Tartalomjegyzék

• Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVII. • Diakrón mondattani kutatások
• Impresszum
• Szerkesztői bevezetés
• chevron_rightA kérdő modalitás jelölése a beágyazott poláris kérdésekben és viszonya a funkcionális bal perifériák történetéhez
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. A mondattípus és a kérdő modalitás jelölése a mai magyarban
    • 2.1. A standard szintaktikai paradigma
    • 2.2. A nem standard szintaktikai változatok a poláris kérdésekben
  • 3. Diakrón változások a magyar beágyazott poláris kérdésekben
  • 4. Az ómagyar rendszer
  • 5. A kérdő modalitás jelölése és a funkcionális bal perifériák
  • 6. Változások a funkcionális vP-periférián
  • 8. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_rightA vonatkozó névmások története az ómagyarban
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. A kiinduló állapot
    • 2.1. Az adatok
    • 2.2. Elemzés
    • 2.3. Egy alternatív elemzés ellen
  • chevron_right3. Az a- előtagú vonatkozó operátorok kialakulása
    • 3.1. A változást lehetővé tevő környezet
    • 3.2. Az újraelemzés lépése
    • 3.3. Az az klitizálódása a wh-REL elemre
  • chevron_right4. Vonatkozó szerkezetek a 20. századi magyar nyelvváltozatokban
    • 4.1. Vonatkozó mellékmondatok a mai standard magyarban
    • 4.2. Dialektális változatok a 20. század elején
  • 5. Összegzés
  • 6. Források
  • Irodalom
• chevron_rightAz univerzális kvantifikáció az ómagyarban
  • chevron_right1. Bevezetés
    • 1.1. Célok, módszerek
    • 1.2. A kvantifikáció kifejezőeszközei. D-kvantifikáció és A-kvantifikáció
    • 1.3. Névmási alapú kvantifikáció
    • 1.4. Lokális partikula + névmás kombinációk
    • 1.5. Korrelatív szerkezetek
  • chevron_right2. Az univerzális/maximális olvasatok kifejezése az ómagyarban
    • chevron_right2.1. Leltár
      • 2.1.1. A-kvantorok: képzők, reduplikáció, lebegő kvantorok
      • 2.1.2. Puszta főnevek
      • 2.1.3. Korrelatív szerkezetek
      • 2.1.4. Meghatározatlan névmások
      • 2.1.5. D-kvantorok: a minden és leszármazottai
      • 2.1.6. Korlátlan választék olvasatú univerzális kifejezések
    • 2.2. Az adatok rendszerezése
  • chevron_right3. A mindenről bővebben
    • 3.1. Elöljáróban: a minden és a gyenge determinánsok
    • 3.2. Megjósolható tulajdonságok
    • 3.3. Kissé váratlan, de még mindig megjósolható tulajdonságok
    • 3.4. A minden váratlan tulajdonságai
    • 3.5. A minden jegyei és interfész-tulajdonságai
  • 4. Összefoglalás
  • Források
  • Irodalom
• chevron_rightVáltozó struktúrák, versengő stratégiák • A mutató névmási módosítók esete
  • chevron_right1. Bevezetés
    • 1.1. Miért változnak a struktúrák és miért versengnek a stratégiák?
    • 1.2. A tanulmány tárgya és felépítése
  • chevron_right2. A mutató névmási rendszer megújulása
    • 2.1. A változás
    • 2.2. A versengés
  • chevron_right3. A magyar mutató névmási rendszer megújulása történeti perspektívából
    • 3.1. Az eredeti szerkezet e(z)/a(z) névmással
    • 3.2. Az ezen/azon megerősített névmások
    • 3.3. Az imez/amaz megerősített névmások
    • 3.4. A determinánsduplázás
    • 3.5. A stratégiák megjelenésének ideje
    • 3.6. A stratégiák használati aránya korpuszadatok alapján
  • chevron_right4. Új megfigyelések és egy elemzési javaslat
    • 4.1. Az ezen/azon alakú névmási módosító
    • 4.2. Az imez/amaz alakú névmási módosító
    • 4.3. A determinánsduplázó stratégia
  • 5. Összefoglalás
  • Rövidítések
  • Források
  • Irodalom
• chevron_rightMondattani rekonstrukció nyelvi kövületekből
  • 1. Bevezetés
  • 2. Egy példa: differenciált tárgy–ige egyeztetés és differenciált tárgyjelölés az ugor és szamojéd nyelvekben
  • 3. Differenciált tárgy–ige egyeztetés az obi-ugor és a szamojéd nyelvekben
  • 4. Az inverz topikalizáció tilalma
  • 5. A differenciált tárgyjelölés az északi manysiban
  • 6. Az inverz tárgyjelölés tilalma
  • 7. A töredékek összeillesztése; szintaktikai rekonstrukció
  • Irodalom
• chevron_rightÉs mégis: mozog? • Tagadás és igemódosítók az ómagyarban és a középmagyarban
  • 1. Bevezetés
  • 2. Az igemódosítók kategóriájáról
  • 3. Az igemódosítók a történetiségben
  • chevron_right4. Igekötő és mondattagadás
    • 4.1. Igekötők és tagadás az ómagyar korpusz alapján
    • 4.2. A versengő változatok a TMK-ban és az eloszlást motiváló esetleges külső tényezők
    • 4.3. A változatokkal kapcsolatos szerkezeti kérdések
    • 4.4. Versengő változatok: az eloszlás hátterében álló belső tényezők
    • 4.5. Részösszegzés
  • 5. A névszói-igei állítmány névszói része tagadott mondatokban
  • 6. Összegzés
  • Irodalom
• chevron_rightA predikátummozgatás megszilárdulása • Az ige–igekötő szórend és igemódosítók az ómagyarban
  • 1. Bevezetés
  • 2. Az igemódosítók osztálya és szórendje a mai magyarban
  • chevron_right3. Az alapszórend változásának hatásai
    • 3.1. SOV és SVO szórend az ómagyarban
    • 3.2. Germán párhuzamok
  • chevron_right4. Igekötős igék az ómagyarban
    • 4.1. Az igekötők osztálya
    • chevron_right4.2. Az igekötők disztribúciója
      • 4.2.1. Semleges mondatok
      • 4.2.2. Nem-semleges mondatok
  • chevron_right5. Az ómagyar igekötős szerkezetek
    • 5.1. Az igekötők szintaktikai szerkezete
    • 5.2. Összetett állítmányok
  • 6. A predikátummozgatás általánosítása
  • 7. Összegzés
  • Források
  • Irodalom
• chevron_rightDiskurzusfunkció és határozottság • A határozott névelő disztribúciója és a referenciális azonosíthatóság grammatikai stratégiái egy archaikus nyelvjárásban
  • 1. A határozott névelőzés kontextusai
  • 2. A főnévi csoportok referencialitása
  • chevron_right3. Névelőhasználat és ragozás
    • 3.1. Az egyszeres jelölés gyakorlata
    • 3.2. Diskurzusfunkció és határozottságjelölés
  • 4. Határozottságbeli egyeztetés a mai magyarban
  • 5. A másik grammatika
  • 6. Összegzés
  • Irodalom
• Főszerkesztői utószó

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 059 934 4

A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok jelen kötetében közreadott tanulmányok a „Magyar generatív történeti mondattan" elnevezésű kutatássorozat keretében készültek. Ennek az immár hatodik éve futó kutatási programnak a célja a magyar nyelv korábbi változatainak szerkezeti elemzése, a dokumentált vagy rekonstruálható mondattani változások feltárása és magyarázata, a leszűrhető elméleti tanulságok megfogalmazása. A kutatás eredményeképpen 2014-ben az Akadémiai Kiadónál megjelent Magyar generatív történeti mondattan átfogó képet igyekszik adni az ómagyar kori szintaktikai szerkezetek kialakulásához vezető alapvető mondattani változásokról, az ómagyar nyelv mondattanáról és a középmagyar korra átnyúló újabb mondattani fejleményekről. A 2015-ben az Oxford University Pressnél megjelent The evolution of functional left peripheries in Hungarian syntax tanulmányai a magyar nyelvtörténet elméleti tanulságait keresik. A jelen kötet pedig további olyan írásokból áll, amelyek empirikus vizsgálatokból általánosítható tanulságokat vonnak le, a magyar nyelvtörténeti kérdéseket elméleti keretbe helyezik, és a feltárt tényeket az elméleti keret egyes elemeinek alátámasztására, módosítására vagy megcáfolására használják fel.

A magyar nyelvtörténészek figyelmének előterében hosszú ideig a hang-, morféma-, illetve szótörténet állt, és sokkal kisebb teret kapott a szó- vagy mondatszerkezetek tanulmányozása. Ugyanakkor a magyar nyelv története legalább a 13. század óta - és különösen a többi uráli nyelvhez képest - adatokban igen gazdagnak mondható, másfelől pedig a nyelv kutatásának utóbbi évtizedeiben egyre nagyobb súlyt kaptak a mondattan történeti aspektusai. Az É. Kiss Katalin vezette kutatócsoport tagjai kezdettől fogva részt vettek és előadtak a témakör legjobb európai és amerikai konferenciáin, részeredményeikről egy információkban bővelkedő honlapon is beszámolnak, kutatásaikat pedig jelenleg is több irányban folytatják. Az ebben a kötetben közreadott tanulmányok fontos, esetenként vitatható, de mindenképpen izgalmas következtetésekkel gazdagítják tudásunkat a magyar nyelv mondattörténetéről.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-e-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxvii//