Kis magyar grammatika

6.3.3. A nem mondatrészkifejtő sajátos jelentéstartalmú alárendelt mondatok

 

A négyfajta sajátos jelentéstartalom: a hasonlítás, a következményesség, a feltételesség és a megengedés olyan jelentéstani többlet, amely általában a mondatrészkifejtésre épül rá, de el is szakadhat attól, ha a grammatikai kapcsolat fellazul, és a jelentéstani kapcsolatok megerősödnek. Ezek, az úgynevezett nem mondatrészkifejtő alárendelő mondatok a mellérendelések felé közelednek. Jellemzőjük, hogy a mellékmondat jelentése az egész főmondat jelentésére vonatkozik. A főmondatban általában nem tehető ki semmiféle utalószó, melynek a mellékmondat megfelelhetne. A sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok közül leggyakrabban a feltételes és a megengedő jelentéstartalmúak vesztik el mondatrészkifejtő jellegüket.

Feltételesek: Ha jól hallottam, vasárnap érkezik a balett-társulat; Ha lehet, adjatok hírt magatokról.

Megengedők: Bár nehéz idők voltak, nem panaszkodtam; Elkészítette a munkát, bár sokat morgolódott közben; Bejött betegen az egyetemre, bár legszívesebben otthon maradt volna.

 

Az alárendelő összetett mondatok összefoglalása

 

Az alárendelő összetett mondatok összefoglalása (példák alapján)

Tartalomjegyzék

• KIS MAGYAR GRAMMATIKA
• Impresszum
• Előszó
• chevron_right1. Bevezetés
  • 1.1. A beszéd és a nyelv
  • 1.2. Nyelvtan és grammatika
  • chevron_right1.3. A nyelv egységei
    • 1.3.1. A fonémák
    • 1.3.2. A szóelemek (morfémák)
    • 1.3.3. A szavak
    • chevron_right1.3.4. A szintagmák
      • 1.3.4.1. A szintagma helye a szókapcsolatok között
      • 1.3.4.2. A szintagmák jellemzése
      • 1.3.4.3. Az állandó szókapcsolatok
    • 1.3.5. A mondatok
    • 1.3.6. A nyelvi egységek összefoglalása
• chevron_right2. Szóalaktan
  • 2.1. Az alaktan tárgya
  • chevron_right2.2. Alaktani alapfogalmak
    • 2.2.1. A szóelem (morféma)
    • 2.2.2. A disztribúciós elemzés
    • chevron_right2.2.3. A szóelemek osztályozása
      • 2.2.3.1. A szóelemek funkció szerinti osztályozása
      • 2.2.3.2. A szóelemek jelentés szerinti osztályozása
      • 2.2.3.3. A szóelemek termékenység szerinti osztályozása
      • 2.2.3.4. A szóelemek alak szerinti osztályozása
      • 2.2.3.5. A szóelemek önállóság szerinti osztályozása
    • 2.2.4. Az előhangzó
    • 2.2.5. A ragozási sorok (paradigmák)
    • 2.2.6. A zéró morféma
  • chevron_right2.3. A tőtípusok
    • 2.3.1. A szavak tőtani besorolásának problémái
    • 2.3.2. A tövek főbb típusai
  • chevron_right2.4. A toldalékok (affixumok)
    • 2.4.1. A toldalékok osztályozása a tőhöz viszonyított helyzet alapján
    • chevron_right2.4.2. A toldalékmorféma-típusok elhatárolása: képzők, jelek és ragok
      • 2.4.2.1. A képző (derivációs morféma)
      • 2.4.2.2. A jelek és a ragok (az inflexiós morfémák)
    • 2.4.3. A toldalékváltozatok
  • chevron_right2.5. A morfémaszerkezetek
    • 2.5.1. Sorrendi szabályok
    • 2.5.2. A szabályostól eltérő szerkezetek
    • 2.5.3. Az abszolút és a relatív szótő
    • 2.5.4. A szintetikus és az analitikus szerkesztésmód
• chevron_right3. Szófajtan
  • chevron_right3.1. A mai magyar nyelv szófaji rendszere
    • 3.1.1. A szófaji felosztás szempontjai
    • chevron_right3.1.2. Szófaji osztályok a magyar nyelvben
      • 3.1.2.1. Az alapszófajok
      • 3.1.2.2. A viszonyszók
      • 3.1.2.3. A mondatszók
      • 3.1.2.4. A szófaji rendszer összefoglalása
    • 3.1.3. A szófaji felosztás problémái
    • 3.1.4. A kettős és az átmeneti szófajúság
    • 3.1.5. A szófajváltás
  • chevron_right3.2. Az alapszófajok
    • chevron_right3.2.1. Az ige
      • 3.2.1.1. Az ige jellemzése
      • 3.2.1.2. Az ige vonzatossága
      • 3.2.1.3. Az igenemek
      • 3.2.1.4. Az igetövek
      • 3.2.1.5. Az igeragozás
    • chevron_right3.2.2. A főnév
      • 3.2.2.1. A főnév jelentése
      • 3.2.2.2. A főnév alaki tulajdonságai
      • 3.2.2.3. A főnév mondatbeli viselkedése
      • 3.2.2.4. A főnév kapcsolata más szófajokkal
    • chevron_right3.2.3. A melléknév
      • 3.2.3.1. A melléknév típusai jelentés szerint
      • 3.2.3.2. A melléknév alaktani (morfológiai) tulajdonságai
      • 3.2.3.3. A melléknév szerepe a mondatban
      • 3.2.3.4. A melléknevek bővítményei
      • 3.2.3.5. A melléknév szófaji határkérdései
    • chevron_right3.2.4. A névmások
      • 3.2.4.1. A névmások általános jellemzése
      • 3.2.4.2. A névmások csoportosítása
      • 3.2.4.3. A névmások alaktani (morfológiai) viselkedése
      • 3.2.4.4. A névmások szerepe a mondatban
      • 3.2.4.5. A névmások bővítményei
      • 3.2.4.6. Az egyes névmásfajták
    • chevron_right3.2.5. A névszók morfológiai jellemzése
      • 3.2.5.1. A névszótövek
      • 3.2.5.2. A névszóragozás
    • chevron_right3.2.6. A határozószó
      • 3.2.6.1. A határozószók osztályozása
      • 3.2.6.2. A határozószók alaktani kérdései
      • 3.2.6.3. A határozószók mondatbeli viselkedése
    • chevron_right3.2.7. Az igenevek
      • 3.2.7.1. Az igenevek általános jellemzése
      • 3.2.7.2. A főnévi igenév
      • 3.2.7.3. A melléknévi igenév
      • 3.2.7.4. A határozói igenév
      • 3.2.7.5. Az igenevek alaktani tulajdonságai
  • chevron_right3.3. A viszonyszók
    • chevron_right3.3.1. A segédigék és származékaik
      • 3.3.1.1. A segédigék és a segédigékből alkotott segédszók típusai
      • 3.3.1.2. Az összetett állítmány segédigéi
      • 3.3.1.3. Az igeragozásban részt vevő segédige és segédszó
    • chevron_right3.3.2. A névutó
      • 3.3.2.1. A névutó fogalma és jellemzői
      • 3.3.2.2. A névutók fajtái
      • 3.3.2.3. A névutók jelentése
      • 3.3.2.4. A névutómelléknév
    • chevron_right3.3.3. Az igekötő
      • 3.3.3.1. Az igekötő fogalma, általános jellemzése
      • 3.3.3.2. Az igekötők alakja
      • 3.3.3.3. Az igekötők szerepe
    • chevron_right3.3.4. A kötőszó
      • 3.3.4.1. A kötőszó fogalma, általános jellemzése
      • 3.3.4.2. A kötőszók osztályozása
    • chevron_right3.3.5. A partikula
      • 3.3.5.1. A partikula általános jellemzése
      • 3.3.5.2. Az egyes partikulafajták
    • chevron_right3.3.6. A névelő
      • 3.3.6.1. A névelő általános jellemzése
      • 3.3.6.2. A határozott névelő
      • 3.3.6.3. A határozatlan névelő
    • 3.3.7. A tagadószó
  • chevron_right3.4. A mondatszók
    • 3.4.1. Az indulatszó
    • chevron_right3.4.2. Az interakciós mondatszó
      • 3.4.2.1. A kapcsolat felvételére és lezárására szolgáló mondatszók
      • 3.4.2.2. A társalgásszervező és -jelölő elemek
      • 3.4.2.3. Az akaratkifejező mondatszók
      • 3.4.2.4. A mutató mondatszók
    • 3.4.3. A módosítószó
    • 3.4.4. A hangutánzó mondatszó
• chevron_right4. A szóalkotás módjai
  • chevron_right4.1. Gyakori szóalkotási módok
    • chevron_right4.1.1. A szóképzés
      • 4.1.1.1. A képzők jellemző sajátosságai
      • 4.1.1.2. A szóképzéssel kapcsolatos legfontosabb fogalmak
      • 4.1.1.3. A képzett szavakkal kapcsolatos problémák
      • 4.1.1.4. A képzők alaktani problémái
      • 4.1.1.5. A képzők csoportjai az alapszó és a származékszó szófaja szempontjából
      • 4.1.1.6. Igeképzők
      • 4.1.1.7. Igenévképzők
      • 4.1.1.8. Névszóképzők
      • 4.1.1.9. Ma is termékeny képzők
    • chevron_right4.1.2. A szóösszetétel
      • 4.1.2.1. A szóösszetétel fogalma, jellemzői
      • 4.1.2.2. Az összetett szavak felépítése
      • 4.1.2.3. Az összetett szavak grammatikai csoportosítása
      • 4.1.2.4. Az összetett szavak szófaji jellemzői
      • 4.1.2.5. Az összetett szavak részletes elemzése
  • chevron_right4.2. A ritkább szóalkotási módok
    • 4.2.1. Az ikerítés
    • 4.2.2. A szórövidülés és továbbképzése
    • 4.2.3. Az elvonás
    • chevron_right4.2.4. A mozaikszók
      • 4.2.4.1. A betűszó
      • 4.2.4.2. A szóösszevonás
      • 4.2.4.3. A szóösszerántás
      • 4.2.4.4. A szóalakvegyülés
    • 4.2.5. A szóhasadás
    • 4.2.6. A népetimológia (szóértelmesítés) és a szóferdítés
    • 4.2.7. A tulajdonnevek köznevesülése
    • 4.2.8. Az elemszilárdulás
• chevron_right5. Szintagmatan
  • 5.1. A szintagmák jellemző tulajdonságai
  • 5.2. A szintagmák elhatárolás az álszintagmáktól
  • chevron_right5.3. A szintagmák típusai
    • 5.3.1. Az alárendelő szintagma általános jellemzői
    • 5.3.2. A mellérendelő szintagma általános jellemzői
    • 5.3.3. A hozzárendelés problémája
  • chevron_right5.4. Az alárendelő szintagma részletes vizsgálata
    • 5.4.1. Az alárendelő szintagmák osztályozása
    • chevron_right5.4.2. A jelöltség kérdése az alárendelő szintagmában
      • 5.4.2.1. A viszonyítás
      • 5.4.2.2. Az egyeztetés
    • chevron_right5.4.3. A bővítmények osztályozása
      • 5.4.3.1. A kötött bővítmény
      • 5.4.3.2. A szabad bővítmény
  • chevron_right5.5. A mellérendelő szintagmák részletes vizsgálata
    • 5.5.1. A mellérendelő szintagmák típusai
    • 5.5.2. A mellérendelő szerkezetek kapcsolóelemei
  • 5.6. A szintagmacsoportok
• chevron_right6. Mondattan
  • chevron_right6.1. A mondattan általános kérdései
    • 6.1.1. A mondattan tárgya, a mondat fogalma
    • 6.1.2. A mondatok osztályozása szerkezetük szerint
    • chevron_right6.1.3. A mondatfajták
      • 6.1.3.1. A kijelentő mondat
      • 6.1.3.2. A felkiáltó mondat
      • 6.1.3.3. Az óhajtó mondat
      • 6.1.3.4. A felszólító mondat
      • 6.1.3.5. A kérdő mondat
      • 6.1.3.6. Az összetett mondatok és a mondatfajták
    • 6.1.4. A mondat jelentéséhez tartozó kategóriák, fogalmak
  • chevron_right6.2. Az egyszerű mondat – A mondatrészek
    • chevron_right6.2.1. Az állítmány
      • 6.2.1.1. Az állítmány fogalma, funkciója
      • 6.2.1.2. Az állítmányi szerepű szavak szófaja
      • 6.2.1.3. Az állítmány szerkezeti felépítése
      • 6.2.1.4. Az állítmány jelentése
      • 6.2.1.5. Az állítmány és az alany egyeztetése
      • 6.2.1.6. Az állítmány bővítményei
      • 6.2.1.7. A létigével és a segédigével szerkesztett állítmányok elemzési kérdései
    • chevron_right6.2.2. Az alany
      • 6.2.2.1. Az alany meghatározása
      • 6.2.2.2. Az alany szófaja
      • 6.2.2.3. Az alany alakja
      • 6.2.2.4. Az alany szerkezeti felépítése
      • 6.2.2.5. Az alanyos szintagma
      • 6.2.2.6. Az alany fajtái
    • 6.2.3. Az alany és az állítmány elemzése
    • chevron_right6.2.4. A tárgy
      • 6.2.4.1. A tárgy meghatározása
      • 6.2.4.2. A tárgy szófaja
      • 6.2.4.3. A tárgy alakja
      • 6.2.4.4. A tárgy szerkezeti felépítése
      • 6.2.4.5. A határozott és a határozatlan tárgy
      • 6.2.4.6. Az iránytárgy és az eredménytárgy
      • 6.2.4.7. A határozói értékű tárgy
    • chevron_right6.2.5. A határozók
      • 6.2.5.1. A határozók általános kérdései
      • 6.2.5.2. A határozó szófaja és alakja
      • 6.2.5.3. A határozók különleges szerkezeti típusai
      • 6.2.5.4. A határozók rendszere
      • 6.2.5.5. A határozók tüzetesebb vizsgálata
    • chevron_right6.2.6. A jelző
      • 6.2.6.1. A jelző fogalma, funkciója
      • 6.2.6.2. A minőségjelző
      • 6.2.6.3. A mennyiségjelző
      • 6.2.6.4. A birtokos jelző
      • 6.2.6.5. A jelzők szerkezeti felépítése
      • 6.2.6.6.  Az értelmező jelző
    • 6.2.7. Mondatelemzési minták
  • chevron_right6.3. Az alárendelő összetett mondatok
    • chevron_right6.3.1. Általános kérdések
      • 6.3.1.1. Az alárendelő mondatokkal kapcsolatos főbb fogalmak
      • 6.3.1.2. Az alárendelő mondatok osztályozásának szempontjai
    • chevron_right6.3.2. Mondatrészkifejtő mellékmondatok
      • 6.3.2.1. Az állítmányi mellékmondat
      • 6.3.2.2. Az alanyi mellékmondat
      • 6.3.2.3. A tárgyi mellékmondat
      • 6.3.2.4. A határozói mellékmondatok
      • 6.3.2.5. A jelzői mellékmondatok
      • 6.3.2.6. A sajátos jelentéstartalom a mondatrészkifejtő összetett mondatokban
    • 6.3.3. A nem mondatrészkifejtő sajátos jelentéstartalmú alárendelt mondatok
    • 6.3.4. Az alárendelt mondatok elemzése
  • chevron_right6.4. A mellérendelő összetett mondatok
    • chevron_right6.4.1. A mellérendelő összetett mondatok jellemzése
      • 6.4.1.1. A mellérendelő mondat fogalma
      • 6.4.1.2. Kötőszó a mellérendelő összetett mondatban
      • 6.4.1.3. Zárt és nyílt mellérendelő szerkezetek
    • chevron_right6.4.2. A kapcsolatos mellérendelés
      • 6.4.2.1. Az egyszerű kapcsolatos viszony
      • 6.4.2.2. A hozzátoldó kapcsolatos viszony
      • 6.4.2.3. Az ellentétesen hozzátoldó kapcsolatos viszony
      • 6.4.2.4. Az összefoglaló kapcsolatos viszony
      • 6.4.2.5. A megosztó kapcsolatos viszony
      • 6.4.2.6. A fokozó kapcsolatos viszony
    • chevron_right6.4.3. Az ellentétes mellérendelés
      • 6.4.3.1. A szembeállító vagy egyszerű ellentétes viszony
      • 6.4.3.2. A megszorító utótagú ellentétes viszony
      • 6.4.3.3. A kizáró ellentétes viszony
    • 6.4.4. A választó mellérendelés
    • 6.4.5. A következtető utótagú mellérendelés
    • chevron_right6.4.6. A magyarázó utótagú mellérendelés
      • 6.4.6.1. Az okadó magyarázó viszony
      • 6.4.6.2. A kifejtő, helyreigazító magyarázó viszony
  • chevron_right6.5. A többszörösen összetett mondatok elemzése
    • 6.5.1. A többszörösen összetett mondat szerkezeti rajza
    • 6.5.2. A többszörösen összetett mondatok alaptípusai
    • 6.5.3. A közbeékelődéses mondatok
    • chevron_right6.5.4. A többszörösen összetett mondatok elemzésének egyéb problémái
      • 6.5.4.1. Tagmondatok elmaradása
      • 6.5.4.2. A mondattól elkülönülő szervetlen előrevetések, közbevetések és hátravetések
• Irodalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 059 964 1

A mű a magyar nyelvtan alapvető kézikönyve. A kötet rendszerezetten és közérthetően mutatja be a magyar nyelv felépítését és szabályait elsősorban a nyelvhasználat nézőpontjából. A grammatika modern nyelvleírási módszerrel közelíti meg az alaktan, szófajtan, szóalaktan és mondattan rendszerét. Hasznos alapmű az általános iskolai tanulóknak, a középiskolásoknak, az egyetemi hallgatóknak, valamint a magyar nyelvet oktató, tanító tanároknak.

A KIS MAGYAR GRAMMATIKA bőséges példatárral, sok táblázattal és elemzési gyakorlatok bemutatásával segíti használóit a magyar nyelvtani ismeretek elsajátításában, mélyítésében vagy éppen felfrissítésében.

Szerzői az Eötvös Loránd Tudományegyetem oktatói.

Hivatkozás: https://mersz.hu/keszler-lengyel-kis-magyar-grammatika//