Régóta ismert dogmaszintű ismeret, hogy a kábítószerek legfontosabb idegrendszeri hatása a dopamin nevű ingerületátvivő anyag felszabadulásának fokozása az agy úgynevezett „boldogságközpontjaiban”. Ez a kémiai anyag fontos eleme az agy belső jutalmazórendszerének, amelynek feladata, hogy „rávegye” az élőlényt a lét- és fajfenntartáshoz szükséges, sokszor igen energiaigényes viselkedésekre. Evolúciós szempontból rendkívül ősi, alapvető jelentőségű kémiai szignálrendszerről van szó. Dopaminerg sejtek már az ecetmuslicában is megtalálhatók, és stimulációjuk markáns célorientált viselkedést idéz elő (Lima és Miesenbock, 2005). Az emlősök agyában a jutalmazó rendszerben részt vevő dopamintermelő sejtek a középagy ventrális tegmentális area (VTA) nevű területén találhatók, és rostjaikkal elsősorban a nucleus accumbens nevű agyterületre vetítenek. Dopaminerg sejtek találhatók a szomszédos substantia nigra területén is, ezeknek a sejteknek a kimenő idegrostjai főleg a nucleus accumbens felett található striatumba vetítenek. Egyes szakirodalmakban ezt a területet dorzális, azaz felső striatumnak is nevezik, a nucleus accumbenst pedig ventrális, azaz alsó striatumnak. Ennek oka, hogy a két agyterület fejlődéstani eredete, valamint celluláris és molekuláris felépítése nagyon hasonlít egymáshoz, ugyanakkor kapcsolatrendszerük más agyterületekkel eltérő. Sok kutató úgy gondolja (lásd a pszichomotoros stimuláns teóriát a következő bekezdésben), hogy a legtöbb kábítószer mindkét rendszerben növeli a dopaminerg sejtek aktivitását (vagy például az amfetamin és a kokain esetében gátolja a dopamin visszavételét az idegvégződésekbe), és ezért figyelhető meg a függőség kialakulásával együtt egy fokozott lokomóciós aktivitás is. Előbbiért feltehetően a VTA nucleus accumbens pálya felelős, utóbbiért a substantia nigra-striatum rendszer. A két középagyból kiinduló pályát, valamint a dopaminerg sejtek további, itt nem részletezett kapcsolatait főleg a limbikus kérgi területekkel együttesen mezolimbikus dopaminerg rendszernek is nevezik. A továbbiakban részleteiben az agyi endogén jutalmazórendszerben feltehetően nagyobb szerepet játszó VTA nucleus accumbens pálya vizsgálata során elért eredményeket helyezem előtérbe.