A spontán agyállományi vérzések kialakulásában leginkább a hypertensio okozta microangiopathia, a lipohyalinoticus mikroaneurizmák rupturája vesz részt. A vérzés hátterében állhat még cerebralis amyloid angiopathia, de ischaemiás infarktus vérzéses átalakulása is. A supratentorialis állományi vérzések vonatkozásában továbbra is nagy nemzetközi tanulmányok kívánják felmérni a korai sebészeti vagy konzervatív kezelés előnyét. Ugyanakkor térfoglaló jellegű temporalis lebeny (uncusbeékelődés veszélye), térfoglaló, nem elokvens területi, felszíni lebenyvérzések esetén a műtéti eltávolítás kedvező hatásával számolhatunk. Hátsó koponyagödri, térfoglaló, nyomásfokozódást és/vagy liquorelfolyási zavart okozó vérzés esetén az akut műtét (dekompresszió és a vérzés lebocsátása) vagy kamrai drén behelyezése életmentő beavatkozás. A cerebellaris vérzéseknél az akut műtét kimenetelét jelentős mértékben rontja a beteg életkora (>60 év), induló tudatállapota (GCS < 8), progresszív haematoma, agykamrába törő vérzés. Az állományi vérzések hátterében vascularis malformatio (aneurizma, angioma, cavernoma) is állhat. Ezek megjelenése ritkább, de az állományi vérzések esetén gondolnunk kell a lehetőségükre, ha a képalkotó vizsgálat alapján atípusos lokalizációban látunk vérzést.