Pethő Menyhért

A növényélettan alapjai

A növekedés formái, intenzitása

A növények életciklusa során a zigótából elsőként a csíratengely alakul ki. Ennek két csúcsán osztódószöveteket tartalmazó vegetációs kúpok különülnek el. A vegetációs kúpok csúcsmerisztémái magukba foglalják az iniciális sejteket, valamint az elsődleges merisztémákat. Utóbbiak már determináltak, azaz csak meghatározott szöveteket hoznak létre (hisztogének). Az elsődleges merisztémák osztódásával keletkező sejtek elveszítik osztódóképességüket, és meghatározott szövetekké differenciálódnak. A szöveti differenciálódás új szervek megjelenésével is jár; a mag embriója azonban még differenciálatlan (de már determinált) szöveteket tartalmaz. A magnyugalom időszakában az életfolyamatok intenzitása csökken, a növekedés korlátozott. Kedvező feltételek esetén a mag vizet vesz fel, az életfolyamatok élénkülnek, az embrió intenzív növekedésnek indul, a maghéj felreped és a mag kicsírázik. A csíra intenzív növekedése, a szervkezdemények kialakulása, majd fokozatos nagyobbodása eredményeként kialakulnak a 3–5 leveles palánta szervei (69. ábra). A palántán már elágazó gyökérrendszert és valódi lombleveleket különböztetnek meg. A sziklevél és a gyökérnyak közötti hajtásrészt szik alatti szárnak (hipokotil) nevezzük. E vegetatív szervek differenciálódása mögött a merisztematikus sejtek osztódása, a leánysejtek egy részének sejtnagyobbodása, sajátos felépítésű és funkciójú szövetek kialakulása rejlik.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 818 7

Biológia

Táplálékaink jó része, állataink takarmánya növényi eredetű. Növényi terméket hasznosít számos iparág, de a hőerőművekben is letűnt korok növényeinek elszenesedett maradványai szolgáltatnak energiát. E szerves anyag felhalmozódásának alapja a növények fotoszintézise, melynek során a növények a Nap sugárzó energiáját szerves vegyületekbe építik be. Az így megkötött energia szabadul fel az élő szervezetek légzése során. Melegíti otthonainkat, működteti gépeinket. Ehhez azonban oxigénre is szükség van, amit ugyancsak a növények szabadítanak fel a vízből fotoszintézisük során. Ezért mondjuk, hogy „zöld rabságban élünk", azaz a zöld növények által megkötött energia, a felhalmozott szerves anyag és a felszabadított oxigén a földi élet alapja.

A szerző négy évtizedes oktatói tapasztalat birtokában, a nagy sikerű Mezőgazdasági növények élettana c. könyve után arra vállalkozott, hogy a növényélettant röviden, mégis a legkorszerűbb biokémiai és élettani ismeretekre alapozva tárgyalja. E könyv megírásával az volt a célja, hogy a főiskolákon és agráregyetemeken mérsékelt óraszámban növényélettant tanulók olyan segédeszközt kapjanak, ami eligazítja őket a növényi anyagcsere-folyamatok, a növekedés és fejlődés alapvető kérdéseiben. Külön fejezetben tárgyalja a szervesanyag-termelés ökofiziológiáját és a stresszfiziológia alapjait.

Hivatkozás: https://mersz.hu/petho-a-novenyelettan-alapjai//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero