A fizika kultúrtörténete a kezdetektől a huszadik század végéig
Vissza az apeironhoz?
Tartalomjegyzék
- A FIZIKA KULTÚRTÖRTÉNETE a kezdetektől a huszadik század végéig
- Impresszum
- Szerkesztői előszó
- Bevezetés
- Első rész
- Második rész
- Az örökség sáfárai
- 2.1. Ezer év mérlege
- 2.2. Az antik örökség átmentése
- 2.3. Hinduk és arabok
- 2.4. Nyugat magára talál
- 2.4.1. Fibonacci: a számolás művésze
- 2.4.2. Jordanus Nemorarius, a statikus
- 2.4.3. A leíró mozgástan: Nicole d’Oresme és a Merton College
- 2.4.4. A megreformált peripatetikus dinamika
- 2.4.5. Buridan impetuselmélete
- 2.4.6. Fizika az asztronómiában
- 2.4.7. Eredmények
- 2.4.8. Nicole d’Oresme érvei a Föld mozgása mellett
- 2.4.1. Fibonacci: a számolás művésze
- 2.5. Természetfilozófia a középkorban
- 2.6. A reneszánsz és a fizika
- Az örökség sáfárai
- Harmadik rész
- Rombolás és alapozás
- Negyedik rész
- A klasszikus fizika kiteljesedése
- 4.1. A XVIII. század induló tőkéje
- 4.2. Méltó utódok: d’Alembert–Euler–Lagrange
- 4.3. A fény százada
- 4.4. Az effluviumtól az elektromágneses térig
- 4.4.1. Petrus Peregrinus és Gilbert
- 4.4.2. A haladás menetrendje
- 4.4.3. Kvalitatív elektrosztatika
- 4.4.4. A mérő elektrosztatika
- 4.4.5. Az elektromos töltések áramlása
- 4.4.6. Az áram mágneses tere. A természetfilozófia termékenyítő hatása
- 4.4.7. Az áramok kölcsönhatása: a newtoni gondolat kiterjesztése
- 4.4.8. Faraday: a legnagyobb kísérletező
- 4.4.9. Maxwell: az elektromágneses tér
- 4.4.10. Az elektromágneses fényelmélet
- 4.4.11. Lorentz elektronelmélete
- 4.4.1. Petrus Peregrinus és Gilbert
- 4.5. Hő és energia
- 4.5.1. A hőmérő
- 4.5.2. A caloricum mint előremutató elmélet: Joseph Black
- 4.5.3. És mégis mozgás a hő: Rumford
- 4.5.4. Fourier elmélete a hővezetésről
- 4.5.5. A caloricum és állapotegyenlet
- 4.5.6. A Carnot-ciklus
- 4.5.7. A hő kinetikus elmélete: az első lépések
- 4.5.8. Az energiamegmaradás tétele
- 4.5.9. A kinetikus gázelmélet
- 4.5.10. A termodinamika második főtétele
- 4.5.11. Entrópia és valószínűség
- 4.5.1. A hőmérő
- 4.6. Anyagszerkezet és elektromosság: a klasszikus atom
- A klasszikus fizika kiteljesedése
- Ötödik rész
- A XX. század fizikája
- 5.1. „Felhők a XIX. századi fizika egén”
- 5.2. A relativitáselmélet
- 5.2.1. Az előzmények: az abszolút sebesség mérésének meghiúsulása
- 5.2.2. Beillesztési kísérletek
- 5.2.3. A főszereplők: Lorentz, Einstein, Poincaré
- 5.2.4. Távolság- és időmérés
- 5.2.5. A tömeg–energia-ekvivalencia
- 5.2.6. Az anyag mint a tér geometriájának meghatározója
- 5.2.7. Einstein a téridőről
- 5.2.8. Newton, Einstein és a gravitáció
- 5.2.1. Az előzmények: az abszolút sebesség mérésének meghiúsulása
- 5.3. A kvantumelmélet
- 5.3.1. A feketesugárzás a klasszikus fizikában
- 5.3.2. Planck: a megoldáshoz az entrópián keresztül vezet az út
- 5.3.3. Az energiakvantum megjelenik
- 5.3.4. Einstein: a fény is kvantált
- 5.3.5. Bohr: az atom „klasszikus” kvantumelmélete
- 5.3.6. A sugárzási formula statisztikus levezetése: előjáték a kvantumelektronikához
- 5.3.7. A mátrixmechanika: Heisenberg
- 5.3.8. Einstein és Heisenberg
- 5.3.9. A hullámmechanika: Schrödinger
- 5.3.10. Heisenberg: a koppenhágai értelmezés
- 5.3.11. Operátorok. Kvantum-elektrodinamika
- 5.3.12. A kauzalitás problémája
- 5.3.13. Neumann János a kauzalitásról és a rejtett paraméterekről
- 5.3.14. Munkaeszköz és filozófia
- 5.3.15. Mi maradt a klasszikus fizikából?
- 5.3.1. A feketesugárzás a klasszikus fizikában
- 5.4. Magszerkezet. Magenergia
- 5.4.1. Visszatekintés az első három évtizedre
- 5.4.2. Az atommagra vonatkozó ismeretek főbb állomásai
- 5.4.3. Miért fluoreszkál az uránsó: Becquerel
- 5.4.4. A hősi kor főszereplői: a Curie házaspár és Rutherford
- 5.4.5. A Rutherford–Bohr-modell kialakul
- 5.4.6. Az első mesterséges magátalakítás
- 5.4.7. A kvantummechanika a magjelenségekre is alkalmazható
- 5.4.8. Rutherford sejtése, Chadwick mérése: a neutron
- 5.4.9. A mag felépítése: magmodellek
- 5.4.10. A maghasadás: kísérleti evidencia, elméleti kétely
- 5.4.11. A láncreakció: az atomenergia nagybani felszabadítása valósággá válik
- 5.4.12. Fúziós energiatermelés: a csillagok fűtőanyaga az ember kezében
- 5.4.13. A fizikus felelőssége
- 5.4.1. Visszatekintés az első három évtizedre
- 5.5. Törvény és szimmetria
- 5.5.1. A történész szerepe a ma fizikájának leírásában
- 5.5.2. Az elemi részek megjelenési sorrendje
- 5.5.3. Néhány szó a kozmikus sugárzásról
- 5.5.4. Gyorsítók. Detektorok
- 5.5.5. Az alapvető kölcsönhatások
- 5.5.6. Megmaradási törvények
- 5.5.7. Szimmetria–invariancia–megmaradás
- 5.5.8. Jobb–bal szimmetria?
- 5.5.9. „A kis aszimmetria növeli az esztétikumot”
- 5.5.10. Vissza az apeironhoz?
- 5.5.11. Energia az elemi részek segítségével?
- 5.5.12. A harmadik évezred küszöbén
- 5.5.1. A történész szerepe a ma fizikájának leírásában
- 5.6. Az ember és a kozmosz
- 5.7. Összegzés és kitekintés
- A XX. század fizikája
- Mellékletek
- I. SZÍNES TÁBLA
- II. SZÍNES TÁBLA
- III. SZÍNES TÁBLA
- IV. SZÍNES TÁBLA
- V. SZÍNES TÁBLA
- VI. SZÍNES TÁBLA
- VII. SZÍNES TÁBLA
- VIII. SZÍNES TÁBLA
- IX. SZÍNES TÁBLA
- X. SZÍNES TÁBLA
- XI. SZÍNES TÁBLA
- XII. SZÍNES TÁBLA
- XIII. SZÍNES TÁBLA
- XIV. SZÍNES TÁBLA
- XV. SZÍNES TÁBLA
- XVI. SZÍNES TÁBLA
- XVII. SZÍNES TÁBLA
- XVIII. SZÍNES TÁBLA
- XIX. SZÍNES TÁBLA
- XX. SZÍNES TÁBLA
- XXI. SZÍNES TÁBLA
- XXII. SZÍNES TÁBLA
- XXIII. SZÍNES TÁBLA
- XXIV. SZÍNES TÁBLA
- XXV. SZÍNES TÁBLA
- XXVI. SZÍNES TÁBLA
- XXVII. SZÍNES TÁBLA
- XXVIII. SZÍNES TÁBLA
- XXIX. SZÍNES TÁBLA
- XXX. SZÍNES TÁBLA
- XXXI. SZÍNES TÁBLA
- XXXII. SZÍNES TÁBLA
- I. SZÍNES TÁBLA
- Irodalom
- Az elemek periódusos rendszere
- Az elemek és részecskék neveinek eredete – És a fizika alapállandói
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2020
ISBN: 978 963 454 490 6
A magyar természettudományos könyvkiadás talán legjelentősebb műve most először jelenik meg a legendás szerző által megalkotott teljességében. A 2001-ben elhunyt Simonyi Károly legutoljára egy német kiadás számára dolgozott könyvén, s az ekkor keletkezett szakaszok, amelyek a XX. század utolsó évtizedét is átfogják, csak most jutnak el a hazai olvasókhoz.
A fizika kultúrtörténete az emberi gondolkodással egyidős tudományág fejlődését mutatja be a kezdetektől napjainkig. Az izgalmas történetet a fontos mérföldköveket jelentő kísérletek, elméletek és bizonyítások könnyen érthető leírásán túl a fizikával sokszor szorosan összefonódva kibontakozó egyetemes bölcselet és művészet alkotásaiból választott szemelvények illusztrálják.
A könyv tanúsága szerint egy-egy jelentős természettudományos felismerés ugyanakkora teljesítmény és a civilizáció ugyanolyan ünnepe, mint a kultúra vagy művészet bármely közismert, nevezetes alkotása. Mindkettő egy tőről, az emberi zsenialitásból fakad. A mű népszerűségét éppen az adja, hogy befogadásához nem kell túlzottan sok fizikai ismeret, így mindenki, aki a kultúra értékei iránt fogékony, értékes olvasmányként forgathatja.
Hivatkozás: https://mersz.hu/simonyi-a-fizika-kulturtortenete//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero