagolási kérdések eldöntetlensége miatt most még nem teszünk.