Pethő Menyhért

A növényélettan alapjai


Egyéb kedvezőtlen hatások szerepe

Az emberi tevékenység nagymértékben károsíthatja a környezetet. Az ipari tevékenység során kibocsátott füstgázok alkotórészei (kén-dioxid, nitrogén-oxidok) a csapadékkal a talajba jutnak („savas eső”), de a kiülepedő részekben (por, hamu) is előfordulhatnak toxikus elemek (pl. nehézfémek). A kommunális hulladék elhelyezése is szennyezheti a talajt. Ha nincs megfelelő vízzáró réteg a tároló alatt, a kimosódó toxikus anyagok bekerülve a talajba, nemcsak a tárolótér alatt, hanem attól távolabb is veszélyforrást jelentenek. Az öntözővízzel megemeljük a talaj sótartalmát. Télen a közutak szórása, sózása is jelentős terhelést jelent az út menti állományokban. Nagy forgalmú autóutak mentén jelentős az ólom kiülepedése. E rendkívül toxikus elem az út menti növényállományokban több száz méteren túl is károsíthat. E veszélyforrásokkal csak érintőlegesen foglalkozunk. A nehézfém-toleranciát, a sótűrést korábbi fejezetben már – ha röviden is – tárgyaltuk. E helyen csupán a mezőgazdasági termelést veszélyeztető – az emberi tevékenységgel szorosan kapcsolatos – veszélyforrásokra kívántuk a figyelmet ráirányítani.

A növényélettan alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 818 7

Táplálékaink jó része, állataink takarmánya növényi eredetű. Növényi terméket hasznosít számos iparág, de a hőerőművekben is letűnt korok növényeinek elszenesedett maradványai szolgáltatnak energiát. E szerves anyag felhalmozódásának alapja a növények fotoszintézise, melynek során a növények a Nap sugárzó energiáját szerves vegyületekbe építik be. Az így megkötött energia szabadul fel az élő szervezetek légzése során. Melegíti otthonainkat, működteti gépeinket. Ehhez azonban oxigénre is szükség van, amit ugyancsak a növények szabadítanak fel a vízből fotoszintézisük során. Ezért mondjuk, hogy „zöld rabságban élünk", azaz a zöld növények által megkötött energia, a felhalmozott szerves anyag és a felszabadított oxigén a földi élet alapja.

A szerző négy évtizedes oktatói tapasztalat birtokában, a nagy sikerű Mezőgazdasági növények élettana c. könyve után arra vállalkozott, hogy a növényélettant röviden, mégis a legkorszerűbb biokémiai és élettani ismeretekre alapozva tárgyalja. E könyv megírásával az volt a célja, hogy a főiskolákon és agráregyetemeken mérsékelt óraszámban növényélettant tanulók olyan segédeszközt kapjanak, ami eligazítja őket a növényi anyagcsere-folyamatok, a növekedés és fejlődés alapvető kérdéseiben. Külön fejezetben tárgyalja a szervesanyag-termelés ökofiziológiáját és a stresszfiziológia alapjait.

Hivatkozás: https://mersz.hu/petho-a-novenyelettan-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave