Balogh Balázs

Gazdák és zsellérek. Gazdálkodási stratégiák Tápon


LAKÓHÁZ

Lakóházra építés, öröklés és vásárlás útján tehettek szert a tápiak. A lakóházak vagy házrészek mindenáron való megszerzésére irányuló törekvés azonban nem volt jellemző. Az önálló gazdaságukat megalapítani igyekvőknek az elsődleges célja a saját tulajdonú föld volt. Igen sok, már önálló gazdaságot vezető gyermek élt valamelyik szülőjével egy lakóházban. Ezenkívül számos esetben nem rokon családok is laktak egy házban, külön házrészben. Az ilyen házakat kettesháznak, hármasháznak, ritka esetben négyesháznak hívták, attól függően, hogy hány család lakott egy házban. 1911-ben például 24 darab kettesház, 7 darab hármasház és 1 darab négyesház1 állt a faluban. 1939-re ez az állapot 27 darab kettesházra és 5 darab hármasházra változott. (Lásd a 3. és 4. térképet!) Az 1947-es földosztás során házhelyeket osztottak a falu Tápszentmiklós felé kivezető főutcájának két oldalán, egész utcasor épült ki, amivel gyorsan megszűntek a kettes- és hármasházak.

Gazdák és zsellérek. Gazdálkodási stratégiák Tápon

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 557 6

A könyv egy református többségű kisalföldi falu paraszti gazdálkodásának változásait mutatja be 1920 és 1959 között. Konkrét gazdaságok esetleírásait elemezve igyekszik feltárni, hogy a különböző birtokkategóriába tartozó családi üzemtípusok – gazdasági felszereltségük és munkaerejük teljes vagy hiányos voltából eredően – milyen üzemviteli, fennmaradási, fejlődési stratégiát és az önellátás-árutermelés egyensúlyát kereső piachoz viszonyuló magatartást választottak, illetve milyen kiútkeresésre kényszerültek. Vizsgálja a családszerkezetet, az üzemszervezetet, a munkaerő-struktúrát és ezek összefüggéseit, valamint a parasztgazdaságok üzemvitelét döntően meghatározó tényezőket: a birtokstruktúrát, a birtokmozgást, a gazdaságok tárgyi ellátottságát és gyarapítástörténetét, az igaerőt, az állatállomány mértékét és összetételét, a termékszerkezet kialakítását, a külső jövedelemszerzés lehetőségeit, a piachoz való viszonyulást és a konkrét gazdasági stratégiákat.

Az elemzés rámutat a szűkebben „gazdaságiként” felfogható jelenségekben, struktúrákban és gazdasági magatartásban megmutatkozó egyéb mögöttes szándékokra, mint az értékorientáció, társadalmi rang és presztízs kifejezésének lehetőségei.

Az adatközlők szóbeli visszaemlékezéseit a szerző a legkülönfélébb írásos források segítségével hitelesíti. A helyi példán túlmutatóan, a szűkebb és tágabb régió, valamint az országos adatok egybevetésével próbálja bemutatni a tápi gazdálkodás és paraszti társadalom helyét egy nagyobb összefüggésrendszerben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-gazdak-es-zsellerek-gazdalkodasi-strategiak-tapon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave