Ladányi Mária, Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII.

Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből

7.2.8. A -di képzős derivátumok jelentésének meghatározása

A fentiek után még meg kell vizsgálnunk a -di képzős derivátumok jelentését az MNSZ szóanyaga alapján a kompozicionalitás szempontjából.

A -di képzős derivátumok jelentését a legkönnyebben azokban az esetekben tudjuk megragadni, ahol a képzés alapjául szolgáló melléknév -ás/-és képzős deverbális főnévből vagy folyamatos melléknévi igenévből jött létre1 ’az igében megjelölt cselekvés mint jellemző tulajdonság’ jelentésben, pl.:

(22)	ige	fn.	mn.
	alákínálgat	-ás	-os	+	-di
	átvilágít	-ás	-os	+	-di

ill.

(23)	ige	mn.in.	mn.
	alákínálgat	-ó	-s	+	-di
	átvilágít	-ó	-s	+	-di

Mivel a -di képzős derivátumok szófaji kategóriája (főnév) megegyezik az -ás/-és képzős képzett szavakéval, ugyanabban a szintaktikai pozícióban fordulhatnak elő, ugyanúgy ragozódnak, és ugyanolyan bővítményt (jelzőt) vehetnek fel, mint az -ás/-és képzős képzett szavak:

(24)	Elégedetlen vagyok ezzel a nagy	alákínálgatással alákínálgatásosdival alákínálgatósdival.
(25)	Ki vagyok borulva ettől az állandó	alákínálgatástól alákínálgatásosditól alákínálgatósditól.

A -di képzős derivátumok jelentése is a megfelelő -ás/-és képzős képzett szavak jelentésével rokon. Mind az érintett -ás/-és, mind a -di képzős derivátumok esetében valamilyen cselekvés megnevezéséről van szó, de a -di képzős derivátumok az -ás/-és képzősökéhez képest2 jelentéstöbblettel rendelkeznek: nem egyszerűen egy cselekvést (pl. alákínálgatás) neveznek meg, hanem egy olyan (általában ismétlődő) cselekvés(sor)t,3 amely játszmaszerűen zajlik. A játszmára egyfelől az jellemző, hogy mindig ugyanúgy, tehát rögzített koreográfia szerint zajlik, másfelől pedig az, hogy negatív konnotáció tartozik hozzá—ez jelen van már az ÉrtSz. korábban idézett néhány példájában (egyesületesdi, egyletesdi, alkotmányosdi) is.

A -di képzős derivátumok szisztematikusan visszatérő szóképzési jelentését a fenti, biztosan produktívan létrehozható képzett szavakra (elsősorban a V-ás-os-di típusú derivátumokra) építve (ahol V=ige) tehát tömören a következőkben határozhatjuk meg:

(26)	’vmilyen [cselekvéssel, cselekvéssorral jellemzett] játszma’

A ’cselekvés(sor)’ a -di képzős derivátumok jelentésében közvetetten jelen lévő igei tartalmakra utal, amelyeket vagy az -ás/-és képzős főnév, vagy az -ó/-ő képzős folyamatos melléknévi igenév hordoz.4 A ’jellemzett’ szó fejezi ki az -s képzős melléknév szerepét: ahogyan a korábbiakban már meghatároztuk, az -ás/-és képzős főnévből vagy az -ó/-ő képzős folyamatos melléknévi igenévből létrehozott -s képzős melléknév jelentése: ’a cselekvés mint jellemző tulajdonság’. Magának a -di képzőnek a szóképzési funkciója grammatikailag az -s képzős mellékneveknek mint a képzés alapszavainak a főnevesítése, a képző gazdag lexikai jelentése pedig, amely a játszma szó lexikai jelentésével állítható párhuzamba (beleértve a negatív konnotációt is), abból adódik, hogy a -di képzővel létrehozott derivátumok egy ’valamilyen játszma’ típusú szintaktikai szerkezet jelentését sűrítik magukba.

Mivel a derivátumok szóképzési jelentése — legalábbis azokban az esetekben, ahol az alapmelléknév -ás/-és képzős deverbális főnévből vagy folyamatos melléknévi igenévből jön létre — kiszámítható, a képzés termékenységét a derivátumok szemantikai kompozicionalitása alátámasztja.

1	Azokban az esetekben pedig, amikor a képzés alapjául szolgáló melléknév puszta főnévből jön létre (feltéve, hogy egyénekről és nem csoportokról van szó, pl. elnökösdi (vs. szakszervezetesdi)) a -kodik/-kedik/-ködik, illetve -skodik/-skedik/-sködik típusú igékből képzett -ás/-és képzős derivátumokkal (pl. elnökösködik → elnökösköd-és) vonhatunk párhuzamot.
2	Ezúttal azért az -ás/-és képzős főnevekből kiinduló képzést vettük tekintetbe, mert abban ragadható meg a derivátumok jelentésének kompozicionalitása.
3	Ezért van az, hogy— ahogyan azt a 7.2.1.-ben láttuk— a -di képzős derivátumokban az -s képzős melléknév nagyon sokszor gyakorító képzős ige származéka; mozzanatos igék származékaiból a derivátumok szintén létrehozhatók, de ismétlődő cselekvésként értelmezendők.
4	Vagy az alapfőnevekből kiinduló képzés esetében (pl. elnökösdi) egy funkció/szerep neve (itt: elnök) utal valamilyen verbálisan ki nem fejtett igei tartalmakra (mint a funkció/szerep betöltéséhez kötődő szerepszerű viselkedésformákra). Ezekben az esetekben tehát nem valamilyen cselekvésnek, hanem inkább valamilyen cselekvés(ek)ben megnyilvánuló viselkedésnek a megnevezéséről van szó — ezt szemantikailag nehezebb megfogni. A 72. lábjegyzetben említett megfelelő -ás/-és képzős főnév (pl. elnökösködés) ilyenkor nem egy cselekvéssor lezajlását, hanem egy funkció betöltését, a -di képzős főnév (elnökösdi) pedig ehhez képest szerepszerű viselkedést jelöl.