Pethő Menyhért

A növényélettan alapjai


A fehérjék szintézise

A fehérjék aminosavakból szintetizálódnak. A fehérjék aminosav-sorrendjét a dezoxiribonukleinsavban (DNS) kódolt genetikai információ határozza meg. A DNS-ben három bázis kódol egy aminosavat (genetikai kód). A transzkripciónak nevezett folyamat során első lépésben a DNS bázissorrendje hírvivő RNS-ek (ribonukleinsavak) bázissorendjére „átíródik”. Ez a „kópia” a transzlációnak nevezett folyamat során közvetlenül meghatározza az aminosavak sorrendjét a fehérjékben. A transzlációban aktivált aminosavak vehetnek részt. Az aminosavaktiválás során az aminosavak szállító RNS molekulákhoz kötődnek. A riboszómák felületén a genetikai információt kódoló hírvivő RNS és az aminosavat szállító RNS bázishármasai hidrogénhidakkal kapcsolódnak. Hidrogénhíd a ribonukleinsavak adeninje és uracillja, valamint citozinje és guaninja között jöhet létre. Ez a magyarázata annak, hogy a hírvivő RNS-molekulák bázissorrendje meghatározza a szállító RNS-molekulák kapcsolódását, végső soron az aminosavak sorrendjét. Az aminosavak peptidkötéssel kapcsolódnak: az egyik aminosav karboxilja, a másik aminosav aminocsoportja között vízkilépéssel jön létre a kötés. Az aminosavak sorrendje határozza meg a fehérjék elsődleges szerkezetét, egyúttal főbb tulajdonságait is.

A növényélettan alapjai

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 818 7

Táplálékaink jó része, állataink takarmánya növényi eredetű. Növényi terméket hasznosít számos iparág, de a hőerőművekben is letűnt korok növényeinek elszenesedett maradványai szolgáltatnak energiát. E szerves anyag felhalmozódásának alapja a növények fotoszintézise, melynek során a növények a Nap sugárzó energiáját szerves vegyületekbe építik be. Az így megkötött energia szabadul fel az élő szervezetek légzése során. Melegíti otthonainkat, működteti gépeinket. Ehhez azonban oxigénre is szükség van, amit ugyancsak a növények szabadítanak fel a vízből fotoszintézisük során. Ezért mondjuk, hogy „zöld rabságban élünk", azaz a zöld növények által megkötött energia, a felhalmozott szerves anyag és a felszabadított oxigén a földi élet alapja.

A szerző négy évtizedes oktatói tapasztalat birtokában, a nagy sikerű Mezőgazdasági növények élettana c. könyve után arra vállalkozott, hogy a növényélettant röviden, mégis a legkorszerűbb biokémiai és élettani ismeretekre alapozva tárgyalja. E könyv megírásával az volt a célja, hogy a főiskolákon és agráregyetemeken mérsékelt óraszámban növényélettant tanulók olyan segédeszközt kapjanak, ami eligazítja őket a növényi anyagcsere-folyamatok, a növekedés és fejlődés alapvető kérdéseiben. Külön fejezetben tárgyalja a szervesanyag-termelés ökofiziológiáját és a stresszfiziológia alapjait.

Hivatkozás: https://mersz.hu/petho-a-novenyelettan-alapjai//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave