Ladányi Mária, Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII.

Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből

3.2. A nyelv dinamikus jellege

A tagmondat egyszerre szerkezet és művelet. A szerkezet olyan mentális modell, amely az értelemképzés szempontjából valamely nyelvi egység összetevőit entitások statikus struktúrájaként írja le. A művelet az a (mentális) folyamat, amelynek során a beszélő és a hallgató a nyelvi struktúrákat létrehozza vagy megérti, folyamatszerű (dinamikus) jellegükben is felismeri. Az a folyamat, amelyben a tagmondat jelentésszerkezete megkonstruálódik, maga is nyelvi kifejezést kap. A műveleti jelleg érvényesül például egy állítmányi szerepű ige és egy alanyi szerepű főnév közötti szemantikai viszonyban (amely részleges megfeleléseken és azok kidolgozásán alapul), vagy a szórendben és a metaforikus kifejezésben is.

A szerkezet a műveleti (on-line) feldolgozással együtt írható le. A szerkezet mellett a művelet is kódolva van, a műveleti oldalnak is vannak grammatikalizált (azaz grammatikailag kódolt) összetevői. A nyelv eredendően dinamikus természetű, a fogalmi szerkezetek a feldolgozási idő alatt jönnek létre, ezért a feldolgozó tevékenység temporális dimenziója alapvető a nyelv leírásakor (Langacker 1999a: 361).

A műveleti jelleg többek között abban mutatkozik meg, ahogy a mondat a hallgató figyelmének irányítását elvégzi. Paul Deane nyelvleírásában a figyelem nyelvi szerkezetekben megmutatkozó egyik formája a kiterjedő aktiváció (ekkor egy fogalom további fogalmakat hív elő), és a fókuszálás (Deane 1992: 32–36). Ahogy föntebb szó volt róla, Langacker a fogalmi tartományon belüli kĳelölésként értelmezi a figyelem irányulását (vö. Langacker 1999: 49kk, 171kk, 361kk).

A mondat egy elemi vagy összetett jelenet fogalmi és szemantikai megkonstruálása és fonológiai megvalósítása. A mondat (az egyszerű mondat vagy a tagmondat) a jeleneten belül egy eseményt profilál. Emellett a mondat általában egy entitásra irányítja a figyelmet, arra az entitásra, amely az esemény legfontosabb szereplője. Mint amikor a látóterünkben egy kiemelkedő fizikai tárgyra irányul a figyelmünk, amellyel történik valami. A mondat feldolgozásának alapvető összetevője a legfontosabb entitáshoz vezető kognitív ösvény, megértésösvény. A mondatban a kognitív ösvény például az az egymásra következés, ahogy a feldolgozásban az alanytól kiindulva eljutunk az igéig, majd a tárgyig. A kognitív ösvény úgy működik, ahogy a látóterünkben fizikai tárgyról tárgyra haladva megtaláljuk a számunkra legfontosabbat. Így az (5) példa az alannyal és ágenssel kezdődik, az igével folytatódik, és azután jut el a feldolgozás a tárgyig és elszenvedőig.

Langacker következetesen hangsúlyozza, hogy a kognitív ösvény fogalmi és szemantikai jellegű, kiindulópontja az elsődleges figura, a trajektor. E dinamikát függetleníti a konstituenciától éppúgy, mint a szórendtől. Ugyanakkor megjegyzi, hogy a prototipikus mondatban az ágens, az alany szerepű trajektor jellegzetesen mondatkezdő helyzetben van, jóllehet elmélete nem korlátozódik a Standard Average European1 típusú nyelvekre (Langacker 1999b: 38). Alább látható lesz, hogy a rugalmas szórendű magyar esetében (föltehetőleg nem egyedüliként) ez a megoldás nem kielégítő. Egyúttal Langacker (1999a: 363) leírása a többféle, párhuzamos kognitív ösvényről segíti az árnyaltabb megoldás kidolgozását.

A mondat dinamikája, többek között a figyelem irányítása, a kognitív ösvény kialakítása nem egyetlen mozzanattal megy végbe. Az aktivált fogalmi tartomány a beszéd dinamikájában a pillanatnyi figyelmi keret szerepét tölti be. A fogalmi tartományon belüli dolgok időben változnak, azon belül események történnek. Sőt, maga a figyelmi keret is változhat. A megnyitott fogalmi tartomány állandó maradhat egy tagmondaton belül és azon túl is, de meg is változhat, tagmondatok és mondatok között a tartományváltás pedig igen gyakori.

A figyelmi keret kialakítása része a mondat szemantikai pólusának. Ugyanakkor a figyelmi keret és a szemantikai szerkezet nem teljesen azonos. Ugyanahhoz a szemantikai szerkezethez különböző figyelmi keretek járulhatnak. A figyelmi keret a nézőpont függvénye, a szövegvilággal való viszonyában.

1	Eredetileg Benjamin Lee Whorf által kidolgozott fogalom, amely az indoeurópai eredetű nyelvek közös grammatikai és lexikai jellemzőiből áll (szembeállítva az indián nyelvekkel).