Balogh Balázs

Gazdák és zsellérek. Gazdálkodási stratégiák Tápon


MUNKAERŐ

A család – mint termelői egység – nagyságának és a gazdaság méretének az aránya határozta meg a munkaerőtöbblet vagy -hiány meglétét egy adott gazdaságban. A családi munkaerő nagysága elsősorban az egy családi üzemszervezetben dolgozó családtagok számának, nemének és korának arányától függött, fogalmába esetenként beletartoztak a nagycsalád bizonyos elárvult, megözvegyült tagjai is.1 A gazdaság üzemvitelének meghatározó tényezője volt, hogy milyen mértékben támaszkodott családi munkaerőre, illetve külső munkaerő alkalmazására. A gazdasági cselédek II. világháború előtti jelenléte az uradalmi és módos paraszti gazdaságokban statisztikailag is könnyen kimutatható, míg a terményrészért dolgozó részes aratók, kaszások és alkalmilag megfogadott napszámosok jelentős tömege nehezebben kitapintható.2

Gazdák és zsellérek. Gazdálkodási stratégiák Tápon

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2020

ISBN: 978 963 454 557 6

A könyv egy református többségű kisalföldi falu paraszti gazdálkodásának változásait mutatja be 1920 és 1959 között. Konkrét gazdaságok esetleírásait elemezve igyekszik feltárni, hogy a különböző birtokkategóriába tartozó családi üzemtípusok – gazdasági felszereltségük és munkaerejük teljes vagy hiányos voltából eredően – milyen üzemviteli, fennmaradási, fejlődési stratégiát és az önellátás-árutermelés egyensúlyát kereső piachoz viszonyuló magatartást választottak, illetve milyen kiútkeresésre kényszerültek. Vizsgálja a családszerkezetet, az üzemszervezetet, a munkaerő-struktúrát és ezek összefüggéseit, valamint a parasztgazdaságok üzemvitelét döntően meghatározó tényezőket: a birtokstruktúrát, a birtokmozgást, a gazdaságok tárgyi ellátottságát és gyarapítástörténetét, az igaerőt, az állatállomány mértékét és összetételét, a termékszerkezet kialakítását, a külső jövedelemszerzés lehetőségeit, a piachoz való viszonyulást és a konkrét gazdasági stratégiákat.

Az elemzés rámutat a szűkebben „gazdaságiként” felfogható jelenségekben, struktúrákban és gazdasági magatartásban megmutatkozó egyéb mögöttes szándékokra, mint az értékorientáció, társadalmi rang és presztízs kifejezésének lehetőségei.

Az adatközlők szóbeli visszaemlékezéseit a szerző a legkülönfélébb írásos források segítségével hitelesíti. A helyi példán túlmutatóan, a szűkebb és tágabb régió, valamint az országos adatok egybevetésével próbálja bemutatni a tápi gazdálkodás és paraszti társadalom helyét egy nagyobb összefüggésrendszerben.

Hivatkozás: https://mersz.hu/balogh-gazdak-es-zsellerek-gazdalkodasi-strategiak-tapon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave