A redukált nukleotidok oxidációja és az oxidatív foszforilálás

A mitokondriumok kettős membránnal határolt sejtszervecskék. A külső membrán határozza meg a citoszol és az alapállomány közötti anyagvándorlást. Belső membránjában pedig elektronszállítók lokalizálódnak. Ezek olyan katalitikus aktivitású fehérjék, amelyek oxido-redukcióra, azaz reverzibilis elektronfelvételre (és leadásra) képesek. A citoszolból származó redukált nukleotidok (NADH2 és NADPH2), valamint a citrátkörben képző redukált nukleotidok (NADH2, és FADH2) e membránban lokalizált fehérjekomplexek segítségével oxidálódnak. Eközben a szállított elektronok a végső akceptorra kerülnek (O2), s a két membrán közötti térben protonok (H+-ionok) halmozódnak fel, a belső membrán polarizálódik. Két felszíne közötti potenciálkülönbség elérheti a 70–140 millivoltot is. Ez a jelentős membránpotenciál alakul át kémiai energiává, amikor a membránközti térből protonok áramolnak vissza egy integráns fehérjekomplex protoncsatornáján a mátrixba. Egy protonpár átjutása során az integráns fehérjekomplexhez kapcsolódó perifériális fehérjekomplexen a következő reakció játszódik le:

search

Tartalomjegyzék

• A növényélettan alapjai
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightBevezetés
  • A növényélettan feladata, jelentősége
  • A membránok felépítése és sejtélettani szerepe
  • A biokémiai reakciók energetikája
• chevron_rightA fotoszintézis
  • A fotoszintézis bioenergetikai jelentősége, alapreakciói
  • A fotoreceptorok
  • A fotoszintetikus pigmentek fényabszorpciója
  • A fényenergia koncentrálása a fotokémiai reakciócentrumban, átalakulása kémiai energiává
  • A lomblevelek szöveti felépítése, a kloroplasztiszok ultrastruktúrája
  • A fotoszintézis fényreakciója
  • A szén-dioxid redukciója a fotoszintézisben
  • A fotorespiráció
  • A C4-es növények fotoszintézise
• chevron_rightA légzés
  • A légzés jelentősége, alapreakciói
  • A magasabb rendű növények glikolízise és a pentóz-foszfát-ciklus
  • A piroszőlősav oxidatív lebomlása a mitokondriumokban
  • A redukált nukleotidok oxidációja és az oxidatív foszforilálás
  • A légzés sebességének endogén szabályozása: az ATP-ciklus
• chevron_rightA növények vízgazdálkodása
  • A víz jelentősége a növény életében
  • A vízforgalom fizikai alapjai
  • A talaj vízállapota, a víz hozzáférhetősége
  • A fiatal gyökér hosszanti tagolódása, szöveti felépítése
  • A víz szállításának folyamata
  • A párologtatás jelentősége, formái
  • A fiatal hajtás bőrszövete, az epidermisz
  • A sztómás transzspiráció
  • A perisztómás transzspiráció
  • A környezeti tényezők hatása a transzspiráció intenzitására
• chevron_rightAnyagfelvétel és szállítás a növényvilágban
  • Az ásványi elemek csoportosítása
  • A növények tápanyagfelvétele
  • Az apoplazmás út szerepe az anyagfelvételben
  • Az ionok átjutása a plazmalemmán, a membrántranszport
  • Az ionfelvétel kapcsolata az anyagcserével, energiaigénye
  • Az anionok membrántranszportja
  • Szerves vegyületek membrántranszportja
  • A gyökerek tápanyagfelvételét befolyásoló tényezők
  • Anyagszállítás a növényi szervezetben
• chevron_rightA fontosabb tápelemek jelentősége, felvétele, anyagcseréje
  • A növények nitrogén-anyagcseréje
  • A fehérjék szintézise
  • A foszfor és a kén szerepe, anyagcseréje
  • A kálium és a kalcium növényélettani szerepe
  • Néhány mikroelem növényélettani szerepe
• chevron_rightA növényi szervesanyag-termelés ökológiája
  • A környezeti tényezők hatása a fotoszintézis intenzitására, a várható termés nagyságára
  • A fényintenzitás hatása a fotoszintézisre
  • A fotoszintézis intenzitásának napszaki változásai
  • A szén-dioxid-koncentráció jelentősége
  • A hőmérséklet hatása a fotoszintézis intenzitására, a várható termés mennyiségére
  • A vízellátottság hatása a növények szervesanyag-termelésére
  • A növények produktivitása és vízgazdálkodásának kapcsolata; az aszálykár fiziológiai alapjai
  • A tápanyag-ellátottság szerepe a termésképzésben
  • Növényállományok produktivitásának fiziológiai alapjai
• chevron_rightA növekedés és a differenciálódás
  • A növekedés és a fejlődés fogalma
  • A növekedés formái, intenzitása
  • A totipotencia, a differenciálódás, a regeneráció
  • A növények merisztémás szaporítása, meriklónozás
• chevron_rightHormonális szabályozás a növényvilágban
  • A növényi hormonok általános jellemzése
  • Auxinok
  • Gibberellinek
  • Citokininek
  • Abszcizinsav
  • Etilén
  • Szintetikus növekedésszabályozó anyagok
• chevron_rightA magvak csírázása, a fejlődés vegetatív szakasza
  • A magnyugalom természete, formái
  • A magvak élettartama, a vetőmag biológiai értéke
  • A magvak csírázásának folyamata
  • A maghéj felnyílása, a csíranövény feljutása a talaj felszínére (kelés)
  • A fény formatív hatása (fotomorfózisok)
• chevron_rightA virágzás és a termésképzés fiziológiája
  • A generatív fázisba való átmenet endogén feltételei
  • Az alacsony hőmérséklet virágzást indukáló hatása: a vernalizáció
  • A nappalhosszúság szerepe a virágképzésben; a fotoperiódusos indukció
  • A pollen fiziológiája
  • A megtermékenyülés és az élettani önsterilitás
  • A terméskötés; a megporzás által indukált fiziológiai változások
  • A termés kialakulásának főbb szakaszai, a termésképzés hormonális szabályozása
  • A termés „telítődése”, a termésnagyságot meghatározó fiziológiai folyamatok
  • A termésérés folyamata, az érés szabályozása
• chevron_rightAz öregedés fiziológiája
  • Az öregedés fogalma, formái
  • A lomblevelek fokozatos öregedése
  • A növényegyed öregedése
  • A levelek szinkron öregedése, a lombhullás
• chevron_rightA stresszfiziológia alapjai
  • Aktivált oxigénformák keletkezése, fiziológiai szerepük
  • Az aktivált oxigénformák méregtelenítése
  • A membránösszetétel szerepe a stresszrezisztenciában
  • Az alacsony hőmérséklet károsító hatásainak ultrastrukturális alapjai
  • A magas hőmérséklet károsító hatása
  • Kultúrnövényeink szárazságtűrésének ökofiziológiája
  • Egyéb kedvezőtlen hatások szerepe
• Rövidítések, jelölések

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 818 7

Táplálékaink jó része, állataink takarmánya növényi eredetű. Növényi terméket hasznosít számos iparág, de a hőerőművekben is letűnt korok növényeinek elszenesedett maradványai szolgáltatnak energiát. E szerves anyag felhalmozódásának alapja a növények fotoszintézise, melynek során a növények a Nap sugárzó energiáját szerves vegyületekbe építik be. Az így megkötött energia szabadul fel az élő szervezetek légzése során. Melegíti otthonainkat, működteti gépeinket. Ehhez azonban oxigénre is szükség van, amit ugyancsak a növények szabadítanak fel a vízből fotoszintézisük során. Ezért mondjuk, hogy „zöld rabságban élünk", azaz a zöld növények által megkötött energia, a felhalmozott szerves anyag és a felszabadított oxigén a földi élet alapja.

A szerző négy évtizedes oktatói tapasztalat birtokában, a nagy sikerű Mezőgazdasági növények élettana c. könyve után arra vállalkozott, hogy a növényélettant röviden, mégis a legkorszerűbb biokémiai és élettani ismeretekre alapozva tárgyalja. E könyv megírásával az volt a célja, hogy a főiskolákon és agráregyetemeken mérsékelt óraszámban növényélettant tanulók olyan segédeszközt kapjanak, ami eligazítja őket a növényi anyagcsere-folyamatok, a növekedés és fejlődés alapvető kérdéseiben. Külön fejezetben tárgyalja a szervesanyag-termelés ökofiziológiáját és a stresszfiziológia alapjait.

Hivatkozás: https://mersz.hu/petho-a-novenyelettan-alapjai//