Demetrovics Zsolt (szerk.)

Az addiktológia alapjai III.


Bevezetés

A függőség nem válogat, de a jogalkotók igen – ezzel az egyszerű mondattal lehet talán leginkább kifejezni azt a helyzetet, mely korunkban az illegális drogok törvényi szabályozására jellemző. Ugyanis számos olyan tudatmódosító szer van legális forgalomban, amelyek addikciós potenciálja vagy nem különbözik, vagy akár jóval súlyosabb lehet egyes illegális drogokénál. A jogalkotók és a törvények egyes szereket tiltottnak minősítenek, a legtöbb esetben még az orvosi felügyelet melletti használat lehetőségét is kizárva. A laikus hajlamos lehet azt hinni, hogy a tiltott szerek azért tiltottak, mert fogyasztásuk olyan súlyos kockázatokkal bír mind az egyén egészsége, mind a társadalom egésze szempontjából, hogy az egyetlen lehetséges út a teljes tiltásuk lehet. A szakembernek ugyanakkor tudnia kell: egyes drogok tiltottá minősítése sokszor egyáltalán nem az adott szer fogyasztásának valós (egyéni vagy társadalmi) veszélyei miatt következik be (lásd Demetrovics, 2007). Ha ugyanis a tiltás okát a szerek fogyasztójának egészségére és a társadalmi együttélésre gyakorolt hatása alapján határoznánk meg, az egyik legelterjedtebb legális szer, az alkohol Magyarországon szinte bizonyosan tiltólistára kellene, hogy kerüljön, és viharfelhők keringenének a dohánytermékek forgalmazása körül is. Hazánkban a KSH adatai alapján az összhalálozás nagyjából 10%-áért az alkohol, közel 20%-áért pedig a dohányzás tehető felelőssé. Ráadásul az alkoholfüggőség elvonási tünetei akár halálosak is lehetnek, a személy elleni erőszakos bűncselekmények túlnyomó többségét közepes vagy súlyos alkoholos befolyásoltságban követik el, és a halálos közúti balesetek nem elhanyagolható százaléka ittas vezetés következménye. Az alkoholbetegek számát Magyarországon nagyjából nyolcszázezer főre teszik. Az alkohol azonban – a gyakorlatban alig észrevehető korlátozásokkal – hozzáférhető, éppen ezért kijelenthető, hogy az egyes szerek tiltólistára kerülésének elsősorban nem közegészségügyi, hanem kulturális, történelmi és sokszor igen nehezen nyomon követhető közgazdasági okai vannak.

Az addiktológia alapjai III.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2021

ISBN: 978 963 454 678 8

Az addiktológia alapjai című sorozat négy kötetének fejezeteihez összesen közel félszáz szerző járult hozzá, az addiktológia és társterületeinek legkiválóbb kutatói és gyakorlati szakemberei. A kötetek számos egyetemen váltak tananyaggá, az addiktológia területén történő tájékozódás kiindulópontjává. A harmadik rész a sorozat első két tagjával szerves egységet alkot. Elsősorban a függőség kialakulásának és fennmaradásának mechanizmusaival (etiológia), jogi és drogpolitikai kérdésekkel, valamint a terápia lehetőségeivel, a különböző terápiás megközelítésekkel foglalkozik. A kötetet – és a sorozat további tagjait – nem csupán az addiktológia iránt érdeklődők forgathatják haszonnal, de az addiktológia és a rokon diszciplínák területén tevékenykedő szakemberek számára is forrásként szolgálhat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/demetrovics-az-addiktologia-alapjai-iii//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave