A kisagy bántalmai többféle formában jelentkeznek. A kisagyi ataxia, az állásbizonytalanság a törzsizomzat synergiás beidegzésének zavara miatt jön létre, a járás széles alapú, bizonytalan. Ezen nyugszik a kisagyi asynergia vizsgálata, amikor a hátrahajláshoz nem társul a térdek kompenzáló behajlítása. Ugyancsak az asynergián alapuló zavar az orr-ujjhegy, illetve a térd-sarok próba bizonytalansága (diszmetria). Az ellentétes mozgások kivitelezésének zavara (például dobolás ujjakkal) az adiadochokinesis. Kisagyi ártalomként értékelendő a visszacsapási tünet, amikor ellenállással szemben túlzott izom-összehúzódás jelentkezik. A skandáló jellegű, ún. cerebellaris beszédet szintén így értékeljük. Kiterjedt kisagyterület bántalmakor góc oldali kézreszketés (intenciós tremor) jelentkezik. Ugyancsak kisagyi ártalom esetén fordulnak elő olyan jelenségek, amelyeket iránytévesztés megjelöléssel foglalunk össze: ezek járás közben, elsősorban behunyt szemmel történő járás során jelentkező lateralisatio képében jelennek meg (és részben vestibularis eredetűek). Itt említendő a Bárány-féle iránytévesztési reakció, a félremutatás. Kisagyi és vestibularis jellegű zavar a dőlési hajlam, amely behunyt szemmel a góc irányába történik, és kifejezettebb, ha a beteg behunyt szemmel előrehajol. Kisagyi ártalom következtében egyébként az izomtónus csökken, a mély reflexek az ártalom oldalán renyhébbek. Kisagyi bántalom előidézheti továbbá a tárgyak súlyának és méretének téves becslését, a helyzetmegtartási kísérlet hibás elvégzését.