Ladányi Mária, Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII.

Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből

2.2. A vizsgált korpusz jellegzetességei

A vizsgált korpusz két teljes vita anyagát öleli fel, terjedelme összesen mintegy 24 600 szó, időtartama kb. 3 óra.1 E két szöveg a figyelem irányítása, illetve a beszédaktusok szempontjából azért tűnik érdekesnek, mert mindkét vitáról elég egyértelmű összbenyomások alakultak ki, s ezek részleteiben— ti. abban, hogy melyik fél hogyan szerepelt, milyen volt a vitastílusa stb. — a politikai elemzők, a sajtó és a közvélemény nagymértékben egyetértett (a további értékelésekben természetesen kevésbé). A nyelvészeti, pontosabban tartalmi, stilisztikai és interakciós elemzés során kitűnt, hogy ezek a benyomások összhangban voltak az egyes vitákban a felek által használt b e s z é d a k t u s o k j e l l e g é v e l é s m e g f o r m á l á s á v a l— ugyanakkor eltértek, sőt olykor ellentétben álltak a felek által mondottak t a r t a l m á v a l.2 Természetesen nemcsak a beszédaktusok határozták meg a két vita menetét és a nézőkben kialakuló benyomásokat, hanem más nyelvi (különösen stilisztikai) és nem nyelvi elemek is, de a beszédaktusok szerepe a legfontosabbak között volt.3

A beszédaktusoknak két fő funkciója emelkedett ki mind a két szövegben: a pozitív és negatív t á r s a s - s z o c i á l i s üzenet közvetítése, vagyis a homlokzaterősítő vagy a homlokzatromboló hatás és a m e t a p r a g m a t i k a i funkció, vagyis a saját vagy a beszédpartner megnyilatkoz ására vagy egész nyelvi tevékenységére való reflektálás (vö. Tátrai 2006). Fontos szerepet kapott a beszédaktusok megformálása: d i r e k t v a g y i n d i r e k t , valamint e x p l i c i t v a g y i m p l i c i t m i v o l t a.4 E jelenségeknek a társalgáselemzési–pragmatikai megközelítései közismertek; az alábbiakban azt szeretném részletesebben elemezni, hogy a szövegek mentális feldolgozásában milyen szerepet játszhattak. A jelentéshozzárendelés, a feldolgozás, a figyelem és a tudat(osság) a beszélő és a befogadó oldaláról is vizsgálható, és a két oldal között akár lényeges különbségek is lehetnek. Itt elsősorban a befogadó oldaláról közelítjük meg a jelenségeket, ami a nyilvános politikai vita előbb tárgyalt jellegzetességeit tekintve elsősorban nem a vitapartner, hanem a nézők (a hallgatóság) oldalát jelenti.

1	A viták szövege az MTV televíziós közvetítésének videófelvételéről származik, a felvétel megtalálható az MTV archívumában is.
2	Részletesebb nyelvészeti elemzést találunk pl. a következő munkákban: Szilágyi (2006a, 2006b), Hámori (2007).
3	Természetesen nem lehet teljesen elhatárolni ezeket az aspektusokat egymástól, hiszen a beszédaktusok megformálása, direktségi foka, pragmatikai ereje, illetve a beszélő beszédstílusa nagymértékben összefügg egymással. Hasonlóképpen a prozódiai eszközök is kifejezetten kapcsolódnak a figyelem irányításához (vö. pl. Chafe 1994: 57).
4	A direktség és az explicitség, ill. az indirektség és az implicitség, mint később látni fogjuk, nem azonos egymással, bár sok esetben egybeeshet.