Ladányi Mária, Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII.

Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből

7.3.2. A -ka/ke és a -cska/-cske képző produktivitásának mértéke

Ahhoz, hogy igazoljuk vagy elvessük a StrMorf.-ban szereplő, és a 7.3.1. alfejezetben idézett állítást, hogy a két képző közül a -cska/-cske a produktívabb, meg kell vizsgálnunk mindkettejük termékenységének mértékét a természetes morfológiának a fentiekben ismertetett és általunk is elfogadott kritériumrendszere alapján. Azért van erre szükség, mert a két képző produktivitásának különbségére vonatkozó fentebb idézett állítás arra épül, hogy melyikükre milyen hatóköri korlátozások vonatkoznak, ezeket a korlátozásokat pedig a természetes morfológiai megközelítésmód azzal hozza összefüggésbe, hogy a rivális képzésmódok közül melyiket kell alapesetnek (defaultnak) tekinteni, de a default státuszt önmagában nem tekinti a nagyobb mértékű produktivitás jelének — a hatókör nagysága ebben a felfogásban nem tartozik a produktivitás mértékét meghatározó kritériumok közé.1

A kicsinyítőképzésben a -cska/-cske képzővel történő képzés, ill. maga a -cska/-cske képző az ún. alapeset vagy default, míg a -ka/-ke képzőnek nincsen ilyen státusa, ami azt jelenti, hogy— mint a korábbiakban láttuk—ez utóbbi képzőt csak bizonyos meghatározott feltételek fennállása esetén használhatjuk, míg az előbbire ilyen korlátozások általában nem vonatkoznak. A továbbiakban részletesen foglalkozunk majd a -ka/-ke képzőre vonatkozó hatóköri korlátozásokkal, és magyarázatot is próbálunk adni ezekre.

A konkrét kérdés tehát az, hogy a -cska/-cske képző — amellett, hogy a kicsinyítő-becéző képzésben alapesetnek számít — valóban produktívabb képző-e, mint a -ka/-ke. Ha pedig a -cska/-cske képző tényleg produktívabbnak bizonyul, magyarázatot is kell keresnünk erre a nagyobb mértékű termékenységre, bevonva azt a kérdést is, hogy a default státusz, a hatókör nagysága és a produktivitás mértéke között van-e összefüggés.

A következőkben a természetes morfológia kritériumrendszere szerint megvizsgáljuk, hogy a két képző produktivitása hogyan viszonyul egymáshoz. A kritériumok szerinti jellemzőket a két képzőre vonatkoztatva táblázatos formában foglaljuk össze.

	-cska/-cske	-ka/-ke
1) idegen szavak beillesztése
2) beillesztett idegen szavakon	blog-ocska, lúzer-ecske	*blog-ka, lúzer-ke
3) rövidítéseken, betűszavakon stb.	kft-cske, tsz-ecske, sztk-cska, maszek-ocska	? kft-ke, tsz-ke, sztk-ka, ? maszek-ka
4) alosztályváltás az érintett képző javára	nagynéni-cske, csoki-cska, öcsi-cske (a nagynéni-ke, csoki-ka, öcsi-ke mellett) apó-cska, anyó-cska (az apó-ka, anyó-ka mellett)	fröccs-ke vs. fröccs-öcske, kapá-ka vs. kapá-cska
5) magyar alapszavakon a) potenciális alapszavakból (intermediate false steps)	? fogyás-osdi-cska, ? tornáz-dá-cska	? fogyás-osdi-ka, *tornáz-dá-ka
b) lexikai akadályozás ellenére aktualizálódó potenciális alakok	járó-cska, nyaló-cska, *ülő-cske (a járó-ka, nyaló-ka, ülő-ke mellett)2	fogó-ka,bújó-ka, *főző-ke (a fogó-cska, bújó-cska, főző-cske mellett)3
c) potenciális szavak nem standard aktualizációi	bosszú-cska 4	vendég-ke 5
d) összetett morfológiai szerkezetű magyar neologizmusokból	másoldá-cska, ? elnökösdi-cske	*másoldá-ka, elnökösdi-ke
e) nem összetett morfológiai szerkezetű magyar neologizmusokból	puff-ocska	*puff-ka
f) régóta elfogadott, már hagyományosnak tekinthető szavakból	asztal-ocska, szék-ecske, gépecske	asztal-ka, szék-ke, gép-ke
g) a derivátum létrejöttét idegen szó motiválja	?	Fontos-ka (kisasszony) 6
h) szabálykövető neologiz-musokban, amelyeknek létrejöttét analógiás folyamat is támogatja	?	?

A fenti kritériumrendszer szerint is a -cska/-cske képző bizonyul produktívabbnak, de ha megfigyeljük az egyes kritériumok érvényesülését, akkor azt tapasztaljuk, hogy mindössze egyetlen olyan tiszta eset van, amikor a két képző közötti különbség csak az adott kritériummal függ össze, és nem befolyásolják hatóköri különbségek—mégpedig a kicsinyítő képzésen belüli alosztályváltás a rivalizáló kicsinyítő képzők között. Ez mindig a -cska/-cske képző javára történik (pl. nagynénike > nagy-nénicske, de kapácska > *kapáka).

Emellett a -cska/-cske képzőnek a -ka/-ke képzővel szemben egyértelműbb az idegen szavakon, a betűszókon és a rövidítéseken való működése is, mivel ezeknek a szócsoportoknak az esetében a -ka/-ke képzővel kapcsolatban ugyanazok a fonológiai korlátozások játszanak szerepet, amelyekről a korábbiakban már szó volt. Ez utóbbi megállapításból nézetünk szerint az a következtetés vonható le, hogy a hatókör nagyságának (és ebből következően az alapeset-státusnak) — a természetes morfológia eredeti elképzelésével szemben—mégiscsak van köze a produktivitás nagyobb mértékéhez, mivel az egyes kritériumok érvényesülésének mértékét a hatókör nagysága is befolyásolja. Ebből az is következik, hogy a nagyobb hatókör mellett a magasabb típusgyakoriság7 is jelezheti a produktivitás nagyobb fokát, de ahhoz, hogy a hatókör nagyságát és a típusgyakoriságot a megadott kritériumrendszeren belül használhassuk fel a két képző produktivitási fokának összehasonlításához, mind a hatókör nagyságát, mind a típusgyakoriságot az egyes kritériumokra lebontva kellett vizsgálnunk.

1	Emlékeztetőül: ebben a keretben egy képzésmóddal kapcsolatban a termékenység fokozatait annak alapján állapítják meg, hogy a képzésmód mekkora nehézségeket képes leküzdeni: minél nagyobb nehézségek ellenére képes működni az adott képzésmód, annál produktívabbnak tekinthető (részletesen l. az 5. alfejezetben).
2	A lexikalizálódott jelentésű alakok rögzítettek, esetükben (azonos jelentésben) egyik irányból sincs felcserélési lehetőség.
3	L. a fejezet 85. lábjegyzetét.
4	A Google-ben mindössze három ilyen példát találtam: Ez amolyan kölcsön-kenyér visszajár — bosszúcska [. . .] (www.nol.hu/forum/topic/76537/); Persze nem volt elintézve, az „irodalmi bosszú (bosszúcska)” még folytatódik [. . .] (www.c3.hu/scripta/beszelo/01/01/18bene.htm); Íme néhány ártatlan, szórakoztató hitvesi bosszúcska (www.noiportal.hu/main/npnews-1691.html).
5	Két internetes példa (köszönet értük Kugler Nórának!): Te húzod a rövidebbet, vendégkém, mert nem fogod meglátni Petúnia nénit ma vásárolt, brazilian style Álmai Bikinĳében [. . .] (www.forum.tombraider.hu); Hú de vicces voltál vendégkém (www.fiatcoupe.hu).
6	Az eredeti angol változatban: Miss Priss-y (Rowling 2003: 499/489). A példa nem tökéletes, mert ebben az esetben nem főnévi alapú képzésről van szó.
7	A vizsgált két alkorpuszban a két képző típusgyakorisága igen jelentős mértékben tér el egymástól, mivel a -cska/-cske képzős derivátumok száma a típusokat tekintve 2000 fölött van, míg a -ka/-ke képzős derivátumoké mindössze 40–50 címszóban merül ki, miközben a példánygyakoriság szintjén a különbség összehasonlíthatatlanul kisebb lehet, hiszen a szövegösszefüggést is tartalmazó példák a -cska/-cske esetében 230, a -ka/-ke képző esetében 210 oldalt tesznek ki.