Ladányi Mária, Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII.

Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből


3. A tulajdonságfogalmakról funkcionális és kognitív megközelítésben

A formális modellek a módosító szerkezetekben megjelenő melléknevek és főnevek viszonyának a jelentését, a szerkezetjelentést a kapcsolódó elemek jelentésének a leírásával megfoghatónak tekintik. Számos funkcionális munka (Croft–Cruse 2004, Evans 2004, Fauconnier 1997, Gumperz 1982, Tyler–Evans 2003, Langacker 1987) azonban rámutat, hogy a szavak jelentése nem állandó, hanem szövegkörnyezettől, szociális tényezőktől függ, valamint nyelvspecifikus elemeket is tartalmaz. Mind a szójelentés, mind a szerkezetjelentés tehát egy nagyobb ismeretkeretből aktualizálódik. A szerkezeti jelentés pedig nem az egyes elemek jelentéséből, illetve a részjelentések összegzéséből áll (1. ábra), hanem az (aktuálisan profilált) alkotóelemek jelentéskompozitumából profilálódik. Az alábbi ábrapár a nyelvi elemek közti szemantikai kapcsolat két különböző felfogását szemlélteti. A dolgozat a másodikat jelöli ki alapmodelljéül, mely szerint a jelentésszerkezet megértésében szerepe van az elemekhez tartozó keretismereteknek is (2. ábra), a jelentés nem csupán a két elem közti kapcsolatban profilálódik (1. ábra).
 
 
 
A továbbiakban a melléknévi módosításokkal foglalkozom. Azt vizsgálom, hogy milyen tulajdonságokat/tulajdonságfogalmakat rendelhetünk a főnévi tartományhoz, illetve azok miként kapcsolódnak össze. A következő alfejezetekben bemutatom a tulajdonságfogalmak, a melléknevek néhány funkcionális, illetve kognitív szemléletű elemzését, majd rátérek a módosító szerkezetek vizsgálatára.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 229 7

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave