A topik magyarázatát Langacker (2000b) a referenciapontok keretében adja meg, korábban kidolgozott elméletének fő fogalmai segítségével (előtér–háttér, elsődleges figura–másodlagos figura). A kognitív nyelvtanban kezdetektől fontos szerepet játszó fogalmi referenciapont „mentális hozzáférhetőséget biztosít egy célhoz, amely annak domíniumában található [. . .] kiinduló fókusza a figyelemnek, ezáltal asszociált entitások egy csoportját képes aktiválni, amelyek együttesen a domíniumát alkotják” (Langacker 2000b: 23; vö. még Langacker 1999a, van Hoek 1997). Néhány nyelvi kategória rövid jellemzése érthetővé teszi a referenciapont-szerkezet lényegét.

A nyelvi kifejezések jelentésének leírása többek között a következő kategóriákkal lehetséges. Egy nyelvi kifejezés jelentése összetett fogalmi tartalmat hív elő, de maga a jelentés nem azonos ezzel a tartalommal. Inkább a tartalmat alapként véve, a jelentés ennek az alapnak (base) egy alstruktúrája. A nagybácsi főnév a rokonsági hálózatnak egy összetett rendszerét hívja elő alapként, annak azonban csak egy elemét profilálja, azt jelöli. A profilálás (profil/alap szerveződés) a legkülönbözőbb összetettségű és fajtájú nyelvi kifejezések jellemzője, a figyelem fókuszálásának megvalósulása. Egy ige például temporális relációként valamely folyamatot (például erődinamikai cselekvést, állapotváltozást) profilál, egy főnév egy dolgot, egy melléknév egy atemporális relációt.

(3)-ban Zsuzsa a referenciapont, a mentális kiindulópont (olyan entitás, amelyről valamilyen ismeretük van a beszédpartnereknek), és az ő mentális leképezésén keresztül jutnak a beszélő tényleges témájához, céljához, Zsuzsa lányához. Ez azért szükséges, mert a beszélő és a hallgató egyaránt ismeri a mondatban megnevezett Zsuzsát, azonosítani tudja, míg annak a lányát nem vagy nehezen. Az 1. ábra a (3) példáján bemutatott modellt részletezi (vö. Langacker (1999a: 174); az ábrán az eredeti jelölés olvasható). „C” a konceptualizáló, „R” a referenciapont (a mentális kiindulópont), „T” a konceptualizáló által a referenciaponton keresztül elérendő fogalmi cél, a nyíl a konceptualizáló mentális ösvényét jelzi, és végül „D” azt a domíniumot, fogalmi régiót, amelyhez a referenciapont közvetlen hozzáférést biztosít.

 

A referenciapontszerkezet létrehozása azzal a képességgel hajtható végre, amellyel lehetséges „egy entitás konceptusának az előhívása annak a céljából, hogy mentális kapcsolatot létesítsünk egy másikkal, azaz kiválasszuk azt az egyedi tudatos figyelem számára” (Langacker 1999a: 173). A referenciapont tehát egy könnyen hozzáférhető mentális kiindulópont, amelynek aktiválása révén válik lehetővé egy másik fogalomhoz való hozzáférés. E modellben a topik referenciapontként funkcionál, viszonyt fejez ki egy dolog és egy kijelentés között azáltal, hogy előhív egy fogalmi tartományt, amelyben a megértendő kijelentés hozzáférhetővé válik, másként: „a topik mentális hozzáférést biztosít egy propozícióhoz, amely saját domíniumán belül található” (Langacker 2000b: 26). Ennek megfelelően a referenciapont itt nem két entitást köt össze (mint a birtokos szerkezetben), nem ugyanannak a referensnek egy másik kifejezéséhez juttat el (mint az anafora esetében), hanem egy folyamathoz. A topik az a referenciapont, amely egy olyan domíniumot nyit meg, amelyben a cél egy (lehetséges) komment tagmondat (vagy tagmondatrész; ige + landmark), vagyis a referenciapont és a cél együtt alkot egy tagmondatot. Langacker határozottan állítja, hogy a szórend nem lényeges funkció, mert a szemantikai szerkezet a meghatározó. A mondat (clause) szemantikai szerkezetében a fentieknek megfelelően a topik a kiindulópont. Mindamellett a hozzáférhetőségi elvek és adatok alapján a topik prototipikusan mondatkezdő helyzetű, alany grammatikai funkciójú trajektornak minősül Langacker elméletében. Ez párhuzamos azzal, hogy a trajektor kezdőpont (starting point; vö. MacWhinney 1977, Chafe 1994), vagyis egy összetett fogalmi szerkezetnek a kezdő eleme, amely a többit aktiválja vagy aktiválni képes. A referenciapont (tag)mondaton belül is változhat: egy referenciapont által aktivált cél maga is referenciaponttá válhat, fókuszláncot létrehozva, azaz a figyelem középpontjába kerülő entitás által megnyitott fogalmi tartományban egy másik entitás kerül a figyelem középpontjába, amely szintén megnyit egy fogalmi tartományt. Ekképp a landmark, amely követi a topikot, szintén lehet referenciapont. A topik ilyen értelmezéséhez hozzátartozik, hogy ez a szerkezet megvalósulhat az organizáció különböző szintjein, a mondattól a teljes szövegig. Minél magasabb az organizációs szint, annál lazább lehet a kapcsolat a főnévi (nominális) referenciapont és a domíniumában levő folyamat között.