Ladányi Mária, Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII.

Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből

3.1.4. A kognitív modell

A kognitív nyelvtanokban (Langacker 1991, Ungerer–Schmid 1996, Taylor 2002) a prototipikus melléknévi módosítók olyan viszonyfogalmak, amelyek a trajektor (elsődleges entitás) és egy tulajdonságterület (pl. magasság, jóság, szépség) közötti relációt profilálják (Taylor 2002: 220). A melléknév nem rendelkezik explicit landmarkkal, hanem az inkorporálva van a szó szemantikai struktúrájában. Ebben a tulajdonságukban hasonlítanak a melléknevek az intranzitív igékre. A melléknévi módosítók trajektora általában egy főnév (fehér virág), de lehet melléknév is (fehér pöttyös labda). A szép melléknév a szép autó kifejezésben például olyan viszonyfogalmat konceptualizál, amely a szépség skáláján kĳelölt norma (az ábrán „n”) körüli terület és egy adott entitás (a trajektor, az ábrán „tr”) közötti kapcsolatot profilálja. Langacker jelöléseit felhasználva a szép tulajdonságfogalmat az alábbi módon ábrázoljuk:

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1432anthk_2758/#m1432anthk_2758 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1432anthk_2758/#m1432anthk_2758)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1432anthk_2758/#m1432anthk_2758)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

3. ábra

A melléknevek a kognitív modellben atemporális tulajdonságfogalmak. A melléknév által meghatározott tulajdonságfogalom landmarkja („lm”) inkorporált a melléknév szemantikai struktúrájában. Így a szép melléknév esetében a szépség tartománya, a gazdasági melléknév esetében a gazdasággal összefüggő tulajdonságfogalmak alkotják a landmarkot.