A drogokkal való kapcsolatba kerülés szempontjából leginkább veszélyeztetett, fiatal korosztályok esetében a strukturális elhelyezkedési különbségek a származási csoport, azaz a szülők társadalmi/kulturális státusza alapján vizsgálhatók.1 A család kulturális státuszának a különböző szenvedélyszer-használó magatartásokkal való kapcsolatát – többnyire a magasabb iskolai végzettségű családi háttér megóvó erejét, és elsősorban a dohányzás és alkoholfogyasztás vonatkozásában – számos kutatás igazolta (Brajnasson, 2000). A 2003-as ESPAD-vizsgálat eredményi azonban azt jelzik, hogy a tiltott drogok esetében a kapcsolat korántsem ilyen egyértelmű, országonként igen eltérő a fogyasztási szokások kapcsolata a szülők iskolázottságával. A marihuánafogyasztás e tekintetben meglehetősen változatos képet mutat az ESPAD-országokban:2 a család magasabb kulturális státuszának megóvó szerepe öt országban mutatkozott meg szignifikánsan (két országban mindkét szülő, két országban az apa, egy országban pedig az anya esetében), míg 12 országban az iskolázottabb szülők gyermekei körében (nyolc országban mindkét szülő, egy országban az apa, és három országban az anya esetében) mértek szignifikánsan magasabb életprevalencia-értékeket. A kelet-európai országokban inkább az utóbbi összefüggés jelenik meg (Hibell és mtsai, 2004). Magyarország azonban azon 14 ország egyike, ahol nem mutatkozott semmilyen irányban szignifikáns lineáris korreláció a szülők iskolai végzettsége és a kannabiszfogyasztás között (2. ábra).