Ladányi Mária, Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII.

Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből

5.1. ADJ + N

Induljunk ki egy tipikus ADJ + N szerkezetből, ahol N lehet bármilyen főnév, ADJ pedig olyan melléknév, amely kompatibilis az N által profilált fogalommal. Példánk legyen a kis labda kifejezés. A szerkezet jelentését a két alkotóelem leírásával kezdjük. Tudjuk, hogy mind N, mind ADJ valamilyen fogalmat konceptualizál. Az Értelmező Kéziszótár (a továbbiakban ÉKSz.) az alábbi módon adja meg a labda definícióját:

Bőrből, gumiból stb. készült gömbölyű, rugalmas játékszer vagy sporteszköz. Valamely eszköznek, szerkezetnek gumiból való gömb alakú alkatrésze.

Függetlenül a definíció pontosságától, könnyen beláthatjuk, hogy a labda fogalma közvetlenül kapcsolatban áll más fogalmakkal, mint pl. játékszer, sporteszköz stb. Ez a kapcsolat a konceptuális struktúrában is jelen van. A labda fogalmát a sporteszköz vagy játékszer domain vagy kerettartomány (Fillmore, Langacker), bázis (Langacker), keret1 (Fillmore), kognitív modell (Evans 2004, 2006) profilálja. Más szóval: a labda a sporteszköz vagy játékszer tartományban profilálódik. A sporteszköz vagy játékszer keretek azonban komplex konceptuális struktúrák, amelyek számos fogalom profilját magukba foglalják. Így a sporteszköz tartományába tartoznak olyan fogalmak is, mint az ütő, rúd, ló, korong, kötél, talaj stb. Egy tartomány vagy keret egyszerre több fogalmat is profilálhat. Egy adott nyelvi fogalom megragadásához tehát szükséges mind a profil, mind a tartomány vagy keret meghatározása.

A profil/(keret)tartomány elkülönítés azért is fontos a nyelvi leírásokban, mert vannak olyan különbségek a jelentésben, amelyek nem a profilra, hanem a keretre vonatkoznak. Például a duda és a csengő látszólag ugyanazt profilálhatja, azonban más tartománnyal szemben. Míg a duda az autó, addig a csengő a bicikli tartománnyal szemben profilálódik.

A nyelv szó is más tartományokkal szemben profilál a következő mondatokban:

(14)	(a)	A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze.
	(b)	A musculus transversus linguae egyike annak a néhány izomnak, amelyek a nyelvet alkotják.
	(c)	A cipőtisztítás hatékonyságának növelése érdekében, ápolás előtt mindig távolítsa el a cipőfűzőket a cipőkből. Ez a nyelv megtisztításának legjobb módja és a cipőfűzők beszennyezése így kerülhető el a legkönnyebben.
	(d)	A nyelviség kérdése azután olyannyira átjárja Derrida munkáit, hogy főként egy új nyelv és egy új elmélet felállításával kísérletezik. Derrida olyan nyelven beszél.

A nyelv szó tehát az alábbi tartományokban profilálódhat, nyilvánvalóan különböző jelentéssel: kommunikáció, test, cipő, irodalomelmélet.

Visszatérve a kis labda példához, vizsgáljuk meg a kis melléknév jelentésszerkezetét is. A melléknevek a főnevekhez hasonlóan valamilyen fogalmat, tipikusan tulajdonságfogalmat konceptualizálnak. A kis lexéma tehát egy tulajdonságfogalmat profilál például a méret vagy a mennyiség bázistartományában. Érdekes például a profil/tartomány megkülönböztetés az antonimák vizsgálatában, ahol megfigyelhetjük, hogy a kis–nagy antonimák csak egy tartományon belül működhetnek:

(15)	Kérek egy kis labdát/nagy labdát
(16)	Kérek egy kis sót/*nagy sót

A fenti példából kitűnik, hogy a nagy tulajdonságfogalom a mennyiség tartományban nem profilálható a kis ellentétpárjaként.

Ahogyan a labda is több tartomány alapján profilálódhat, úgy a kis melléknév nyelvi jelentése is csak a profil és a keret közös ismerete alapján érthető meg. De míg a főnevek egy konkrét entitást profilálnak, addig a melléknevek prototipikusan tulajdonságfogalmakat konceptualizálnak. Wierzbicka tulajdonságfogalom-modelljére visszautalva, alapvetően abban kell látnunk a különbséget a főnév és a melléknév jelentéstartománya között, hogy a főnévi keret a szerkezeti hierarchiában magasabban áll. A kis labda szerkezetben tehát a főnévi tartomány a domináns, a melléknév annak megfelelően profilál. Nézzük meg egy konkrét példán, hogy miről is van szó:

(17)	piros labda
(18)	?piros hidrogén

Az első példában a labda fogalma olyan tartománymátrixot jelöl ki, amelyen belül rengeteg tulajdonság specifikálható. Például a labda színe, mérete, mintája, anyaga stb. Ezek közül a piros tulajdonságfogalom a szín tartományon belül specifikál egy adott színt. A piros hidrogén példában a hidrogén olyan entitás, amelynek keretmátrixában szintén szerepel a szín tartomány, de az lekötött, profilálva van a hidrogén jelentésszerkezetében. Ezért a piros és a hidrogén mátrixa nem köthető össze, egymással nem kompatibilisek. A melléknév tehát nem profilálhat a főnévi keretmátrixban már profilált tartományt.

Ugyanez igaz az ADJ + ADJ + N típusú módosító szerkezetekre is. Nézzük meg az alábbi példákat:

(19)	piros/fehér labda
(20)	piros pöttyös labda
(21)	fehér pöttyös piros labda

Ha a labda tartománymátrixában profilálhatjuk a szín tartományt, azt kitölthetjük akár a piros, akár a fehér tulajdonságfogalommal. A második példában (20) a piros profilálódhat mind a labda, mind a pöttyös fogalmak szín tartományában. Tehát a piros elvileg vonatkozhat akár a pöttyök színére, akár a labda színére. A magyarban Dixon (1982) szerint a második olvasat a gyakoribb. A harmadik példában egyértelművé válik, hogy a fehér tulajdonságfogalom a pöttyös tartománymátrixban, míg a piros a labda tartománymátrixában profilálja a színeket. Ezek megoszlásában a sorrend számít: ami tehát közelebb esik a módosítotthoz, az fogja módosítani. Kivételt képeznek azok az esetek (a pragmatikai jelentéstartalmakon kívül), amikor a profilált tartományt úgymond előre emeljük a sorrendben, ilyenkor gyakran a profilált tartomány lexikalizálódik, és nem ritka, hogy a fókuszált elem hangsúlyt is kap:

(22)	piros (színű), kék pöttyös labda
(23)	barna (hajú), magyar lány

Azokban az esetekben, ahol a tartomány többé-kevésbé egyértelmű, elhagyható a tartomány megnevezése, de a hangsúly ilyenkor kötelező. Amikor azonban a tartomány kognitívan nehezebben érhető el, akkor annak megnevezése mindig kötelező:

(24)	magas homlokú, barna hajú lány
(25)	magas homlokú, barna lány

Tehát míg a barna a magyarban általánosan a haj tartományban profilálódik, s azt emeli ki a lányhoz tartozó tartománymátrixból, addig a magas előbb a méret tartományt konceptualizálja. Az ember, lány tartománymátrixban a magas könnyebben profilál testméretet (magas lány), mint homlokméretet (magas homlokú lány). Ennek okát kereshetjük abban, hogy az egész perceptuálisan könnyebben megközelíthető. Ennek ellentmond azonban az a tény, hogy a barna lány példában gyakrabban konceptualizáljuk a haj színét, mint a testszínt. Ez azonban lehet tipikusan magyar jelenség is. Magyarul tanuló, különböző anyanyelvű (finn, angol, lengyel, japán) hallgatók a barna lány példát kivétel nélkül a barna testszínre vonatkoztatták (saját felmérés alapján). Elképzelhető tehát, hogy a barna lány példa a „kivétel”, s valóban a nagyobb, kognitívan könnyebben elérhető résztől a kisebbig konceptualizáljuk az emberi testet. Erre utalnak a következő példák is:

(26)	(a)	kis, piros elefánt
	(b)	kis fejű, piros elefánt
(27)	(a)	magas, elegáns férfi
	(b)	magas homlokú, elegáns férfi

Szükséges tehát az egyes tartománymátrixokon belül azoknak a tartományoknak a kĳelölése, amelyeket úgymond nem kötelező megnevezni (szín, méret), ezek valószínűleg kisebb mentális erőfeszítéssel érhetők el, hiszen megértésükhöz nem szükséges a tartományok megnevezése (haj, méret). A melléknévi módosítók hatókörének elméleti kérdéseivel a továbbiakban nem foglalkozom, annak pontosabb megválaszolása további vizsgálatokat, a jelentéstartományok feltérképezését igényli.

Térjünk vissza a kiinduló kis labda módosító szerkezethez. A szerkezetről megállapíthajuk, hogy a kis és a labda profil külön-külön például az alábbi tartományokhoz kapcsolódhat:

kis	:	méret, mennyiség
labda	:	játékszer, sportszer

A két nyelvi elem kapcsolódásakor azt figyelhetjük meg, hogy a kis profil a méret tartományból választódik ki.

Amikor kis labdá-ról beszélünk, akkor nem kevés darab labda, hanem egy kisméretű labda profilálódik a méret és a játékszer vagy más tartománnyal szemben. Láthatjuk tehát, hogy az úgynevezett módosításkor valójában egy keret- illetve profilspecifikációról van szó. A főnévi tartományban a melléknév úgy specifikálja a főnévi keretet, hogy közben az a saját profiljával is kompatibilis legyen.

A labda tehát úgy profilálódik, hogy közben a mérete is profilálódik a méret tartományon belül. A méret tartomány pedig interszektív része a sportszer keretnek. Tehát míg a kis által a méret, a labda által a sportszer tartomány kerül előtérbe, addig a sportszer tartomány mindegy profilálja a labda méretét is. Ez nyilvánvalóan csak úgy lehetséges, ha a labdának van, ill. lehet mérete. Maga a sportszer keret tehát implicite magában foglalja a méret tartományhoz való kapcsolódás lehetőségét is a sportszer tartománymátrixában.

Az ADJ + N kapcsolatokban tehát az ADJ mindig a konceptuálisan könnyebben elérhető tartományt profilálja. Ezt természetesen a szövegkörnyezet és más, pragmatikai tényezők is befolyásolhatják.

Korábban már tettem egy rövid kiérőt az ADJ + ADJ típusú szerkezetekre, most részletesebben nézzük meg őket.

1	Keretnek Fillmore azokat a fogalmi rendszereket nevezi, amelyek megismerése elősegíti egy adott jelentésszerkezet egészének vagy részének a megértését (Fillmore 1982: 111).