Áttekintettük, hogy az alkotmány és a független India a politika részévé tette a demokratikus értékeket és elveket. Viszont arról is szó esett, hogy a meghatározó pozíciókban – bírák, egyetemi vezetők, a közigazgatás felső régiói, a pártok felső vezetése – igen nagy arányban, 40–50 százalékban bráhmanák találhatók, a gazdasági életben pedig az úgynevezett domináns kasztok, főként a földbirtokosság játszanak meghatározó szerepet. Érdekes módon a brit uralom ügyelt arra, hogy az állami tisztségeket arányosan ossza el a kasztok között, így abban az időben a bráhmanák nem játszottak meghatározó szerepet. A bráhmanák az összhindu lakosságon belül nincsenek többen 3–5 százaléknál, az említett posztoknak mégis közel a felét töltik be. Ennek nyilván nem is annyira vallási oka van, mint inkább azzal magyarázható, hogy évezredek óta ők a tudás monopóliumának birtokosai, és ezt a helyzeti előnyüket megőrizték másokkal szemben. Vitathatatlan tehát, hogy a szellemi elitet ma is – vagy talán ma még inkább – a bráhmana réteg adja. Ők a tradicionális és a modern elit is. Ahol tapasztalható változás, az az üzleti élet és általában a vállalkozások, amelyek azonban igénybe veszik a bráhmana szellemi kapacitást – akár még az IT-ben is.