Tanulmányomban a beszédaktusoknak és a kognitív szempontoknak a kapcsolatával foglalkoztam. Ennek során több kérdést is vizsgáltam, így a társalgás interakcionális síkja, a társas-szociális (homlokzattal kapcsolatos) jelenségek, a metapragmatikai megnyilatkozások, a direktség/indirektség és az explicitség/implicitség összefüggéseit. Bemutattam, hogy a diskurzus egyes megnyilatkozásainak vagy nagyobb részeinek mentális feldolgozása, bizonyos jelentéseknek vagy a pragmatikai jellegnek a figyelem előterébe kerülése szorosan összefügg azzal, hogy milyen beszédaktusok szerepelnek bennük, e beszédaktusok közül melyik explicit s melyik nem, a megnyilatkozások mely elemeit teszik verbálisan nyilvánvalóvá a beszélők, illetve egy beszédaktus mennyire direkt formában jelenik meg. Számos példa mutatta, hogy az explicitség vagy implicitség (egyéb pragmatikai gyengítésekkel vagy erősítésekkel együtt) hogyan szolgálhatja az indirekt vagy összetett beszédaktusok feldolgozásában az egyes beszédaktusok közötti különbségtételt és a fontosabbnak szánt aktus kiemelését. Láttuk, hogy a metapragmatikai reflexió, vagyis a diskurzusra, a beszédre való reflektálás is jelentős szerepet játszik a diskurzus egyes részeinek vagy minőségeinek feldolgozásában. Ezek a tényezők nagymértékben befolyásolhatják a beszélői oldalon a szöveg, illetve a diskurzus szerveződését a társas-szociális és beszédstratégiai szempontoknak megfelelően, a befogadó részéről pedig (a tartalmi elemek mellett, sőt olykor azokkal ellentétesen) a diskurzus feldolgozását és értékelését, összetett szerkezetének alakulását.