Megállapíthatjuk, hogy a módosítók profilálhatnak tartományokat (piros szín), de jellemző, hogy valamilyen keretmátrixból egy tartományon belül profilálnak (piros haj). A melléknévi módosítók mind igei, mind főnévi tartományt inkorporálhatnak a jelentésszerkezetükbe (festett haj, zselés haj). A melléknévi módosítók a módosító szerkezetekben funkcionálnak és abban írhatók le, az egyes elemek gyakran poliszémek, jelentésük a konkrét szerkezetben profilálódik. Természetesen a poliszém szerkezetek esetében gyakran a nagyobb szerkezetekre kell hagyatkoznunk.

A magyarban két módosító konstrukciót mutattam be: az ADJ + N és a ADJ + ADJ szerkezetet, kiemelve a tipikus mintákat. A nagy melléknév példáján igazolva láthattuk az ADJ + N szerkezet dominanciáját a módosító funkción belül. A két módosító típust összevetve rámutattam, hogy míg a főnévi tartománymátrixból lehetséges a több tartományban való profilálás (drága, fehér autó), addig a melléknév módosításakor csak egy tartomány specifikációja a tipikus és általában a lehetséges is: (drága [piros pöttyös] fehér autó). Kiemeltük, hogy a fehér pöttyös típusú szerkezetben nem lehetséges s tartományspecifikáció: [*fehér színű pöttyös] autó. Emellett azt is láthattuk, hogy az ADJ + N típusú szerkezetekben egy adott melléknév tipikus tartományokból profilál. Például a nagy melléknév tipikusan a méret vagy a mérték tartományokban profilál. A nagy tulajdonságfogalom példáján azt is láthattuk, hogy a tartományspecifikációval lehet váltani a két fenti, tipikus keret között, de konkrét tárgyakhoz kapcsolódva prototipikusan a méret tartományban profilál a melléknév. Nyelvspecifikus példával találkoztunk a barna nő jelentésszerkezet tárgyalása során. A barna melléknév a barna nő szerkezetben a nő tartományaiból a hajszín tartományban profilál. A szerkezet parallel fordítása más európai nyelvekben tipikusan ’barna bőrű nő’ lenne. Természetesen a magyarban sem kizárt ez a jelentése kontextuális megerősítés esetén.

A továbbiakban fontos lehet a módosító szekvenciák feltérképezése, s az általuk profilált tartományok sorrendjének a meghatározása. A melléknévi módosítók sorrendjének a vizsgálatához azonban szükséges a hatóköri jelenségek részletesebb megismerése. E területek további vizsgálata és a fent felvázolt leírási lehetőségek közelebb vihetnek minket a tulajdonságfogalmak és a módosító szerkezetek teljesebb megértéséhez.