MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Válts MeRSZ+ -ra!

Simonyi Károly

A fizika kultúrtörténete a kezdetektől a huszadik század végéig


A Rutherford–Bohr-modell kialakul

A 4.7.4 fejezetben már leírtuk Rutherford szóráskísérletét, amellyel 1911-ben az atommagból és a körülötte keringő elektronokból álló magmodellt megalkotta. A 4.6-16 ábrán bemutattuk Rutherford kísérleti berendezését. A szórt a-részek szögeloszlását úgy mérték meg, hogy a szcintilláló ernyő különböző szögállásainál megszámolták a becsapódó a-részek számát. Említettük már, hogy Crookes 1903-ban észrevette, hogy cinkszulfid ernyőre becsapódó a-részecskék, éspedig minden egyes a-részecske külön-külön, egy kis fényfelvillanást okoznak. Ez a felvillanás mikroszkóp segítségével, sötétre adaptált szemmel észlelhető. Az atomi történések ilyen egyedi szemlélése óriási élményt nyújt azoknak, akik először látják ezeket a felvillanásokat: mintha a vaksötét égbolton itt-ott teljesen rendezetlen időpontban egy-egy fénylő csillag villanna fel. Nem csoda, hogy – mint ahogy már erről volt szó – Mach éppen ezen látvány hatására állt át élete végén a hívő atomisták táborába. Mellékesen megjegyezzük, hogy Ostwaldot viszont Jean-Baptiste Perrin (1870–1942) folyadékokban szuszpendált részecskék Brown-mozgásával kapcsolatos vizsgálatai „térítették” meg. (A Brown-mozgást Robert Brown skót orvos és botanikus után nevezték el, aki 1828-ban publikálta észleléseit, miszerint a virágok pollenszemcséi – akár élők, akár már elhaltak, – vízben lebegve mikroszkóp alatt élénk zegzugos mozgást végeznek).

A fizika kultúrtörténete a kezdetektől a huszadik század végéig

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 490 6

A magyar természettudományos könyvkiadás talán legjelentősebb műve most először jelenik meg a legendás szerző által megalkotott teljességében. A 2001-ben elhunyt Simonyi Károly legutoljára egy német kiadás számára dolgozott könyvén, s az ekkor keletkezett szakaszok, amelyek a XX. század utolsó évtizedét is átfogják, csak most jutnak el a hazai olvasókhoz. A fizika kultúrtörténete az emberi gondolkodással egyidős tudományág fejlődését mutatja be a kezdetektől napjainkig. Az izgalmas történetet a fontos mérföldköveket jelentő kísérletek, elméletek és bizonyítások könnyen érthető leírásán túl a fizikával sokszor szorosan összefonódva kibontakozó egyetemes bölcselet és művészet alkotásaiból választott szemelvények illusztrálják. A könyv tanúsága szerint egy-egy jelentős természettudományos felismerés ugyanakkora teljesítmény és a civilizáció ugyanolyan ünnepe, mint a kultúra vagy művészet bármely közismert, nevezetes alkotása. Mindkettő egy tőről, az emberi zsenialitásból fakad. A mű népszerűségét éppen az adja, hogy befogadásához nem kell túlzottan sok fizikai ismeret, így mindenki, aki a kultúra értékei iránt fogékony, értékes olvasmányként forgathatja.

Hivatkozás: https://mersz.hu/simonyi-a-fizika-kulturtortenete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kedvenceimhez adás

A kiadványokat, képeket, kivonataidat kedvencekhez adhatod, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

Ha nincs még felhasználói fiókod, regisztrálj most,
vagy lépj be a meglévővel!

Személyes mappák
Mappába rendezés

A kiadványokat, képeket mappákba rendezheted, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

Személyes mappák
Kivonatszerkesztés

Intézményi hozzáféréssel az eddig elkészült kivonataidat megtekintheted, de újakat már nem hozhatsz létre.

A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

Kivonatkészítés
Folyamatos görgetés

Választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan olvasnád-e a könyveket. A görgetősávon mindig láthatod, hol tartasz, mintha csak egy nyomtatott könyvet tartanál a kezedben.

A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

Folyamatos görgetés
Kivonat
fullscreenclose
printsave