Ladányi Mária, Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII.

Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből


4.1. A nyelvi konstrukciók

A melléknévi módosítók tehát funkciójukat a módosító konstrukciókban tölthetik be, amelyek elemeikben két alkotórészből állhatnak: melléknévi tag (ADJ) és főnév (N). Ritkábban, de szintén előfordul a magyarban, hogy a melléknév melléknevet módosít (a főnévi szerkezetben): ADJ + ADJ. A szerkezeti komplexitás függ az elemek komplexitásától is. A prototipikus módosító szerkezet mellett, ahol a melléknév lehet ún. proto tipikus tulajdonságfogalom, a magyarban gyakori, hogy képzett melléknevek módosítják a főnévi fejet. Tekintsük meg az alábbi példákat:
(8)
piros alma
(9)
foltos alma
(10)
rohadt alma
A fenti példák sematikus szerkezeti leírása az alábbi módon történhet: [[ADJ][N]N]
A szerkezetek pontosabb megértéséhez azonban szükséges a konstrukciós alsémák megismerése is. A szerkezet megértéséhez aktiválni kell mindkét építőelem (ADJ, N) sematikus szerkezetét. A három példa konstrukciós alsémái az alábbi módon vonhatók be a leírásba:
(11)
piros alma
[[ADJ][N]N]
(12)
foltos alma
[[[N][-os]]ADJ][N]N]
(13)
rohadt alma
[[[V][-t]]ADJ][N]N]
Langacker szerint a különböző szintű sémák közül egy adott, úgynevezett aktív zóna (active zone) jelöli ki a legfontosabb sematikus szintet. Tehát míg az első példában egy magasabb szintű séma aktiválása is elégséges a megértéshez, addig a második és a harmadik példában az aktív csomópont az alsémák között jelölhető csak ki. Az egyszerű szerkezetekből kiindulva a magyarban az alábbi szerkezeti alsémákat figyelhetjük meg (csak az ADJ alsémáira koncentrálva):
Az alapszerkezetek:
[[ADJ][N]N] vagy [[[ADJ][ADJ]ADJ][N]N],
ahol ADJ:
prototipikus melléknév: [ADJ]
Összetett szerkezetek, ahol ADJ lehet:
képzett melléknév: [[N][képző]ADJ] vagy [[V][képző]ADJ]
komplex melléknév: pl. A ház alatti (szoba)
 
Mind az alapszerkezetek jelentésének, mind az összetett szerkezeteknek a megértéséhez szükséges az aktuális szerkezet jelentésének a feltérképezése. A továbbiakban arra teszek kísérletet, hogy a prototipikus [ADJ][N] vagy [[ADJ][ADJ]ADJ] szerkezetek jelentésleírásához közelebb kerüljünk, s hogy az elemek közötti kapcsolat megértéséhez támpontokat adjak.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 229 7

Hivatkozás: https://mersz.hu/altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave