Kis magyar grammatika
4.1.1.6. Igeképzők
A képző típusa és neve | Példák |
---|---|
Gyakorító és folyamatos igeképzők | -gat/-get: ápolgat, beszélget, öltöget -ong/-eng/-öng: hajlong, feszeng, dülöng -z(ik): kötöz, öntöz, ijedezik, kiáltozik, sóhajtozik -g: pattog, totyog, mekeg, füstölög -ász(ik)/-ész(ik): kotorászik, legelészik -kod/-ked/-köd: csapkod, lépked, tömköd -kol/-kel/-köl: miákol, prüszköl -gál/-gél, -igál: szaladgál, nevetgél, huzigál -doz(ik)/-dez(ik)/-döz(ik): ámuldozik, düledezik, rémüldözik -dos/-des/-dös: kapdos, nyeldes, lökdös -dal/-del, (-dál): furdal, tördel, harapdál -dokol/-dekel/-dököl: fuldokol, nyeldekel, öldököl -dogál/-degél/-dögél: fújdogál, mendegél, üldögél |
Mozzanatos képzők | -an/-en: durran, csörren -ant/-ent: horkant, tüsszent -int: emelint, köhint -ít: dugít, pödörít -aml(ik)/-eml(ik): csuszamlik, gyülemlik -all/-ell: fuvall, szökell |
Kezdő értelmet kifejező képző | -ad/-ed: gyullad, éled |
Egyéb cselekvő igéket létrehozó képzők | -aszt/-eszt: akaszt, éleszt -t: serkent, csöppent -ít: szakít -ajt/-ejt: szakajt, veszejt -al/-el, -lal/-lel: aszal, nevel, fájlal, érlel -ód(ik)/-őd(ik): szabódik, zsémbelődik -kod(ik)/-ked(ik)/-köd(ik): gondolkodik, kereskedik, gyűlölködik -koz(ik)/-kez(ik)/-köz(ik): várakozik, ölelkezik -óz(ik)/-őz(ik) ~ -ódz(ik)/-ődz(ik): akarózik ~ akaródzik, kergetőzik ~ kergetődzik -oz(ik)/-ez(ik)/-öz(ik): áldozik, öltözik -ul/-ül: nyomul, merül |
Egyéb középigéket (mediális igéket) létrehozó képzők | -ad/-ed: elfárad, reped -ód(ik)/-őd(ik): bezáródik, kitudódik, kezdődik -koz(ik)/-kez(ik)/-köz(ik): bontakozik, keletkezik, ütközik -ul/-ül: merül, vetül -ked(ik)/-kod(ik)/-köd(ik): emelkedik, növekedik -od(ik)/-ed(ik)/-öd(ik): felkavarodik, tekeredik |
Műveltető képzők | -at/-et, -tat/-tet: mosat, véset, gondolkodtat, üríttet |
Szenvedő igék képzői | -at(ik)/-et(ik), -tat(ik)/-tet(ik): adatik, megnézetik, engedtetik |
Visszaható igék képzői | -kod(ik)/-ked(ik)/-köd(ik): mosakodik, ruházkodik, fésülködik -koz(ik)/-kez(ik)/-köz(ik): borotválkozik, törülközik |
A ható igék képzője | -hat/-het: moshat, feszülhet |
Példák |
-z(ik): csákányoz, kettőz, szalonnázik, szemez, zongorázik -l(ik), -ll(ik): burkol, csapol, hegedül, nyergel, pecsétel, talpal, telel, kéklik; kevesell, rosszall, sárgállik -ít: alakít, sárgít; -sít: államosít, fásít, nevesít -kod(ik)/-ked(ik)/-köd(ik): kontárkodik, kertészkedik, különcködik -lkod(ik)/-lköd(ik)/-lked(ik): gazdálkodik, büszkélkedik, szűkölködik -skod(ik)/-sked(ik)/-sköd(ik): izgágáskodik, otrombáskodik, vendégeskedik, ügynökösködik -od(ik)/-ed(ik)/-öd(ik): okosodik, sötétedik, hűvösödik -ul/-ül: butul, zöldül -sul/-sül: önállósul, létesül |
Tartalomjegyzék
- KIS MAGYAR GRAMMATIKA
- Impresszum
- Előszó
- 1. Bevezetés
- 2. Szóalaktan
- 3. Szófajtan
- 3.1. A mai magyar nyelv szófaji rendszere
- 3.2. Az alapszófajok
- 3.3. A viszonyszók
- 3.4. A mondatszók
- 4. A szóalkotás módjai
- 4.1. Gyakori szóalkotási módok
- 4.1.1. A szóképzés
- 4.1.1.1. A képzők jellemző sajátosságai
- 4.1.1.2. A szóképzéssel kapcsolatos legfontosabb fogalmak
- 4.1.1.3. A képzett szavakkal kapcsolatos problémák
- 4.1.1.4. A képzők alaktani problémái
- 4.1.1.5. A képzők csoportjai az alapszó és a származékszó szófaja szempontjából
- 4.1.1.6. Igeképzők
- 4.1.1.7. Igenévképzők
- 4.1.1.8. Névszóképzők
- 4.1.1.9. Ma is termékeny képzők
- 4.1.1.1. A képzők jellemző sajátosságai
- 4.1.2. A szóösszetétel
- 4.1.1. A szóképzés
- 4.2. A ritkább szóalkotási módok
- 4.1. Gyakori szóalkotási módok
- 5. Szintagmatan
- 6. Mondattan
- 6.1. A mondattan általános kérdései
- 6.2. Az egyszerű mondat – A mondatrészek
- 6.2.1. Az állítmány
- 6.2.1.1. Az állítmány fogalma, funkciója
- 6.2.1.2. Az állítmányi szerepű szavak szófaja
- 6.2.1.3. Az állítmány szerkezeti felépítése
- 6.2.1.4. Az állítmány jelentése
- 6.2.1.5. Az állítmány és az alany egyeztetése
- 6.2.1.6. Az állítmány bővítményei
- 6.2.1.7. A létigével és a segédigével szerkesztett állítmányok elemzési kérdései
- 6.2.1.1. Az állítmány fogalma, funkciója
- 6.2.2. Az alany
- 6.2.3. Az alany és az állítmány elemzése
- 6.2.4. A tárgy
- 6.2.5. A határozók
- 6.2.6. A jelző
- 6.2.7. Mondatelemzési minták
- 6.2.1. Az állítmány
- 6.3. Az alárendelő összetett mondatok
- 6.4. A mellérendelő összetett mondatok
- 6.5. A többszörösen összetett mondatok elemzése
- Irodalomjegyzék
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2019
ISBN: 978 963 059 964 1
A mű a magyar nyelvtan alapvető kézikönyve. A kötet rendszerezetten és közérthetően mutatja be a magyar nyelv felépítését és szabályait elsősorban a nyelvhasználat nézőpontjából. A grammatika modern nyelvleírási módszerrel közelíti meg az alaktan, szófajtan, szóalaktan és mondattan rendszerét. Hasznos alapmű az általános iskolai tanulóknak, a középiskolásoknak, az egyetemi hallgatóknak, valamint a magyar nyelvet oktató, tanító tanároknak. A KIS MAGYAR GRAMMATIKA bőséges példatárral, sok táblázattal és elemzési gyakorlatok bemutatásával segíti használóit a magyar nyelvtani ismeretek elsajátításában, mélyítésében vagy éppen felfrissítésében. Szerzői az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatói.
Hivatkozás: https://mersz.hu/keszler-lengyel-kis-magyar-grammatika//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero