A fizikus számára azonban a fizika kétségeivel, bizonytalanságaival, esetleges dicstelen szerepével az emberiség jövendő történetében az emberi szellem legcsodálatosabb alkotása; művelése tartalommal tölthet meg egy emberi életet. A fizika önmagában azonban nem adhat eligazítást a nagy emberi problémákban. A fizika etikailag közömbös; a fizikusra ez már nem vonatkozik. A fizikus azonban hisz abban, hogy a fizikai elméletekre – ha az etikai kategóriák nem is – az esztétikai kategóriák alkalmazhatók. Ma még a tudomány hasznossága van előtérben: alapkutató-intézmények a világ minden táján kutatásuk létét azzal igyekeznek igazolni, hogy kimutatják, eredményeik előbb vagy utóbb konkrét gyakorlati alkalmazásra kerülnek a termelésben. Ez mind helyes, és a világ jelenlegi technikai fejlődési szintjén a hasznosság szempontja elsődleges kell hogy legyen. Lassan-lassan azonban éppen a legfejlettebb társadalmakban a fizikának – és általában a tudománynak – új szerepet is kell szánnunk, lényegében ugyanazt a szerepet, mint amit a művészeteknek. A hasznos jelző mellett előtérbe kell hogy kerüljön a tudomány esztétikuma is, és így meg kell látnunk a tudomány eredményeiben a szépséget. Ha tetszik, a hasznosság fogalmát kell az eddigieknél sokkal tágabban értelmezni. Hasznosnak eddig azért tekintették a tudományt, mert anyagi jóléthez segített, tehát közvetlenül anyagi szükségletet elégített ki. Az anyagi szükségletek kielégítése után döntő társadalmi szerepet kell hogy kapjon: a szellemi, kulturális igények kielégítését. A világra vonatkozó igaz ismeret iránti igény, teljesen függetlenül az ismeret konkrét gyakorlati hasznától, létező, reális társadalmi jelenség: a megértés, a megismerés öröme, élvezete igen sok ember számára azonos a műalkotás nyújtotta örömmel és élvezettel. Ha feltesszük önmagunknak vagy másoknak azt a kérdést, hogy melyiket nevezzük hasznos kutatási témának: a félvezető-kutatást vagy a kozmosz görbületére vonatkozó elméleti megfontolásokat, akkor mindenki egyértelműen azt válaszolja, hogy az előbbiek a hasznosak. Meg is indokolhatjuk, mondjuk azzal, hogy a félvezetők felhasználásával olcsó rádió-vevőkészülék gyártható. És miért hasznos a rádiókészülék? Többek között azért, mert izgalmasan érdekes előadást hallhatunk a kozmosz felépítéséről, annak görbületi viszonyairól.